Épülhet-e közösség1 (1) (original) (raw)

Közösségalkotás a homo digitalis korában

Közösségi Kapcsolódások - tanulmányok kultúráról és oktatásról

A tanulmány elsődleges célja a napjainkra kiteljesedett digitális tér emberének kultúrafilozófia szempontú leírása. A dolgozat megkísérli tisztázni a digitális tér státuszát az állam és a társadalom klasszikus definícióinak tükrében. A vizsgálat során transzparenssé kell tenni azt az összefüggést, ami a digitális létmód és közösségalkotás képességének és igényének torzulása között áll fenn. Mivel a homo digitalis már nem cselekszik, hanem valamely digitális eszköze segítségével villámgyors műveleteket hajt végre, már nem időzhet el egy-egy kérdés mellett, azt kontemplatívan latolgatva. Az információdömping ab ovo ki is zárja ezt. A homo digitalis filozófiai antropológiai vizsgálatának eredményeiből a kutatás arra következtet, hogy a digitális hipertér emberei közötti kommunikáció felszínes, nem eredményez igazi együttműködést. A digitális eszközükkel eggyé forrott lények, nem vesznek részt nyilvános diskurzusokban, nem referálnak a külvilág eseményeire, hanem szélsőségesen nárciszti...

Fenntartható fejlődés, élhető régió, élhető települési táj 2

2012

* Az 1991-es ÁKM-ben még volt gyógyszer-ágazat, a későbbiekben már nincs, ezért a gyógyszerek energiatartalmát a vegyi termékekével számoltam-ezért a magas koeffi ciens. Forrás: az M7, M9, M11. sz. táblázatok a mellékletben (http://kisskaroly.x3.hu/korny/ff ogyasztas5.pdf).

A népességmegtartó képesség kérdésköre, valamint kísérlet annak számítására

Jelenkori Társadalmi és Gazdasági Folyamatok

A népességmegtartó képességet mint fogalmat gyakran emlegetjük a társadalomföldrajzban, azon belül is a külső és belső migráció témakörében. Valamilyen nagyságú (szélsőséges esetben 0) népességmegtartó képessége minden lakott területnek van, így tehát nagyvárosnak, kisvárosnak, községnek, sőt a tanyáknak is. E munka arra vállalkozik, hogy mérhetővé tegye választott tényezőkön keresztül a népességmegtartó képességet. Ennek érdekében megalkottuk a népességmegtartási indexet, mely segít mérhetővé tenni a különböző települések népességmegtartási képességét, melyet Tiszakécske és Tiszaföldvár példáján keresztül mutatunk be. Az eredmények azt jelzik, hogy Tiszakécske népességmegtartó képessége jobb, mint Tiszaföldváré.

Egyén és csoport, kisebbség és többség : A csoportos igényérvényesítés lehetőségei

Állam-és Jogtudomány

A tanulmány kiindulópontját a csoportos igényérvényesítésnek a kutatás korábbi szakaszában azonosított előnyei jelentik a kisebbségi jogérvényesítésben. A jelen írásban az emberi jogi ítélkezés részét képező magyar és európai eseteken keresztül vizsgáljuk, hogyan kapcsolható ez az eljárási megoldás a gyakorlatban megjelenő dilemmákhoz. A tanulmány a fogalmi tisztázást követően először a jogvédelem hatékonyságát vizsgálja a kisebbségi jogok és a csoportos igényérvényesítés kapcsán, majd tágítva az elemzés fókuszát, a stratégiai és a politikai többség akaratával ellentétes jogérvényesítéssel szembeni gyakori kritikát tárgyalja, a jog politikai eszközzé válását. Ennek kapcsán külön fejezet foglalkozik azzal a veszéllyel, hogy a kisebbség védelmére szánt eszközök a többségi részrehajlás közegében hogyan válhatnak az eredetivel ellentétes cél szolgáivá, és ez milyen tanulságokat rejt. Végül a képviselet és a finanszírozás kapcsán teszünk a kisebbségeket és a csoportos igényérvényesítést ...

Vallásos társulati élet egy szatmári sváb faluban

Certamen, 2013

* Szikszai Mária a kolozsvári BBTE magyar nyelv és irodalom-néprajz szakán szerzett diplomát, majd ugyanitt magiszteri és 2004-ben doktori címet. Jelenleg a Magyar Néprajz és Antropológia Intézet adjunktusa. Kutatási területei: művészetantropológia, szakrális művészet, vallásos társulatok. ** A kutatást a MTA Domus kutatási programja támogatta 2013-ban. 1 Căpleni (rom.), Kaplau (ném.)-Szatmár megye, Románia 2 1996-ban megjelent a falu monográfi ája: Tempfli Imre: Kaplony. Adalékok egy honfoglaláskori település történetéhez. Szent-György Albert Társaság és a Szatmár megyei EMKE, Szatmárnémet, 1996. 3 http://recensamant.referinte.transindex.ro/?pg=3&id=2145 4 Egy recens régészeti felfedezés alátámasztani látszik ezt: a templom egyik belső fala a régészek szerint román korból származik. A leletről és jelentőségéről Mircea Drăgan, a Szatmár Megyei Kulturális és Örökségvédelmi Igazgatóság munkatársa informálta a helyszínen a sajtó képviselőit. http://www.frissujsag.ro/felfedezes-a-kaplonyi-ferenceseknel/ Lekérdezés dátuma: 2013. június 15.