Koltsegvetesi kenyszer es strategiai vitak az Egyesult Allamokban (original) (raw)
Related papers
Kell egy csapat! Gondolataim a magyar külpolitikai stratégia kapcsán
BEVET Kft, 2006
Gondolataim a magyar külpolitikai stratégia kapcsán A Külügyminisztérium új külpolitikai stratégiájának kialakítása apropóján kibontakozott szakértõi párbeszéd és értelmiségi vita jó alkalmat kínál arra, hogy az érintettek mind Magyarországon, mind pedig-az MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézete felkérései révén-a határokon túl átgondolják és megfogalmazzák, mire koncentráljon a Magyar Köztársaság az Európai Unió-Magyarország-kisebbségi magyar nemzetrészek-többségi államok és társadalmak relációban a hatékony külpolitika területén és érdekében. A Külügyminisztérium megbízása alapján készülõ tanulmányok elméleti (pl. a nemzetfogalom értelmezése, átalakulása) és gyakorlati (pl. intézményfejlesztés, kisebbségi sajtó-és oktatáspolitika) kérdéseket egyaránt felvetnek, s-nagyon helyesen-végre nem általánosságban, hanem számos (nemzetpolitikai, külpolitikai, gazdaságpolitikai, kultúrpolitikai, biztonságpolitikai, népesedéspo litikai stb.) megközelítésekben, régiónként és közösségenként differenciáltan elemzik a kérdést, és nem hagyják (mert jellegébõl adódóan nem is hagyhatják) figyelmen kívül a probléma érzelmi és szimbolikus vonatkozásait, valamint kül-, bel-, aktuál-és pártpolitikai vetületeit sem. Véleményem szerint a Magyar Köztársaság új alapokra helyezett külpolitikai stratégiájának vitája elõtt azonban abban kell(ene/kellett volna) széleskörû konszenzusra jutni, hogy ezt a most formálódó külpolitikát milyen célok mentén és érdekében kell kifejteni. Mert jó esetben nincs általában vett, öncélú, csak a politizálás érdekében kialakított politikai stratégia. A politika normális esetben valamilyen kidolgozott, reálisan megfogalmazott rövid, közép-és hosszú távú célok és érdekek elérésére kidolgozott, összehangolt cselekvési program. Ahhoz tehát, hogy valóban legyen magyar külpolitikai stratégia, azokban a központi elvekben, nemzeti érdekekben és elérendõ célokban volna szükséges széleskörû konszenzusra jutnia a magyar elit(ek)nek, amelyeket a témához készített több elemzés is "nemzeti minimum"-ként említ. Azt is megjegyzik azonban az elemzõk, hogy számos objektív és szubjektív ok miatt, illetve elsõsorban a magyarországi és szinte valamennyi határon túli magyar közösség mély belsõ politikai törésvonalai következtében, a mai körülmények között nem sok esély mutatkozik ennek a nemzeti minimumnak a megalkotására.
Konfliktustípusok és konfliktuskezelés magyar egészségügyi dolgozók körében
Orvosi Hetilap
Bevezetés: Az egészségügyi dolgozók egymás közti kommunikációja, konfliktuskezelése, a megfelelő együttműködés kiemelkedően fontos a betegellátás sikerességében. Célkitűzés: A bemutatott kutatás egy nemzetközi összehasonlító felmérés része. A vizsgálat célja, hogy feltérképezze az egészségügyi dolgozók körében felmerülő konfliktusokat. Módszer: A magyar felmérésben 73 egészségügyi dolgozóval vettünk fel félig strukturált interjúkat a nemzetközi interjúprotokoll szerint, amely során munkahelyi konfliktushelyzetek elmesélésére kértük a résztvevőket. 30 interjút (15 orvos és 15 nővér) Atlas.ti 7 kvalitatív szoftverelemző programmal elemeztünk. A konfliktustörténeteket négy fő kategória mentén vizsgáltuk, ezek a következők: a konfliktusok forrásai, típusai, hatásai és a használt konfliktuskezelési stratégiák. Eredmények: Az interjúkból megismerhető az egészségügyben részt vevők munkahelyi konfliktusokkal kapcsolatos személyes tapasztalata. Kiemelendő a hierarchia és az implicit munkaszervezés jelentős befolyása, főleg az orvosok körében. Az elkerülő konfliktuskezelés miatt a konfliktusok egy része megoldatlan marad, ami negatív hatással jár az egyénre és a csoportra nézve is. Következtetések: Eredményeink segítségével a későbbiekben kialakítható egy egészségügyre specifikus konfliktuskezelési intervenció.
Honvédségi Szemle
A dezinformáció terjedése és az információs manipuláció kihívások elé állítja a balti államokat, különösen a Krím félsziget Oroszország általi annexiója, majd pedig az orosz–ukrán háború 2022. február 24-i kirobbanása óta. Az önkéntes szervezetek a balti államok területén azonban kulcsfontosságú szerepet játszanak a dezinformáció elleni küzdelemben. Ez a cikk áttekintést nyújt arról, hogy a Baltikum térségében, az állami szereplők dezinformációs tevékenység elleni intézkedésein túl milyen szerepet kap az önkéntesség, és ez milyen hatással van a társadalmi ellenállóképesség erősítésére. A tanulmány bemutatja a legjelentősebb önkéntes szervezet, a Balti Elfek elnevezésű csoport által végzett tevékenységeket, mint például a tényellenőrzést, a tudatosság növelését és az együttműködést más intézményekkel. Rávilágít az általuk elért eredményekre, amelyek alátámasztják az önkéntes szervezetek kiemelkedő szerepét a dezinformációs műveletekkel szemben, mely példán keresztül erősíthető a rezi...
