Vedelmi es haderoreformok Europaban (original) (raw)

„Földi” felderítés az európai hadszíntéren a második világháborúban

Belvedere Meridionale, 2015

online, pdf) (Creative Commons) Nevezd meg!-Így add tovább! 4.0 (CC BY-SA 4.0) (Creative Commons) Attribution-ShareAlike 4.0 International (CC BY-SA 4.0) Keywords World War 2, ground reconnaisance, reconnaisance, european theater, eastern front "Gondosan hasonlítsd össze az ellenség seregét a sajátoddal, mert csak így tudhatod meg, miben erősebb a másik, és miben vagy erősebb te."

Interetnikus konfliktusok Magyarországon 1848-1849-ben

2017

In April 1848, the Hungarian political elite hoped that civil liberties granted in the April Laws and the abolition of serfdom will form a foundation that enables the peoples of Hungary to build the civic Hungary shoulder to shoulder. It was an illusion, but an understandable one. The ideal of the Hungarian liberals who came to power was a civilian nation-state with a single market and monolingual administration. Therefore it is understandable that the nationalities of the country came forward with their own independent claims and the government reacted indignantly. The study reviews the history and nature of the conflicts between the Hungarians and the four major national movements. According to the findings, the Slovak movement due to its internal religious division and the effect of the abolition of serfdom could not demonstrate such power as the Croatian, Serbian and Romanian ones. Moreover, the Slovaks did not have such an armed base as the Military Frontier in case of Croatian...

A magyar megszálló erők páncélos alakulatai

Haditechnika

ÖSSZEFOGLALÁS: 1942 januárjában a korábbi erőket 5 gyalogdandár és két kerékpáros zászlóalj váltotta fel a megszálló erők kötelékében. Az 1942-1944 közötti időszakban a megszálló harckocsiszázadokat is megszervezték. A század 1 nehéz és 3 könnyűharckocsi-szakaszból állt. A nehéz szakasz SOUMA S-35-ös, a könnyű szakaszok Hotchkiss H-35-ös harckocsival voltak felszerelve.

Mit kezdjünk Európával? A hazai politikai elitek mintakövetési és mintaformálási stratégiája

Metszetek

KözelKép-Tanulmányok 110 csizmadia ervin: Mit kezdjünk Európával? mit kezdjünk európával? A hazai politikai elitek mintakövetési és mintaformálási stratégiája cSizMadia erviN 1 ABSZTRAKT Az elmúlt évtizedekben a hazai elitkutatók az elitek szerveződésének és viselkedésének szinte minden szegmensét feltárták, de meglepően keveset foglalkoztak a külső erőtérnek (Európának, a Nyugatnak) az elitek gondolkodására és cselekvésére gyakorolt hatásával. Az elitek ilyen szempontú megközelítésének hiánya már csak azért is feltűnő, mert az elmúlt harminc évben két esetben is látványosan megváltozott az elitek Európa-orientációja (z 1980-as években és az 1990-es évek másodikm felétől). A tanulmány középpontjában e két Európa-kép bemutatása áll, amelyek közül az egyiket (s ezt képviseli a bal-és a liberális oldal) mintakövetőnek, a másikat (s ez jellemzi a kormányzó oldalt) mintaformáló jelzővel illethetjük. A dolgozat bemutatja mindkettő keletkezéstörténetét, illetve kapcsolódását makro-és mikropolitikai motívumokhoz. Ennek keretében a tanulmány kitér arra, miért volt adekvát az 1980-as években a mintakövető álláspont megjelenése, s arra is, hogy az 1990-es évek közepén miért jelent meg a mintakövető attitűd mellett, mintegy annak kihívójaként a mintaformáló Európa-attitűd a jobboldalon. De az elemzés nem csak az elmúlt harminc év folyamatainak dinamikus bemutatását vállalja magára, hanem azt is, hogy rámutasson: a tágabb magyar politikatörténetet is be kell kapcsolnunk, ha meg akarjuk érteni a nyugathoz való elit-viszony tekintetében az elmúlt évtizedek során bekövetkező változásokat. A magyar politikatörténetben mélyen benne rejlik az a réteg, amelyet az elmúlt évtizedben a Fidesz előhozott belőle. Ezzel a réteggel pedig akkor is számolnunk kell, ha azt netán taszítónak találjuk és elvetjük.

Magyar páncélosok alkalmazása a II. világháborúban II. rész

Haditechnika

Tanulmányok 8. ábra. Az 1. felderítő zászlóalj páncélgépkocsi-századának 39M Csaba páncélgépkocsija és civilek magyar zászlóval a délvidéki hadművelet során, 1941. áprilisa 9. ábra. Az 1. felderítő zászlóalj egyik Csaba páncélgépkocsiszakasza indulásra készen. A virágcsokor az első járművön, nem volt tipikus ebben a hadműveletben

A 2. páncéloshadosztály harcai 1944 őszétől 1945 tavaszáig

Haditechnika

A magyar hadvezetés az 1944 augusztusi román kiugrást követően elrendelte a 2. magyar hadsereg mozgósítását. A szeptember 5-én megindult támadás első fázisában a magyar csapatok sikeresen benyomultak Dél-Erdélybe, és elfoglalták Torda városát. A harcokba a 2. páncéloshadosztályt, a 10. rohamlövegosztályt, a 101. és 103. számú páncélvonatot vetették be. A 2. páncéloshadosztály ezt követően az 1944-45-ös magyarországi harcokban is részt vett.

Kelet-Közép-Európa térszerkezeti képe

Ter Es Tarsadalom, 2014

ABSZTRAKT: Tanulmányukban Kelet-Közép-Európa térszerkezeti képének felvázolására teszünk kísérletet. A tanulmány első részében elsőként három alapvető térszerkezetfelfogást írunk le, amelyekből a mennyiségi és minőségi jegyeket egyszerre ábrázoló módszert választunk elemzésünkhöz. Ezt követően a térszerkezet lehetséges alkotóelemeit (csomópont, tengely, zóna) tárgyaljuk, elméleti és gyakorlati oldalról, megalapozva a térségi vizsgálat szempontjait. A következő lépésben az európai térszerkezeti kettősséget (Banán vagy Szőlő) elemezzük, rámutatva a mennyiségi és a minőségi dimenzió ütközésére, valamint Kelet-Közép-Európa térszerkezeti pozícióját tárjuk fel: holdudvari szerepkör másodlagos, harmadlagos súlyú térszerkezeti elemekkel. A tanulmány második felében Kelet-Közép-Európa térszerkezeti ábráját alkotjuk meg, olyan módon, hogy egyrészt a gazdasági fejlettség és sűrűség regionális térképei alapján zónákat határozunk meg, másrészt a nagyvárosok kiemelése, kategorizálása alapján különböző típusú csomópontokat alkotunk, harmadrészt a közlekedési folyosókat tengelyekként rögzítjük, és végezetül mindezeket ábrára visszük.