Atommag időkristály 2 (original) (raw)
Related papers
Antik Tanulmányok, 2016
Kőszeghy Miklós (a továbbiakban: K. M.) könyvének címe az Ószövetség világa anyagi kultúrájának bemutatását ígéri. A bevezető szövege már oktatási célokra is használható történeti összefoglalót ígér ugyanerről a területről, egy hiányzó tankönyv szerepének betöltését (7. o.). Az Ószövetség világát jelentő területre két meghatározás is létezik. A szokásos megjelölés az ókori Kanaán/Izrael/Palesztina tágabb földrajzi környezetét-Egyiptom, Szíria, Kis-Ázsia, Mezopotámia-civilizációit jelenti, azokat a kultúrákat, amelyek között az előbbi elhelyezkedett, és amelyekkel folyamatosan kapcsolatban volt. Hagyománya van a fenti területek ókori írásos és tárgyi kultúráit bemutató forrásgyűjteményeknek: a közismerten ANET és ANEP néven ismert ikerkötetek közül az első a szövegeket, a második a régészeti leletekből származó tárgyakat, ábrázolásokat mutatja be. A két kötet több mint hat évtizede-több, terjedelemben egyre növekvő, és újabb tételekkel bővülő kiadásban-jelent meg. 1 A németül olvasók a TUAT (Texte aus der Umwelt des Alten Testaments) 1982 óta folyamatosan megjelenő sorozatának tematikus kötetei alapján nyerhetnek betekintést az ókori Kelet írásos hagyományába. A másik értelmezés annak a területnek az anyagi kultúráját jelenti, amely az Ószövetség történeteinek színhelye, és amelyet az ókor különböző időszakaiban különféle elnevezésekkel-Kanaán, Izrael, Palesztina-jelöltek. A könyv erre a szűkebb területre, a bibliai hagyományban "ígéret földje"-ként számon tartott térségre koncentrál, amely az ugyancsak bibliai meghatározás szerint "Dántól Beérsebáig", vagyis nagyjából a Jordán forrásvidékétől a Negeb-sivatag északi részéig terjed, nyugat-keleti határait pedig elméletben a Földközi-tenger és a Jordán jelentik. Ezen a területen jött létre az Izrael (kettészakadása után pedig Izrael és Júda) néven ismert ókori királyság. Az ókori királyságok története azonban különböző módon többször is összekapcsolódott a Jordántól keletre fekvő területekkel. Ennek megfelelően a könyv kiterjed a transzjordániai terüle
Vármúzeumok a pandémia alatt és után
Tudásmenedzsment, 2021
A várak a kulturális turizmus fontos vonzerői. Védett, történelmi épületeik számos kulturális és turisztikai funkciót egyesítenek, meghatározó közösségi terekként jelennek meg a helyi lakosság életében és mindezek révén a fenntartható turizmusfejlesztés koncepciójába jól illeszthető erőforrások. A várak örökség interpretációja kiemelt szerepet játszik a várlátogatók motivációiban. Az átélés a kulcsszó: a történelmi környezet magas élményígérettel bír és kiváló kulisszája a bevonódást segítő interpretációnak. Éppen ezért a COVID19 a vármúzeumokat az átlagosnál nehezebb feladat elé állította. Jelen kutatás célja a vármúzeumok pandémia okozta kihívásokra adott válaszainak feltárása mellett a keresleti reakciók felmérése volt. Hipotéziseink a következők voltak: H1: A vármúzeum látogatói élményét az online lehetőségek csak kis mértékben és csak speciális keresleti szegmensekben képesek helyettesíteni. H2: A várak vonzereje számos tényező hatására felértékelődik a pandémia miatt az eddigi...
Ejtőernyős ugróruházat. II. rész
Haditechnika, 2017
Ejtőernyős ugróruházat Fejvédő, kezeslábas és ugrócipő rendszeresítése a magyar királyi honvéd ejtőernyős századnál II. rész 9. ábra. 1939M egybeszabott ugróruha szőrmebéléssel (HL I. B 31. d. 39. 445.440/2/r. oszt. ált.-1940.
