Sosztartis Ottó et al.: Kerámia plasztika. in: A savariai Isis szentély. Sistrum, Serie A. No. 1. 2013. (original) (raw)

„KERESZTYÉNNEK LENNI NAGY ÉS SOKSZOROS HŰSÉGET JELENT” PÁKOZDY LÁSZLÓ MÁRTON TEOLÓGUSPROFESSZOR, VALLÁSTÖRTÉNÉSZ, BIBLIAFORDÍTÓ MUNKÁSSÁGA Pákozdy László Márton Professor of Theology and History of Religion, Bible Translator

Gerundium, 2023

A világhírű teológus professzor életének meghatározó része kötődött Debrecenhez. 1928 és 1932 között a Debreceni Tudományegyetem Hittudományi Karán tanult, itt szerezte meg a diplomáját, majd 1942-ben itt lett a teológia doktora. Ugyanezen a karon nevezték ki 1945 végén nyilvános rendkívüli, majd 1949 nyarán nyilvános rendes egyetemi tanárrá. Az 1949/50-es tanévben a Hittudományi Kar dékánjaként őrá hárult az egyetemről hatalmi szóval leválasztott és önálló intézménnyé vált Tiszántúli Egyházkerület Debreceni Teológiai Akadémia szervezeti rendjének kialakítása. Itt dolgozott intenzíven az új bibliafordításon 1947 és 1964 között. 1966-ban az egyházi vezetés Pákozdyt a tanszékével együtt áthelyezte Debrecenből a Budapesti Református Teológiai Akadémiára, ahol mintegy két évtizeden át oktatta a leendő lelkipásztorokat. A vallástörténész Pákozdy professzort két külföldi egyetem avatta díszdoktorává az Ószövetség, illetve a Holt-tengeri tekercsek tudományos vizsgálatáért, valamint a Biblia új magyar nyelvű fordításáért. Élete alkonyán vált lehetővé számára az MTA nyelvtudományok doktora fokozat megszerzése. László Márton Pákozdy Professor of Theology and History of Religion, Bible Translator. The world-famous theologian professor spent a significant part of his life in Debrecen. Between 1928 and 1932, he studied at the Faculty of Theology of the University of Debrecen, where he graduated, and in 1942 he received his doctorate in theology. At the end of 1945, he was appointed public extraordinary professor at the same faculty, and in the summer of 1949, he was appointed public ordinary professor. In the academic year 1949/50, as Dean of the Faculty of Theology, he was responsible for the establishment of the organizational structure of the Debrecen Theological Academy of the Tiszántúli Church District, which had been separated from the university by government action and had become an independent institution. In 1966, the church leadership transferred Pákozdy and his department from Debrecen to the Reformed Theological Academy in Budapest, where he taught future pastors for about two decades. Professor Pákozdy, a religious historian, has been awarded honorary doctorates by two foreign universities for his scholarly research on the Old Testament and the Dead Sea Scrolls, and for his translation of the Bible into Hungarian. In the twilight of his life, obtaining the Doctor of the Hungarian Academy of Sciences degree was made possible.

Istenek és hősök ábrázolása Giovanni Boccaccio Genealogia deorum gentilium című művében

2015

Petrarcával való találkozásáig az általam csak címszavakban vázolt eseményeken kívül egy dolgot emelnék még ki: ez pedig Boccaccio stílusának egyik jellemzője. Battaglia Ricci hívja fel a figyelmet arra, hogy Boccaccio írásaira, elsősorban persze a Decameron novelláira nagy hatással vannak a korai nápolyi évek. Ezek igen gazdagnak mondhatóak mind érzelmi, emberi, mind pedig kulturális szempontból, mivel Boccaccio kereskedői tevékenysége folytán sokféle emberrel találkozott (kereskedőkkel, tengerészekkel, kalandorokkal, nemes és egyszerű emberekkel), és így különböző emberi és társadalmi vonásokat, jellemeket, viselkedési módokat volt alkalma megismerni. Hasonlóképpen hatással voltak ezek az évek stílusára is, a kereskedelem ugyanis nagy figyelmet, pontosságot és aprólékosságot igényel. Az előző megállapítások nyilván inkább a novellaíró Boccaccióra vonatkoztathatóak, az utóbbi viszont (aprólékosság), mint később látni fogjuk, akár a Genealogia hasznára is lehetett. (Storia della letteratura p. 737.) 7 Ikerpárja ("opera gemella") Petrarca De viris illustribus című művének. (a továbbiakra is l. többek között Cesare Segre-Clelia Martignoni:

Cím nélkül. A konkrét és geometrikus művészet esete a számítógéppel és a valósággal

Információs Társadalom

A Nyílt Struktúrák Művészeti Egyesület Kód és algoritmus. Hommage to Vera Molnár című kiállításának megnyitóján elhangzott beszéd tanulmány-változata művészet és mesterséges intelligencia néhány érintkezési pontját tárgyalja. Legfőbb célja, hogy az "algoritmikus képalkotás" művészi tartalmával és a kortárs folyamatokhoz való illeszkedésével kapcsolatban tegyen újnak tekinthető állításokat.

Kora újkori prognosztikonok és kalendáriumok az asztrológiáról, a szabad akaratról és a boldog életről

2010

Talán első pillantásra különösnek tűnhet föl, hogy ez a három téma együtt jelenik meg e dolgozat címében; a kora újkor nagy hatású, gondolkodást, világnézetet befolyásoló kiadványtípusaiban, a csillagjóslásokat közlő prognosztikonokban és kalendáriumokban mégis szorosan összetartoznak. E műfajok létének, fejlődésének alapvető feltétele ugyanis az asztronómiai és asztrológiai tudás, kiegészítve a medicina, a história, a teológia ismeretanyagával is-mikor milyen tudományos képzettséggel rendelkező szerző munkájával találkozunk. A szabad akarat témája legalább kétszáz éven át újra és újra visszatér a kalendáriumi prognosztikonokhoz írt magyarázkodásokban, a 16. század első felétől a 18. század elejéig, s a szerzők mindig Szent Ágoston írásait idézik, de más egyházi tekintélyekre is hivatkoznak. A boldog élet témája ennél köznapibb szinten jelenik meg, közvetetten vagy közvetlen tanításokkal: proverbiumok, istenfélelemre, bölcsességre intő szavak, példabeszédek verses és prózai formában hirdetik, hogy nem a csillagokban kell bíznia az embernek, sem tőlük félnie, hanem a Gondviselésre hagyatkoznia és erkölcsösen élnie, mert egyedül ez a boldog élet igazi útja. Négyszáz év távlatából visszatekintve érdekes elgondolni: a kor ún. népszerű irodalmához tartozó kiadványok színvonalasabb példányai, főleg már a 17. században, mennyire tudatosan foglalkoznak bölcseleti kérdésekkel, mégpedig nevelő, tanító célzattal. Néhány jellemző mozzanatot szeretnék bemutatni ebből a nagyon szerteágazó, érdekes kalendáriumi anyagból. A szóban forgó kiadványok: Johannes Lichtenberger prognosztikonja, Paul Eber és követői Calendarium Historicumai a 16. század derekáról, valamint az 1659-es nagyszombati magyar, és az 1680-as latin nyelvű kalendárium.