Mi a magyar? Újratöltve – hetvennyolc év után (original) (raw)

A Kárpát-medence fogalom újjászületése Magyarországon az 1980-as évek végétől

2013

Mind a földrajztudományban, mind pedig az oktatásban és a szélesebb politikai, társadalmi, közösségi gondolkodásban, szóhasználatban sajátos szakmai, értelmi, érzelmi, politikai megfontolások kapcsolódhatnak egy-egy területi egységhez, kategóriához. Minden földrajzi nevezéktannak, térbeli kategóriának szükségszerűen vannak történeti és politikai vonatkozásai, más struktúrákban is megjelenő hatásai. Sajátosan jelennek meg a különböző területi kategóriák és földrajzi nevek azokon a területeken, amelyeken az államhatalom többször változott, (uralomváltó területek), ahol minden területi változás új térszemléletet és új földrajzi névanyagot is jelentett. Ha szisztematikusan megnézzük Európa politikai térképének hosszú távú történeti átalakulását, akkor láthatjuk, hogy a kontinens felszínének jelentős része az "uralomváltó terület" kategóriájába tartozik. Különösen fontos ez a kérdés Közép-Európában, ahol több nemzet, sok nemzetiség élt együtt, s ezek eltérő időszakokban élték meg "dicsőségkorszakukat", s egymást mintegy váltva jutottak hatalmi szerephez az állami-területi folyamatok irányításában. Mindegyik közösség a maga térszemléletét tartja önmagára nézve adekvátnak (s ez rendben is van, ha a vele együtt élők térszemléletét is a magáéval azonos értékűnek fogadja el), s így egyfajta "térszemléleti kavalkád" és nevezéktan jön létre szint minden kisebb-nagyobb földrajzi egység esetében. A Kárpát-medence Közép-Európán belül is kitűnik az államhatárok gyakori és alapvető változásaival. Különösen lényegi elem ez a modernizáció időszakában. Birodalmi és kisállami struktúrák váltották egymást. 1995-től kezdve, Ausztria belépésével, megkezdődött a földrajzi értelemben vett Kárpát-medence különböző területeinek csatlakozása, beilleszkedése az Európai Unió keretei közé. Ez a folyamat 2004-ben erőteljesen kibővült Magyarország. Szlovákia, Szlovénia csatlakozásával, majd 2007-ben Románia belépésével a medence területének döntő része az EU keretei közé került. Horvátország 2013-as teljes jogú csatlakozásával már csak a szerbiai és az ukrajnai Kárpát-medencéhez tartozó részek maradtak "kívülállóak". Rövid elemzésemben arra vállalkozom, hogy bemutassam a Kárpát-medence fogalom 1980 utáni ismételt "használatba vonásának" sajátos összefüggéseit Magyarországon. Nem elsősorban a földrajztudományra koncentrálok, melynek keretei között azért a rendszerváltás előtt is megjelenhetett, ha nem is válhatott dominánssá, hanem sokkal inkább a politikai és a közösségi szférára. +A tanulmány a 104801 nyilvántartási számú OTKA kutatás keretében készült.

Nagy L. János (szerk.): Harminc év a magyar helyesírásért

Anyanyelv-pedagógia, 2017

Harminc év a magyar helyesírásért (Pap Andrea) ERKEL FERENC GIMNÁZIUM. GYULA. 2018. 234 OLDAL "Jól beszélni és írni magyarul..." 2018-ban harmincadik alkalommal rendezték meg az Implom József helyesírási versenyt a gyulai Erkel Ferenc Gimnáziumban. A jubileumi eseményre a szervező intézmény megjelentetett egy kötetet is Harminc év a magyar helyesírásért címmel. A kiadvány előszavában-Görgényi Ernő általmegfogalmazott gondolat a helyesírási verseny egyik fő törekvésének is tekinthető: "anyanyelvünk különleges világ, melyet csak az ért meg, aki magyarul beszél. Aki pedig foglalkozik az anyanyelvvel, az őrzi a lángot, így mindenképpen elismerésre érdemes" (7). Nagy L. János-a kötet szerkesztőjea Bevezetésben így foglalja össze az elmúlt 30 év történéseit: "hosszú idő, igen sok munka, fáradozás, idegeskedés, szurkolás. Siker és csalódás, élmény és kiábrándulás. Rendkívüli energiák mozgósítása..." (9). A 30. évfordulóját ünneplő verseny az anyanyelv iránti tiszteletnek, a tudatos nyelvhasználat igényének a kialakítását, növelését is szolgálja.

A magyar nyelv Ukrajnában (Kárpátalján)

1998

Magyarország az ezredfordulón. Stratégiai kutatások a M agyar Tudományos Akadémián. Kisebbségi konfliktusok, megoldási alternatívák Kelet-Közép-Európában. Lektorálta BORBÉLY ANNA Minden jog fenntartva. Bármilyen másolás, sokszorosítás, illetve adatfeldolgozó rendszerben való tárolás a kiadó előzetes írásbeli hozzájárulásához kötött.

