Barack Obama elnökségének külpolitikai értékelése (original) (raw)
Related papers
Otto Bauer külpolitikája és a Magyar Tanácsköztársaság
1994
Az 1. világháború vége a Habsburg-monarchia felbomlását és új középeurópai államok megalakulását eredményezte. 1918. október 30-án szociáldemokrata vezetésű ideiglenes kormány alakult Német-Ausztriában. 1 Az ideiglenes nemzetgyűlés hamarosan, november 12-én köztársasággá és a Német Köztársaság alkotórészévé nyilvánította Német-Ausztriát. 1919. február 16-án tartották az első választásokat, melyeket követően a szociáldemokraták és a keresztényszociálisok alakítottak koalíciót. A szociáldemokraták foglalták el a vezető posztokat: Kari Renner kancellár, Ottó Bauer külügyminiszter, Julius Deutsch pedig hadügyminiszter lett. Magyarországon október 3l-e és november 1-je között gróf Károlyi Mihály vezetésével alakult független kormány. A később a Magyar Tanácsköztársaság centrumává váló kommunista pártot november 24-én alapították. Károlyi nehézségek árán 1919 márciusáig tudott hatalmon maradni. Március 20-án Vix alezredes, a szövetségesek katonai képviselője ultimátumot nyújtott át Károlyinak, amely új és kedvezőtlenebb demarkációs vonalakat határozott meg a Magyar Köztársaság számára. Károlyi lemondott, és március 21-én létrehozták a Magyar Tanácsköztársaságot. Az alábbi cikkben először Ottó Bauer Magyar Tanácsköztársasággal kapcsolatos külügyminiszteri tevékenységének rövid historiográfiai hátterét vázolom, majd Bauer Magyarországgal szembeni politikáját értelmezem, amit végül a helyzet kronologikus leírása követ. Ottó Bauer külügyminiszteri tevékenységének kérdésével (a posztot 1918 novemberétől 1919. július 26-ig töltötte be) csekély szakirodalom foglalkozik. 2 Bauer Magyar Tanácsköztársasággal kapcsolatos politikája pedig még ennél is kisebb figyelmet keltett. Gábor Sándorné könyve, Ausztria és a magyarországi Tanácsköztársaság 3 , jelenti a kiindulópontot, de a téma historiográfiája három cikken nyugszik. A téma első és nagyon alapos tanulmányozása Alfréd D. Low cikke, The First Austrian Republic and Soviet Hungary i > amely 1960-61-ben jelent meg. Low az Ausztria és a Tanácsköztársaság közötti kapcsolatokat összegezte az osztrák dokumentumok és a sajtó alapján. Szinai Miklós Zur Geschichte der Beziehungen zwischen der Ungarischen Rdterepublik und Osterreich: Ottó Bauers Brief an Béla Kun 5 című cikkében szintén megmutatta a témában való jártasságát. Szinai Low-val ellentétben sokkal inkább Bauernek a Tanácsköztársasággal kapcsolatos álláspontjára koncentrál. Szinai érvelése szerint Német-Ausztria bármelyik utat választhatta volna, csatlakozhatott volna akár a Nyugathoz, akár a forradalmi Kelethez. Bauer azonban elutasította a proletárdiktatúrát és helyette az Anschlussra összpontosította figyelmét. Szinai állítása szerint Bauer elutasította a forradalmat, de-különösen Kun Bélának írott június 16-i levelébenkifejezte Kunnal és a Tanácsköztársasággal való szolidaritását. Szinai szerint
2015
The Great Depression that broke out on 24th Oetober 1929 resulted a severe agrieultural and credit crisis in Hungary. Therefor the Hungárián foreign policy's aim was to encourage the foreign investments on the one hand, and to circulate loans for the country ont he other hand, and last but not least obtain foreign markets for the Hungárián agrieultural produets. The present study summarize the attempts of the Hungárián foreign policy between 1929 and 1932, that the Hungárián government led by István Bethlen and Gyula Károlyi trying to achieve in order to overcome the crisis. The study deseribes Bethlen's negotiations in Paris, London, Berlin, Vienna, that brought part success, but did not result a breakthrough and Hungary's external action concerning the German-Austrian customs unión plan. It presents the two foreign ministers Lajos Walko's and Gyula Karolyi's attempts. Concerning Gyula Károlyi is about the Hungárián foreign policy's French orientation attempt. Finally, the study summarize the reasons that ultimately led to the failure of both governments. Finding the foreign policy solution for recovering from the crisis left for the 1932 Oetober founded government and for Gyula Gombos. * Vízi László Tamás főiskolai tanár, oktatási rektorhelyettes, főtitkár. Kodolányi János Főiskola.
