Svatopluk és a mogyoródi ütközet. Szempontok egy historiográfiai vitához (original) (raw)
Related papers
Kossuth, Perczel és a szerb kérdés : 1849. március - június
2003
A szabadságharc tábornokai közül egyetlen olyan személyről tudunk, akit már 1848 előtt politikai elvbarátság fűzött Kossuth Lajoshoz, s ez Perczel Mór volt. A népes Tolna megyei középnemesi családból származó Perczel rövid ideig hadapródként szolgált a cs. kir. hadsereg egyik tüzérezredében, azonban egy lengyelbarát szervezkedés miatt hadbírósági vizsgálatot indítottak ellene, s csak Pest és Tolna megye közbenjárására kapott kegyelmet. 1833-tól vett részt Tolna megye közéletében. 1836-ban szolgabíróvá választották, s a tisztújításokon a konzervatívokat pártolta. Később ugyan emlékirataiban azt állította, hogy fellépésével-amely a Bezerédj István-Csapó Dániel-féle liberális irányzat vereségét hozta-a radikális irányt akarta pártolni, ám az eredmény a konzervatívok győzelme volt. Rövidesen azonban a liberális ellenzékhez csatlakozott, s nagy vehemenciával vetette bele magát a választási küzdelmekbe. 1839-ben a követválasztásokon kitört verekedés miatt felfüggesztették főszolgabírói hivatalából, s vizsgálatot indítottak ellen. A szekszárdi vármegyeháza akkori elfoglalását később első jeles haditettének s hadvezéri képességei első megmutatkozásának mondta.
Perczel Mór dunántúli hadjárata és a móri ütközet (1848. december 30.)
AETAS-Történettudományi folyóirat, 2001
Perczel Mór dunántúli hadjárata és a móri ütközet 1848. december 30.' Hérakleitosz óta tudjuk, hogy kétszer nem léphetünk ugyanabba a folyóba, "a történelem az élet tanítómestere" bölcsességgel pedig a rómaiak ajándékozták meg a világot. De, mint minden iskolában, a történelem iskolájában is vannak hanyag vagy rossz tanulók, s megesik, hogy valaki-ha nem is ugyanazon a helyszínen és időben-képes ugyanazt a hibát elkövetni. 1848-49 sok, csillogó karriert befutó honvédtisztje között kiemelkedő hely illeti meg Perczel Mórt. Míg ugyanis tábornoktársainak többsége legalább hadnagyi rangig eljutott a cs, kir. hadseregben, s általában az ott viseltnél eggyel magasabb rangban kezdte meg honvédtiszti pályafutását, s egy-két kivételtől eltekintve fokozatosan lépett előre a ranglétrán, Perczel Mór, aki az 1830-as években hadapródként szolgált a cs. ldr. hadseregben, rövid, rang nélküli szabadcsapat-parancsnokság után azonnal ezredesként kezdte hadvezéri pályafutását, s egy hónapon belül már honvéd vezérőrnaggyá is kinevezték. Perczel remek hadvezéri intuícióval rendelkezett, s a forradalmi hadseregekben megkívánt bátorságnak sem volt híján, ugyanakkor hiányzott belőle az a taktikai képzettség, amellyel a cs. ldr. hadseregben hosszabb időn keresztül szolgáló, s ott tiszti rangot elérő tábornoktársai rendelkeztek. 2 Ezzel magyarázható, hogy amikor nem szokványos harcászati feladattal (például a sajátját felülmúló minőségű haderővel) került szembe, hajlamos volt arra, hogy egyedül intuíciójára és öntudatára támaszkodva próbálja megoldani azt. így történhetett meg, hogy a szabadságharc folyamán kétszer sikerült ugyanabba a folyóba lépnie, s-némi képzavarral fokozva a hasonlatot-nem tanult az első esetből, amikor alaposan elmerült a habokban. 1848. december 30-án Mórnál, s 1849. június 7-én Kátynál úgy szenvedett vereséget a szembenálló cs. kir. csapatoktól, hogy alaposabb felderítéssel vagy a visszavonulás időben történő elrendelésével megelőzhette volna a vereséget, ám a csatatéren taktikailag csődöt mondott. A kátyi kudarcot súlyosbította, hogy attól a Jellacictól szenvedett már ' Részlet egy készülő nagyobb munkából, amely Perczel 1848. decemberi dunántúli hadjáratát tekinti át. A tanulmány az OTICA F 013416. kódszámú, Görgei Artúr 1848-49-es iratainak összegyűjtését célzó pályázat támogatásával készült. Bécsi kutatásaimat a Művelődési és Közoktatási Minisztériumtól, illetve a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumától kapott Collegium Hungaricum és Klebelsberg Kunó Ösztöndíjak tették lehetővé. 2 Berezelnek mindmáig nincs tudományos igényű életrajza. Népszerűsítő jellegű életrajzait lásd Kuppis, Gustav: Biographie des Honvéd-Generals Moritz Perczel von Bonyhád.
