A tradicionális bankok küzdelme az életben maradásért (original) (raw)
Related papers
A magyar bankrendszer tulajdonosi struktúrájának átalakulása
Kozgazdasagi Szemle, 2016
Király júlia a magyar bankrendszer tulajdonosi struktúrájának átalakulása A cikk a szakirodalmi áttekintést követően az elmúlt három évtized magyar banktörténelmén keresztül vizsgálja meg, hogy milyen szerepe volt a bankrendszerek tulajdonosi struktúrájának a válság kialakulásában, illetve a válság negatív hatásainak leküzdésében. Az 1988-ban létrehozott-többségi állami, illetve szűk belföldi tulajdonosi háttérrel jellemezhető-magyar bankrendszer összerogyott az 1990-es transzformációs válságának súlya alatt, viszont az ezredfordulón kialakult, többségi külföldi tulajdonnal jellemezhető struktúra ellenállónak bizonyult a 2008-as válság idején. A jelenlegi, az állam erőteljes szerepvállalásával kialakulóban lévő új banktulajdonosi szerkezet-amelyben a külföldi befektetők kiszorulnak, s előnyt élveznek a hazai szűk tulajdonosi hátterű bankok-nem feltétlenül erősíti a bankrendszer válsággal szembeni ellenálló képességét. A struktúraváltás mellett felhozott érvek az irodalom és a banktörténelem fényében nem tűnnek megalapozottnak.* Journal of Economic Literature (JEL) kód: F21, F23, F65, G01, G21, G28. a bankrendszerek strukturális jellemzői hatással vannak a szektor működésére, hatékonyságára, stabilitására, ellenálló képességére. Olyan bankrendszeri struktúra nem létezik, amely minden szempont szerint ideális. az egyszerre legyen "versengő, növekvő, biztonságos, jövedelmező, alacsony felárral dolgozó, hatékony" követelmények egymást oltják ki, e szempontok között átváltás van, nem biztos, hogy a válságnak leginkább ellenálló struktúra a leginkább hatékony vagy a legjövedelmezőbb (Liikanen [2012]). * a szerző 2007-2013 között a magyar Nemzeti Bank pénzügyi stabilitásért felelős alelnöke volt. a tanulmányban kifejtettek kizárólag a szerző véleményét tükrözik. a dolgozat korábbi változatához tett értékes megjegyzéseiért és a dolgozat elkészültéhez nyújtott segítségéért ezúton mondok köszönetet
Hitelintézeti szemle
Míg a devizahiteles érintettség gyakran áll a nemteljesítő hitelezés, illetve a válságot követő adósmentő intézkedések kapcsán készült elemzések fókuszában, az adósok későbbi viselkedésére és attitűdjére gyakorolt hatás jóval kisebb mértékben került a kutatások középpontjába az elmúlt években. Tanulmányunkban ezt a hiányt betöltendő arra keressük a választ, hogy a devizahitelezéssel való érintettség milyen hatással van az egyén bankrendszerrel kapcsolatos bizalmára, valamint pénzügyi tudatosságára. Vizsgálatunkat a Magyar Nemzeti Bank (MNB) megbízásából 2021 szeptemberében lefolytatott telefonos közvéleménykutatás adatain végeztük el. Az 1001 fő megkérdezésével előállított minta nem, életkor, településtípus, régió és iskolai végzettség szerint reprezentálja a hazai felnőtt lakosságot. A modellezés során a devizahitelezéssel való érintettség mellett egyrészt szociodemográfiai, másrészt a hitelezéssel kapcsolatos változókat szerepeltettünk kontrollként. A devizahitelezéssel való érint...
A nemzetállam történelmi és imaginárius alternatíváinak eltűnése
Literatura, 2023
The paper approaches the last forty-fifty years of Hungarian prose from a politico-historical and narratological point of view, combining (1) readings of individual pieces of fiction, (2) interpretations of long-term processes in literary production and (3) computerized readings using methods of Digital Humanities on a corpus of 46 volumes. As a starting point the authors identify the so-called ’Pannonian prose’ of Miklós Mészöly in a context of intellectual history regarding the discourse on the notion of Central (or Eastern) Europe in the 1980–90s. The paper then follows the trace of this highly influential Mészöly corpus first in the most canonised works of fiction between the 1980s and 2010, then in the most acclaimed novels and short story collections between 2010 and 2020. Style changes convey shifts in social, political and historical notions of the works, which are thus also interpreted as a slow process: from Central (Eastern) European regional thought to questions of national history and identity, then to family history and identity, later to the life and problems of individual persons. After showing how this process went on in recent Hungarian literature, the paper tries to answer why it happened, drawing some cautious conclusions on the dialectics of inclusiveness—closedness and Western cultural and political influences on Hungarian culture.