Kell egy csapat! Gondolataim a magyar külpolitikai stratégia kapcsán
BEVET Kft, 2006
Gondolataim a magyar külpolitikai stratégia kapcsán A Külügyminisztérium új külpolitikai stratégiájának kialakítása apropóján kibontakozott szakértõi párbeszéd és értelmiségi vita jó alkalmat kínál arra, hogy az érintettek mind Magyarországon, mind pedig-az MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézete felkérései révén-a határokon túl átgondolják és megfogalmazzák, mire koncentráljon a Magyar Köztársaság az Európai Unió-Magyarország-kisebbségi magyar nemzetrészek-többségi államok és társadalmak relációban a hatékony külpolitika területén és érdekében. A Külügyminisztérium megbízása alapján készülõ tanulmányok elméleti (pl. a nemzetfogalom értelmezése, átalakulása) és gyakorlati (pl. intézményfejlesztés, kisebbségi sajtó-és oktatáspolitika) kérdéseket egyaránt felvetnek, s-nagyon helyesen-végre nem általánosságban, hanem számos (nemzetpolitikai, külpolitikai, gazdaságpolitikai, kultúrpolitikai, biztonságpolitikai, népesedéspo litikai stb.) megközelítésekben, régiónként és közösségenként differenciáltan elemzik a kérdést, és nem hagyják (mert jellegébõl adódóan nem is hagyhatják) figyelmen kívül a probléma érzelmi és szimbolikus vonatkozásait, valamint kül-, bel-, aktuál-és pártpolitikai vetületeit sem. Véleményem szerint a Magyar Köztársaság új alapokra helyezett külpolitikai stratégiájának vitája elõtt azonban abban kell(ene/kellett volna) széleskörû konszenzusra jutni, hogy ezt a most formálódó külpolitikát milyen célok mentén és érdekében kell kifejteni. Mert jó esetben nincs általában vett, öncélú, csak a politizálás érdekében kialakított politikai stratégia. A politika normális esetben valamilyen kidolgozott, reálisan megfogalmazott rövid, közép-és hosszú távú célok és érdekek elérésére kidolgozott, összehangolt cselekvési program. Ahhoz tehát, hogy valóban legyen magyar külpolitikai stratégia, azokban a központi elvekben, nemzeti érdekekben és elérendõ célokban volna szükséges széleskörû konszenzusra jutnia a magyar elit(ek)nek, amelyeket a témához készített több elemzés is "nemzeti minimum"-ként említ. Azt is megjegyzik azonban az elemzõk, hogy számos objektív és szubjektív ok miatt, illetve elsõsorban a magyarországi és szinte valamennyi határon túli magyar közösség mély belsõ politikai törésvonalai következtében, a mai körülmények között nem sok esély mutatkozik ennek a nemzeti minimumnak a megalkotására.
A tanszéki gabonakutatások nemzetközi megítélése „külső-belső” szemmel
Élelmiszervizsgálati Közlemények
A szerző összefoglaló munkájában a Budapesti Műszaki Egyetem – mai nevén a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen folytatott élelmiszerkémiai kutató és oktató munka összefoglalását adja. Kéziratának alapját az Egyetem „100+10” jubileumi ünnepségén elhangzott előadása képezi (a Szerk.).
A külkereskedelem tényei egy új perspektívából
Külgazdaság, 2017
A cikk az úgynevezett folytonos wavelet-elemzés módszerét használja bizonyos európai uniós országok kereskedelmi idősorainak elemzésére. A wavelet-analízis egy viszonylag új eljárás, amelynek segítségével – többek között – felismerhetők a hagyományos módszerek által nem azonosítható összefüggések. Használata rohamosan terjed a közgazdaságtanban és a pénzügyekben, de – tudomásunk szerint – a külkereskedelmi adatok vizsgálatára eddig még nem használták. A tanulmányban 10 EU-tagország és az EU-28 kereskedelmi adatait elemezzük. Eredményeink egyfelől a kereskedelem előrejelzéséhez nyújtanak információkat: a 2008-as válság csak ideiglenesen, rövid távon növelte az egyes országok külkereskedelmének együtt mozgását, és szoros kapcsolatokat inkább hároméves vagy még hosszabb időtávon várhatunk. Másfelől egy újfajta csoportosítását kapjuk az európai kis gazdaságoknak kereskedelmi integráltság szempontjából, amely érdekes további kérdésekhez vezet.