A Transzformáció elvei. Bevezetés egy késő-bourdieuziánus habituselméletbe. The Principles of Transformation. Introduction to a Late Bourdieusian Habitus Theory. (original) (raw)
Related papers
Az általános és globális vallásreformáció alapja
E tanulmány azzal a - talán meredeknek tűnő - felütéssel kezdi, miszerint elérkezett egy új vallásreformáció szükségessége. A globalizáció korában - korunkban - pedig ez egy általános és globális, ua. részint tudományos alapú új vallást kellene, hogy jelentsen. A továbbiakban pedig e szükségszerűség tudományos-metafizikai részleteibe bocsájtkozom bele valamelyest.
Új Tendenciák Településeink Megújulásában
2016
Az orszag nepessegszamanak csokkenese a telepuleshalozat szelső polusain jelentkezik legerőteljesebben. Egyertelmű novekedes a fővaros agglomeraciojaban, egyes udulőteruleteken es Nyugat-Magyarorszagon mutathato ki. Az orszag 3154 telepuleseből mindossze 160 nepessegszama novekedett mind a 2000-2007 kozotti, mind a 2007-2010 es 2010-2014 kozotti időszakok egeszeben. Mig 2007-2010 kozott 600 telepules novekedesi uteme volt pozitiv, addig 2010-2014 kozott 1171. Nagyvarosaink kozul 2007 utan csak Budapest es Nyiregyhaza nepessegszama novekedett mindket jelzett periodusban. Ezeken kivul mig 2007 es 2010 kozott csak Miskolc nepessegszama csokkent, addig 2010 utan az osszes tobbi nagyvarosunke is.
2002
Hermeneutika és tradíció "Küldjön reád Zeusz atya minden áldást, még ha nem is kérnéd, és védjen meg téged minden rossztól, még ha imádkoznál is érte!"idézi több alakalommal is Alfred Schütz Aron Gurwitschoz írott leveleiben Platónt. Miért ragadták meg a szociálfenomenológust Platón szavai? Mekkora a relevanciája az ókori bölcs gondolatának korunk társadalomtudományára? Alább megkísérlem megvilágítani azt, hogy igen nagy.
2010
Talán első pillantásra különösnek tűnhet föl, hogy ez a három téma együtt jelenik meg e dolgozat címében; a kora újkor nagy hatású, gondolkodást, világnézetet befolyásoló kiadványtípusaiban, a csillagjóslásokat közlő prognosztikonokban és kalendáriumokban mégis szorosan összetartoznak. E műfajok létének, fejlődésének alapvető feltétele ugyanis az asztronómiai és asztrológiai tudás, kiegészítve a medicina, a história, a teológia ismeretanyagával is-mikor milyen tudományos képzettséggel rendelkező szerző munkájával találkozunk. A szabad akarat témája legalább kétszáz éven át újra és újra visszatér a kalendáriumi prognosztikonokhoz írt magyarázkodásokban, a 16. század első felétől a 18. század elejéig, s a szerzők mindig Szent Ágoston írásait idézik, de más egyházi tekintélyekre is hivatkoznak. A boldog élet témája ennél köznapibb szinten jelenik meg, közvetetten vagy közvetlen tanításokkal: proverbiumok, istenfélelemre, bölcsességre intő szavak, példabeszédek verses és prózai formában hirdetik, hogy nem a csillagokban kell bíznia az embernek, sem tőlük félnie, hanem a Gondviselésre hagyatkoznia és erkölcsösen élnie, mert egyedül ez a boldog élet igazi útja. Négyszáz év távlatából visszatekintve érdekes elgondolni: a kor ún. népszerű irodalmához tartozó kiadványok színvonalasabb példányai, főleg már a 17. században, mennyire tudatosan foglalkoznak bölcseleti kérdésekkel, mégpedig nevelő, tanító célzattal. Néhány jellemző mozzanatot szeretnék bemutatni ebből a nagyon szerteágazó, érdekes kalendáriumi anyagból. A szóban forgó kiadványok: Johannes Lichtenberger prognosztikonja, Paul Eber és követői Calendarium Historicumai a 16. század derekáról, valamint az 1659-es nagyszombati magyar, és az 1680-as latin nyelvű kalendárium.
Kozgazdasagi Szemle, 2016
Király júlia a magyar bankrendszer tulajdonosi struktúrájának átalakulása A cikk a szakirodalmi áttekintést követően az elmúlt három évtized magyar banktörténelmén keresztül vizsgálja meg, hogy milyen szerepe volt a bankrendszerek tulajdonosi struktúrájának a válság kialakulásában, illetve a válság negatív hatásainak leküzdésében. Az 1988-ban létrehozott-többségi állami, illetve szűk belföldi tulajdonosi háttérrel jellemezhető-magyar bankrendszer összerogyott az 1990-es transzformációs válságának súlya alatt, viszont az ezredfordulón kialakult, többségi külföldi tulajdonnal jellemezhető struktúra ellenállónak bizonyult a 2008-as válság idején. A jelenlegi, az állam erőteljes szerepvállalásával kialakulóban lévő új banktulajdonosi szerkezet-amelyben a külföldi befektetők kiszorulnak, s előnyt élveznek a hazai szűk tulajdonosi hátterű bankok-nem feltétlenül erősíti a bankrendszer válsággal szembeni ellenálló képességét. A struktúraváltás mellett felhozott érvek az irodalom és a banktörténelem fényében nem tűnnek megalapozottnak.* Journal of Economic Literature (JEL) kód: F21, F23, F65, G01, G21, G28. a bankrendszerek strukturális jellemzői hatással vannak a szektor működésére, hatékonyságára, stabilitására, ellenálló képességére. Olyan bankrendszeri struktúra nem létezik, amely minden szempont szerint ideális. az egyszerre legyen "versengő, növekvő, biztonságos, jövedelmező, alacsony felárral dolgozó, hatékony" követelmények egymást oltják ki, e szempontok között átváltás van, nem biztos, hogy a válságnak leginkább ellenálló struktúra a leginkább hatékony vagy a legjövedelmezőbb (Liikanen [2012]). * a szerző 2007-2013 között a magyar Nemzeti Bank pénzügyi stabilitásért felelős alelnöke volt. a tanulmányban kifejtettek kizárólag a szerző véleményét tükrözik. a dolgozat korábbi változatához tett értékes megjegyzéseiért és a dolgozat elkészültéhez nyújtott segítségéért ezúton mondok köszönetet