Kozgazdasagi Szemle, 2016
Király júlia a magyar bankrendszer tulajdonosi struktúrájának átalakulása A cikk a szakirodalmi áttekintést követően az elmúlt három évtized magyar banktörténelmén keresztül vizsgálja meg, hogy milyen szerepe volt a bankrendszerek tulajdonosi struktúrájának a válság kialakulásában, illetve a válság negatív hatásainak leküzdésében. Az 1988-ban létrehozott-többségi állami, illetve szűk belföldi tulajdonosi háttérrel jellemezhető-magyar bankrendszer összerogyott az 1990-es transzformációs válságának súlya alatt, viszont az ezredfordulón kialakult, többségi külföldi tulajdonnal jellemezhető struktúra ellenállónak bizonyult a 2008-as válság idején. A jelenlegi, az állam erőteljes szerepvállalásával kialakulóban lévő új banktulajdonosi szerkezet-amelyben a külföldi befektetők kiszorulnak, s előnyt élveznek a hazai szűk tulajdonosi hátterű bankok-nem feltétlenül erősíti a bankrendszer válsággal szembeni ellenálló képességét. A struktúraváltás mellett felhozott érvek az irodalom és a banktörténelem fényében nem tűnnek megalapozottnak.* Journal of Economic Literature (JEL) kód: F21, F23, F65, G01, G21, G28. a bankrendszerek strukturális jellemzői hatással vannak a szektor működésére, hatékonyságára, stabilitására, ellenálló képességére. Olyan bankrendszeri struktúra nem létezik, amely minden szempont szerint ideális. az egyszerre legyen "versengő, növekvő, biztonságos, jövedelmező, alacsony felárral dolgozó, hatékony" követelmények egymást oltják ki, e szempontok között átváltás van, nem biztos, hogy a válságnak leginkább ellenálló struktúra a leginkább hatékony vagy a legjövedelmezőbb (Liikanen [2012]). * a szerző 2007-2013 között a magyar Nemzeti Bank pénzügyi stabilitásért felelős alelnöke volt. a tanulmányban kifejtettek kizárólag a szerző véleményét tükrözik. a dolgozat korábbi változatához tett értékes megjegyzéseiért és a dolgozat elkészültéhez nyújtott segítségéért ezúton mondok köszönetet
A hazai pénzügyi kultúra fejlesztésének aktuális feladatai
Gazdaság és Pénzügy, 2022
Tanulmányunk aktualitását az új típusú koronavírus-járvány hatására megváltozott környezet és a páneurópai Money Week idei programja adja. A Money Week magyarországi programsorozata, a PÉNZ7 2015. évi indulása óta mára közprogrammá vált, hiszen az iskolák és diákok többségéhez eljutott. Az elmúlt hét évben a bankszektor, a kormányzati szervek, az oktatási intézmények és civil szervezetek összefogásának hatására a rendezvény európai szinten is átütő sikere bizonyíték arra, hogy közösségi alapon is lehet sikeres pénzügyikultúra-oktatást, -fejlesztést indítani. A megváltozott környezet szükségesség teszi a pénzügyi kultúrát érintő képzés aktualizálását, új súlypontok kijelölését, aminek egyik lényeges eleme a pénzügyi digitalizációs folyamat eredményességét nagyban segítő technológiai háttér megismerése lehet.
A jegybankmérleg mint a monetáris politika tükre
2017
A tanulmány még egy szálon kötődik a valaha volt pénzügy tanszékhez, ahol Száz János és Bánfi Tamás jóvoltából évekig tanítottam, mint félállású oktató: János hívott meg a közelmúltban a Biztosítási és Pénzügyi Matematika szak, Kvantitatív pénzügyek specializáció ötödéveseihez, előadásom témájaként a jegybankmérleg (statisztikai) modellezését adta meg. Az előadásra készülve sok érdekes, új kérdéssel találtam szembe magam, amelynek lenyomata e tanulmányban is megtalálható.
A rejtett gazdaság kiemelkedő makrogazdasági problémának tekinthető a kelet-kö- zép-európai társadalmakban; a széles terjedelemben ingadozó kutatási eredmények Magyarországon a GDP 20–25%-ára becsülik az informális szektor méretét. A nem meg fi gyelt gazdaságból származó jövedelmek ugyanakkor potenciális üzleti lehető- ségként is értelmezhetők a visszafogott hitelkihelyezési magatartással jellemezhető hitelintézetek számára. Tanulmányunkban a banki kockázatmenedzsment gyakorlati működését – a hitelképesség becslésének nem konvencionális, fogyasztói magatartás alapú megközelítésével – szándékoztuk támogatni. 1) Proxyváltozókat azonosítottunk, amelyek valószínűsítik a banki ügyfelek rejtett gazdasági érintettségét. 2) Felállítottunk egy „a priori” fontossági sorrendet e változók között. 3) Megbecsültük az ügyfelek informális ki fi zetéseinek mértékét. 4) Javaslatokat fogalmaztunk meg a proxyváltozók értékének, valóságtartalmának igazolására, dokumentálhatóságára. Célkitűzéseink realiz...