Interetnikus konfliktusok Magyarországon 1848-1849-ben
2017
In April 1848, the Hungarian political elite hoped that civil liberties granted in the April Laws and the abolition of serfdom will form a foundation that enables the peoples of Hungary to build the civic Hungary shoulder to shoulder. It was an illusion, but an understandable one. The ideal of the Hungarian liberals who came to power was a civilian nation-state with a single market and monolingual administration. Therefore it is understandable that the nationalities of the country came forward with their own independent claims and the government reacted indignantly. The study reviews the history and nature of the conflicts between the Hungarians and the four major national movements. According to the findings, the Slovak movement due to its internal religious division and the effect of the abolition of serfdom could not demonstrate such power as the Croatian, Serbian and Romanian ones. Moreover, the Slovaks did not have such an armed base as the Military Frontier in case of Croatian...
AETAS-Történettudományi folyóirat, 2011
A magyar hadsereg a schwechati csatábanegy harcrend tanulságai A hadrendek és harcrendek történed forrásértékéről Az eseményközpontú hadtörténetírás számára egy-egy hadművelet, csata vagy ütközet rekonstruálásánál az egyik központi kérdés a szembenálló felek létszám-és erőviszonyainak tisztázása, azaz annak a banális kérdésnek a megválaszolása, hogy egy hadjáratban vagy összecsapásban milyen élő-és technikai erők álltak szemben egymással. E létszám-és fegyverzeti viszonyoknak különösen az azonos fejlettségi szinten álló háborúzó felek esetén van jelentősége, hiszen egy technikailag fejlettebb haderő alacsonyabb létszám mellett is könnyedén arathat diadalt számban jelentősebb ellenfelén, mint ahogyan ezt a tűzfegyverrel felszerelt európai és fel nem szerelt amerikai, afrikai vagy ázsiai haderők közötti háborúk története bizonyítja; vagy az 1866. évi porosz-osztrák háborúban a hátultöltő és elöltöltő kézi lőfegyverekkel ellátott két haderő teljesítménye közötti különbség is mutatja.
Adalékok a Csehszlovák Köztársaság magyar nyelvű siketoktatás-történetéhez
Eruditio - Educatio, 2021
In this study we present the educational-historical data of the only institute for the Deaf operating in the Czechoslovak Republic, in Komárom (Komárno), between 1920 and 1938. By 1918 a unified deaf education network had been established in the territory of historical Hungary in the Austro-Hungarian Monarchy where 16 institutes for the Deaf were run, covering the entire area of the country. Out of these, three were located in Upper Hungary (Felvidék): in Jolsva (Jelšava), in Körmöcbánya (Kremnica) and in Pozsony (Bratislava); in the Carpathian region, school-age deaf learners were expected in an institute for the Deaf in Ungvár (Uzhhorod). This system disintegrated with the Trianon Peace Treaty. The institutes located at Pozsony (Bratislava), Körmöcbánya (Kremnica), Jolsva (Jelšava) and Ungvár (Uzhhorod) became organisations located in the Czechoslovak Republic from the former Hungarian institutes for the Deaf. A Hungarian-language, newly established school for the Deaf was run in Komárom (Komárno) between 1920 and 1938 in the territory of the Czechoslovak Republic. After the First Vienna Award, the aforementioned institute for the Deaf was moved to Losonc (Lučenec). While researching the history of the Hungarian-language Institute for the Deaf of Komárom (Komárno), it turned out that the sources referring to operation and history (statistics, archive, library, press history) are scanty, I therefore used the term addenda in the title.