Exkluzivizmus, intolerancia és az Ószövetség világa (original) (raw)
Related papers
A „szentség aurája” és az ember méltósága : Észrevételek Hans Joas szakralizációs téziséről
Szociologiai Szemle, 2019
Összefoglaló: Hans Joasnak a Die Sakralität der Person című műve szerint az emberi jogi normák kialakulásának történeti okai nem elsősorban a vallásellenes szekularizmusra, hanem egy sajátos szakralizálódási folyamatra vezethetők vissza, amelynek során a modern társadalmak a tagjaik körül a "szentség auráját" teremtik meg. Ezt a tézist sokan pusztán történeti-szociológiai elméletként interpretálták. Én viszont amellett érvelek, hogy Joas művének kiemelt célja az emberi jogok legitimációjára vonatkozó új módszertan megalapozása volt. Feltevésem, hogy két szerző (Cesare Beccaria és Michel Foucault) kritikája adott Joasnak alkalmat egy olyan nézőpont körvonalazására, amely szerint a modern egyén adekvát történetének elmesélése és a vele szemben megfogalmazható normatív elvárások feltérképezése komplementer módon kiegészítik egymást. Azt is bemutatom, hogy elsősorban Joas Durkheim-elemzéseinek tanulmányozásával jelölhetjük ki egy új típusú normatív elmélet viszonyítási pontjait. Tanulmányom végén az így rekonstruált elméletet szembesítem az érvényességet a nyilvános helyesléshez kapcsoló észjogi koncepció elvárásaival, így igyekszem felmérni e normatív koncepció erősségeit és korlátait.
Sola Gratia - avagy a második kezdet motívuma az Ószövetségben
2014
Kustár Zoltán * Jelen tanulmánnyal szeretném köszönteni dr. Börzsönyi József professzor urat születésnapja alkalmából. Ezt nemcsak mint ószövetséges kollégája a magam nevében teszem meg őszinte tisztelettel és sok-sok sze retettel, de családom nevében is. Józsi bátyámban édesapám, az egykori ószövetséges tanársegéd a kislétai lelkészség évei alatt is hű barátot tudhatott maga mellett, akivel együtt gondolkodhattak a héber igerendszer rejtelmeiről, és gyönyörködhettek Isten igéjének igazságában, szépségében. Ezek a rendszeres "héberezések" nem csak teológusokat és fiatal lelkészeket vonzottak a parókiánkra, de a gyerekszoba nagy asztala körül folytatott beszélgetések foszlányait ellesve gyermekfejjel én is megéreztem, hogy a héber nyelvben, a közös Biblia-elemzésben, az együtt gondolkodásban és az őszinte hitbeli beszélgetésekben mennyi örömöt és szépséget lelhet az ember. Kívánom, hogy Józsi bátyámnak ebben a szépségben és örömben még sokáig része legyen!
2002
Hermeneutika és tradíció "Küldjön reád Zeusz atya minden áldást, még ha nem is kérnéd, és védjen meg téged minden rossztól, még ha imádkoznál is érte!"idézi több alakalommal is Alfred Schütz Aron Gurwitschoz írott leveleiben Platónt. Miért ragadták meg a szociálfenomenológust Platón szavai? Mekkora a relevanciája az ókori bölcs gondolatának korunk társadalomtudományára? Alább megkísérlem megvilágítani azt, hogy igen nagy.
Megjelent a nem kánoni ószövetségi irodalom legkorábbi és legjelentősebb művének, Henok első könyvének első mérvadó magyar fordítása, a későbbi Henok-irodalom műveivel (szláv és héber Henok) egy kötetben, bevezetőkkel és jegyzetekkel. Befejezés előtt áll a leghosszabb, és magyarul eddig ismeretlen Jubileumok könyvének fordítása etióp (geéz) nyelvről. Készen állnak a görög, latin, szír nyelvű apokrif irodalom más fontos, rövidebb darabjainak fordításai. Elkészült a szövegeket áttekintő első magyar nyelvű monográfia, amely a műveket műfajcsoportonként, és mindig ószövetségi előzményeikkel és párhuzamaikkal együtt tárgyalja. Így világossá válnak a műfaji és irodalmi hagyományok, a művek helye a hagyományban és történeti környezetükben. A kutatásban résztvevők munkájával 1 angol nyelvű, külföldön kiadott kötet, és 1 magyar nyelvű kötet jelent meg. Külföldi kiadványokban 20 idegen nyelvű, itthon 15 magyar nyelvű publikációjuk jelent meg. Nemzetközi konferenciákon 33 idegen nyelvű, itthon...
Az általános és globális vallásreformáció alapja
E tanulmány azzal a - talán meredeknek tűnő - felütéssel kezdi, miszerint elérkezett egy új vallásreformáció szükségessége. A globalizáció korában - korunkban - pedig ez egy általános és globális, ua. részint tudományos alapú új vallást kellene, hogy jelentsen. A továbbiakban pedig e szükségszerűség tudományos-metafizikai részleteibe bocsájtkozom bele valamelyest.
2010
Talán első pillantásra különösnek tűnhet föl, hogy ez a három téma együtt jelenik meg e dolgozat címében; a kora újkor nagy hatású, gondolkodást, világnézetet befolyásoló kiadványtípusaiban, a csillagjóslásokat közlő prognosztikonokban és kalendáriumokban mégis szorosan összetartoznak. E műfajok létének, fejlődésének alapvető feltétele ugyanis az asztronómiai és asztrológiai tudás, kiegészítve a medicina, a história, a teológia ismeretanyagával is-mikor milyen tudományos képzettséggel rendelkező szerző munkájával találkozunk. A szabad akarat témája legalább kétszáz éven át újra és újra visszatér a kalendáriumi prognosztikonokhoz írt magyarázkodásokban, a 16. század első felétől a 18. század elejéig, s a szerzők mindig Szent Ágoston írásait idézik, de más egyházi tekintélyekre is hivatkoznak. A boldog élet témája ennél köznapibb szinten jelenik meg, közvetetten vagy közvetlen tanításokkal: proverbiumok, istenfélelemre, bölcsességre intő szavak, példabeszédek verses és prózai formában hirdetik, hogy nem a csillagokban kell bíznia az embernek, sem tőlük félnie, hanem a Gondviselésre hagyatkoznia és erkölcsösen élnie, mert egyedül ez a boldog élet igazi útja. Négyszáz év távlatából visszatekintve érdekes elgondolni: a kor ún. népszerű irodalmához tartozó kiadványok színvonalasabb példányai, főleg már a 17. században, mennyire tudatosan foglalkoznak bölcseleti kérdésekkel, mégpedig nevelő, tanító célzattal. Néhány jellemző mozzanatot szeretnék bemutatni ebből a nagyon szerteágazó, érdekes kalendáriumi anyagból. A szóban forgó kiadványok: Johannes Lichtenberger prognosztikonja, Paul Eber és követői Calendarium Historicumai a 16. század derekáról, valamint az 1659-es nagyszombati magyar, és az 1680-as latin nyelvű kalendárium.