Fejezetek a 19. századi nyelvemlékkiadás történetéből. Döbrentei Gábor és a Régi Magyar Nyelvemlékek

Magyar Nyelv, 2018

Fejezetek a 19. századi nyelvemlékkiadás történetéből *1 Döbrentei Gábor és a Régi Magyar Nyelvemlékek 1. 1838-ban jelent meg a nyelvészeti szemléletű szövegkiadás első nagy vállalkozása, a Régi Magyar Nyelvemlékek című sorozat. A kiadvány története szorosan összeforr szerkesztője, döbrentei gábor nevével. Méltatói a modern nyelvemlékkiadás megteremtőjeként tisztelik, nyelvemlék-kiadási elvei lényegében ma is helytállóak. E jeles évforduló kapcsán tűztem ki feladatomul meglévő ismereteink összerendezését, felidézve Döbrentei Gábor pályájának fontosabb mozzanatait, valamint a korabeli források alapján igyekeztem rekonstruálni a Régi Magyar Nyelvemlékek megjelenésének körülményeit. 2. 1785. december 1-jén született a 19. századi irodalom-és nyelvtudomány egyik legérdekesebb és legellentmondásosabb alakja, Döbrentei Gábor. Amikor a személyével és munkásságával kapcsolatos tudománytörténeti szakirodalmat fellapozza az olvasó, igen változatos kép fogadja. Az 1926-os Magyar Irodalmi Lexikonban a következőket olvashatjuk: "[…] izgat és serénykedik, de fáradozásait nem kíséri siker, személye iránt nem ébred barátságos vonzalom, tevékenységéből kiütközik önző hiúsága, hiúságából kevély önhittsége, uralkodásra való törekvése, amivel Kazinczyt is elriasztotta, az Auróra-kör komoly, önzetlen munkásságú vezéreit pedig annyira maga ellen ingerelte, hogy nemcsak a Conversations-Lexikon pörben érte igazán érzékeny támadás és vereség, hanem akadémiai törekvései terén is" (ványi szerk. 1926: 217). A későbbiekben sem változik sokat a megítélése: "Nagy műveltségű, de csekély tehetségű író; rendkívül sokat dolgozott és sokféleképpen akart az irodalom és a közélet hasznos szereplője lenni, de tetteit sokkal inkább a törtetés, mintsem az őszinte ügybuzgalom jellemezte" (benedek szerk. 1963: 264). Mivel érdemelte ki ezt az ellenszenvet, amellyel a "hálás utókor" méltatja munkásságát? Az okok messzire nyúlnak: Jancsó eleMér-Döbrentei életrajzírója-szerint Kazinczy halála után azok, akik Döbrenteivel együtt rágalmazták az irodalomszervezőt, ellene fordultak, és őt támadták. "Már ekkor megszületett a vád ellene, hogy Kazinczyval szemben igazságtalan és hálátlan volt és ez ellen a vád ellen hiába védekezik. Haláláig elkíséri és utána is kísért emléke ellen" (Jancsó 1944: 90). Úgy tűnik, az irodalomtörténet egyoldalúan Döbrenteit marasztalja el ebben a pörlekedésben, holott az egymás rágalmazása mögött személyes ellentétek feszülnek. Kifogásolták Döbrentei kétszínűségét, udvaronc szellemét, arisztokrata összeköttetéseit, azonban Kazinczy sem volt tárgyilagos. A két nagyon hiú ember vetélkedéséből a kisebb tekintélyű Döbrentei került ki vesztesen.

A 25-itemes Connor-Davidson Rezíliencia Skála (CD-RISC) magyar adaptációja

Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 2015

Elméleti háttér: A rezíliencia azon jellemzõket foglalja magában, amelyek elõsegítik a veszélyeztetett életkörülmények ellenére történõ sikeres alkalmazkodást, enyhítik a stressz negatív hatásait és lehetõvé teszik a változásokkal szembeni adaptív megküzdést. A Connor-Davidson Rezíliencia Skála (CD-RISC) a lelki ellenálló képesség mérésére kidolgozott eszköz. Cél: A kutatás célja a 25-itemes CD-RISC magyar nyelvre adaptálása és pszichometriai elemzése volt. Módszerek: Keresztmetszeti, kérdõíves vizsgálatunkban 100 fõs autoimmun betegcsoport (átlagéletkor = 51,49 év; szórás = 12,87 év) és 164 fõs egészséges kontrollcsoport vett részt (átlagéletkor = 43,77 év; szórás = 15,78 év), akik az alábbi kérdõíveket töltötték ki: Connor-Davidson Rezíliencia Skála, Kórházi Szorongás és Depresszió Skála (HADS), Temperamentum és Karakter Kérdõív (TCI). Eredmények: Magyar mintán a konfirmatív faktorelemzés nem igazolta az eredeti rezíliencia-kérdõív 5-faktoros struktúráját, míg a feltáró faktorelemzés 6 faktort eredményezett. A kérdõív Cronbach-alfa-értéke magas (0,869) volt. A CD-RISC az elvárásoknak megfelelõ irányú és mértékû korrelációt mutatott a validáláshoz alkalmazott mérõeszközökkel. Szignifikáns pozitív korrelációt találtunk a TCI önirányítottságot (r = 0,449; p < 0,001) és együttmûködést (r = 0,171; p < 0,05) mérõ skáláival; míg szignifikáns negatív együttjárást a TCI ártalomkerülést mérõ skálájával (r =-0,558; p < 0,001) és a HADS depressziót (r =-0,477; p < 0,001) és szorongást (r =-0,326; p < 0,001) mérõ alskáláival. Egy bináris logisztikus regresszió analízis eredményei igazolták, hogy a CD-RISC alkalmas az autoimmun beteg és egészséges csoport elkülönítésére a rezíliencia-értékek mentén. Következtetések: Összességében elmondhatjuk, hogy a 25-itemes CD-RISC magyar változatának pszichometriai mutatói megfelelõek, a kérdõív megbízható és érvényes mérõeszköznek bizonyult a rezíliencia mérésére.