AlSi1MgMn-alumíniumötvözet öregedési folyamatának vizsgálata
Műszaki Tudományos Közlemények
Az ipari gyakorlatban az alumíniumötvözeteket elterjedten alkalmazzák: ennek oka leginkább, hogy mechanikai tulajdonságai és megmunkálhatósága megfelelő. A tanulmány a klaszterek kialakulását, az eróziót és korróziót, a kiválási folyamatokat, a mesterséges öregedést és egyéb tényezőket és azok hatását taglalja. A kísérleteink során az alumíniumötvözetek kísérleti vizsgálatát végeztük gyakorlati úton, ami azt jelenti, hogy az AlSi1MgMn (EN AW 6082 T6)-típusú alumíniumötvözet öregedési folyamatának vizsgálatát tűztük ki fő célkitűzésként. Az alumíniumötvözetek vegyületkiválásának vizsgálatára hőkezelést végeztünk. A hőkezelés után elvégeztük a keménységmérést, és kiértékeltük a keménységi értékeket, mely segítségével megkaptuk az optimális keménységi értéket, az öregedési időnek és a hőmérsékletnek megfelelően. A vizsgálatok során a keménységmérések eredményei szignifikánsak voltak, ezzel szemben a metallográfiai képelemzés nem adott releváns eredményt. A pontosabb eredmények érdekébe...
Építés - Építészettudomány
Egy adott területen hagyományos népi építészet nemcsak egy adott korszak társadalmi viszonyaitól, igényeitől és technológiai fejlettségétől, hanem a helyben fellelhető környezeti és természeti adottságoktól és az azok nyújtotta lehetőségek megfelelő felismerésétől és hasznosításától is nagymértékben függ. A Magyarország nyugati határvidékén található Őrség aprófalvas települései a tájjal szoros kapcsolatban fejlődtek. Az itt élők tájalakító tevékenységüket a helyi erőforrásokra építve, ahhoz alkalmazkodva vitték végbe, így épületeiket is a helyi adottságok használatával és figyelembevételével alakították ki. Ezek nyomán elsősorban két építőanyag vált általánossá és a terültre jellemzővé, a fa és az égetett agyagtégla, melyek használata eltérő építészeti formákat, szerkezeteket vont magával.Jelen kutatás célja a történeti, hagyományos anyagok és formák tájhasználati összefüggéseinek feltárása az Őrségben jellemző, épülettipológiát is befolyásoló anyaghasználati sajátosságok elemzésén...
Biológiai eredetű légszennyezők - Garázs a lakásban 2
Toggle navigation Biológiai eredetű légszennyezők-Garázs a lakásban 2. 2014. április 3. | Dr. M agyar D onát és Dr. B eregszászi Tím ea, O rszágos K örnyezetegészségügyi Intézet, B udapest; K redics | 548 | A garázsok által okozott kémiai légszennyeződésen túl biológiai eredetű aeroszolok képződésére is számíthatunk-ezek alatt többnyire penészgombák által termelt spórákra gondoljunk. Az egészségi kockázat felmérésére eddig 14 esetet vizsgáltunk meg. CORE Metadata, citation and similar papers at core.ac.uk
A 2. páncéloshadosztály harcai 1944 őszétől 1945 tavaszáig
Haditechnika
A magyar hadvezetés az 1944 augusztusi román kiugrást követően elrendelte a 2. magyar hadsereg mozgósítását. A szeptember 5-én megindult támadás első fázisában a magyar csapatok sikeresen benyomultak Dél-Erdélybe, és elfoglalták Torda városát. A harcokba a 2. páncéloshadosztályt, a 10. rohamlövegosztályt, a 101. és 103. számú páncélvonatot vetették be. A 2. páncéloshadosztály ezt követően az 1944-45-ös magyarországi harcokban is részt vett.