A vesztfáliai szuverenitás érvényessége a nemzetközi kapcsolatokban (original) (raw)
Related papers
Otto Bauer külpolitikája és a Magyar Tanácsköztársaság
1994
Az 1. világháború vége a Habsburg-monarchia felbomlását és új középeurópai államok megalakulását eredményezte. 1918. október 30-án szociáldemokrata vezetésű ideiglenes kormány alakult Német-Ausztriában. 1 Az ideiglenes nemzetgyűlés hamarosan, november 12-én köztársasággá és a Német Köztársaság alkotórészévé nyilvánította Német-Ausztriát. 1919. február 16-án tartották az első választásokat, melyeket követően a szociáldemokraták és a keresztényszociálisok alakítottak koalíciót. A szociáldemokraták foglalták el a vezető posztokat: Kari Renner kancellár, Ottó Bauer külügyminiszter, Julius Deutsch pedig hadügyminiszter lett. Magyarországon október 3l-e és november 1-je között gróf Károlyi Mihály vezetésével alakult független kormány. A később a Magyar Tanácsköztársaság centrumává váló kommunista pártot november 24-én alapították. Károlyi nehézségek árán 1919 márciusáig tudott hatalmon maradni. Március 20-án Vix alezredes, a szövetségesek katonai képviselője ultimátumot nyújtott át Károlyinak, amely új és kedvezőtlenebb demarkációs vonalakat határozott meg a Magyar Köztársaság számára. Károlyi lemondott, és március 21-én létrehozták a Magyar Tanácsköztársaságot. Az alábbi cikkben először Ottó Bauer Magyar Tanácsköztársasággal kapcsolatos külügyminiszteri tevékenységének rövid historiográfiai hátterét vázolom, majd Bauer Magyarországgal szembeni politikáját értelmezem, amit végül a helyzet kronologikus leírása követ. Ottó Bauer külügyminiszteri tevékenységének kérdésével (a posztot 1918 novemberétől 1919. július 26-ig töltötte be) csekély szakirodalom foglalkozik. 2 Bauer Magyar Tanácsköztársasággal kapcsolatos politikája pedig még ennél is kisebb figyelmet keltett. Gábor Sándorné könyve, Ausztria és a magyarországi Tanácsköztársaság 3 , jelenti a kiindulópontot, de a téma historiográfiája három cikken nyugszik. A téma első és nagyon alapos tanulmányozása Alfréd D. Low cikke, The First Austrian Republic and Soviet Hungary i > amely 1960-61-ben jelent meg. Low az Ausztria és a Tanácsköztársaság közötti kapcsolatokat összegezte az osztrák dokumentumok és a sajtó alapján. Szinai Miklós Zur Geschichte der Beziehungen zwischen der Ungarischen Rdterepublik und Osterreich: Ottó Bauers Brief an Béla Kun 5 című cikkében szintén megmutatta a témában való jártasságát. Szinai Low-val ellentétben sokkal inkább Bauernek a Tanácsköztársasággal kapcsolatos álláspontjára koncentrál. Szinai érvelése szerint Német-Ausztria bármelyik utat választhatta volna, csatlakozhatott volna akár a Nyugathoz, akár a forradalmi Kelethez. Bauer azonban elutasította a proletárdiktatúrát és helyette az Anschlussra összpontosította figyelmét. Szinai állítása szerint Bauer elutasította a forradalmat, de-különösen Kun Bélának írott június 16-i levelébenkifejezte Kunnal és a Tanácsköztársasággal való szolidaritását. Szinai szerint
2015
The Great Depression that broke out on 24th Oetober 1929 resulted a severe agrieultural and credit crisis in Hungary. Therefor the Hungárián foreign policy's aim was to encourage the foreign investments on the one hand, and to circulate loans for the country ont he other hand, and last but not least obtain foreign markets for the Hungárián agrieultural produets. The present study summarize the attempts of the Hungárián foreign policy between 1929 and 1932, that the Hungárián government led by István Bethlen and Gyula Károlyi trying to achieve in order to overcome the crisis. The study deseribes Bethlen's negotiations in Paris, London, Berlin, Vienna, that brought part success, but did not result a breakthrough and Hungary's external action concerning the German-Austrian customs unión plan. It presents the two foreign ministers Lajos Walko's and Gyula Karolyi's attempts. Concerning Gyula Károlyi is about the Hungárián foreign policy's French orientation attempt. Finally, the study summarize the reasons that ultimately led to the failure of both governments. Finding the foreign policy solution for recovering from the crisis left for the 1932 Oetober founded government and for Gyula Gombos. * Vízi László Tamás főiskolai tanár, oktatási rektorhelyettes, főtitkár. Kodolányi János Főiskola.
A visegrádi partnereink stratégiai gondolkodása II. : Lengyelország
MKI Elemzések
Az államok rendszerint világosan tisztázzák a külvilág és saját államapparátusuk számára biztonságpolitikájuk sarokköveit, ezért átfogó nyilvános dokumentumokban foglalják össze az általuk veszélyesnek tartott fenyegetéseket. A visegrádi csoport országai esetében is találhatunk összehasonlításra alkalmas dokumentumokat. Ezek az országok földrajzilag közel vannak, hasonló politikai és kulturális jellemzőket mutatnak a közös történelmi múlt miatt. Sokan ezért azt várják, hogy a stratégiai látásmódjukban is sok hasonlóságot lehet felfedezni. Ez azonban korántsem egyértelmű, és megéri alaposabban megvizsgálni ezt a kérdést. A nyilvánosan kiadott stratégiák szövegének elfogadása értelemszerűen egy külpolitikai döntés, és mint olyan, vizsgálható a külpolitika-elemzés módszertanával. A külpolitikai döntések meghozatalakor számos külső és belső hatás érvényesül, ezeket megfelelő óvatossággal és körültekintéssel kell értékelni. Mivel viszont ezen externáliák száma szinte végtelen, jelen tanu...