A Magyar Demokratikus Ellenzék: Önreflexió, Identitás És Politikai Diskurzus
Politikatudományi szemle, 2010
A magyar demokratikus átalakulás-nemzetközi és történeti összehasonlításban is-páratlan politikai szociológiai sajátossága az értelmiség jelentős szerepvállalása. Ennek alapján az az 1982-93 közötti időszakot az "értelmiség évtizedének" tekinthetjük, amelyben rendszerkritikus értelmiségiek különböző csoportjai történelmileg rövid idő alatt politikai szerepek rendkívül széles repertoárját játszhatták el. Mindezt a Kádár-rendszer szelektív repressziója tette lehetővé, amelyben a mindennapi élet viszonylagos liberalizálását az értelmiségi lét privilégiumainak-más kommunista rendszerekben nem tapasztalt mértékű-viszonylagos elismerése egészítette ki. Különböző politikai szerepeket kínált a rendszerellenzéki mozgalom (1982-88), a kerekasztal-tárgyalások és az új pártok versengésének időszaka (1989-90), valamint a szélsőjobboldallal szemben megszerveződött, a mozgalmi politizáláshoz visszatérő értelmiségi politikacsinálás (1991-93) a politikailag aktív értelmiségiek számára. A tanulmány az első korszakkal-az ellenzéki publikációkkal és a rendszer bomlásával-foglalkozik, különös tekintettel a szamizdatlapok (Beszélő, Hírmondó, Demokrata, Égtájak között) tematikájára, és jellemző diskurzusaira. Ezek elemzésén keresztül közelíti meg és értelmezi a demokratikus ellenzék identitásának meghatározó elemeit: a társadalomhoz és a hatalomhoz való viszonyukat, a nemzeti és társadalmi kisebbségekkel, a környezetvédelemmel, az egyházakkal, a cenzúrával és a szabadság kultúrájával kapcsolatban kialakított álláspontjukat. Mindezekből alakítottak ki egy olyan értékegyüttest, amely morális tőkét, erkölcsi tekintélyt biztosított számukra a rendszerváltás idején.
A visegrádi partnereink stratégiai gondolkodása II. : Lengyelország
MKI Elemzések
Az államok rendszerint világosan tisztázzák a külvilág és saját államapparátusuk számára biztonságpolitikájuk sarokköveit, ezért átfogó nyilvános dokumentumokban foglalják össze az általuk veszélyesnek tartott fenyegetéseket. A visegrádi csoport országai esetében is találhatunk összehasonlításra alkalmas dokumentumokat. Ezek az országok földrajzilag közel vannak, hasonló politikai és kulturális jellemzőket mutatnak a közös történelmi múlt miatt. Sokan ezért azt várják, hogy a stratégiai látásmódjukban is sok hasonlóságot lehet felfedezni. Ez azonban korántsem egyértelmű, és megéri alaposabban megvizsgálni ezt a kérdést. A nyilvánosan kiadott stratégiák szövegének elfogadása értelemszerűen egy külpolitikai döntés, és mint olyan, vizsgálható a külpolitika-elemzés módszertanával. A külpolitikai döntések meghozatalakor számos külső és belső hatás érvényesül, ezeket megfelelő óvatossággal és körültekintéssel kell értékelni. Mivel viszont ezen externáliák száma szinte végtelen, jelen tanu...
Concha Győző elmélete a hatalommegosztásról
Pro Publico Bono – Public Administration, 2018
a kézirat időpontjának lezárásakor hatályos állapotot tükrözik. Kézirat lezárva: 2016. november 25. ** A kézirat az MTA TK Jogtudományi Intézete Közigazgatási Jogi Kutatócsoport "Az állami szerepkörök változásának hatása a közigazgatás helyére és szerepére az állami szervek és funkciók rendszerében" elnevezésű kutatási főirány keretében készült. Előadásként azonban az NKE Molnár Tamás Kutatóközpont által rendezett 2016. november 25-i "A hatalommegosztásos eszmerendszer" elnevezésű konferencián hangzott el. 1 Magam a "hatalmi ágak szétválasztása" kifejezést kevésbé tartom szerencsés, vagy sikerült szóalkotásnak. (Szétválasztani a tojássárgáját szokták a tojásfehérjétől ugyanis, vagy esetlegesen a verekedő feleket egymástól). 2 Érdekes, hogy a japán nyelv a tüntetéseken alkalmazott erőszakra a Gewalt szó eljapánosításával képzett gebaru szót használja. A hatalom szót a bōryoku ekvivalens fejezi ki. 3 Az orosz szavak közzététele során a Kniezsa-féle nemzetközi szlavisztikai átírást használjuk.