Epulhet e kozosseg1 1 (original) (raw)
Related papers
1998
Kossuth és Görgei "Bizodalmam Görgei volt ezredes-, most pedig tábornokra esett, egy oly férfiúra, ki iránt akár a Honvédelmi Bizottmány, kinek kezében van a kormány, akár a tisztelt Ház nem osztoznék azon bizodalomban, mellyel iránta vagyok lelkesülve, azért becsületemmel állok jót a képviselőháznak, hogy ma tessék mondani neki, az úr nem lesz fővezér, hanem közlegény, híven fogja így is a hazát szolgálni… Azt jövendölém a tábornok úrnak, ha egy kis szerencséje járul hozzá, neki az isteni gondviselés nagy és fényes pályát jelelt ki, és azon meggyőződéssel jövendölém, miképpen tudom, hogy akármik legyenek is a körülmények, ő a szabadság hű szolgája marad mindig." "Szegény szerencsétlen hazánk elesett. Elesett nem ellenségeink ereje, hanem árulás s alávalóság által… Ó, hogy ezt megértem, s mégsem szabad meghalnom.-Görgeit felemeltem a porból, hogy magának örök dicsőséget, hazájának szabadságot szerezzen. És ő a hazának gyáván hóhérjává lőn."
AETAS-Történettudományi folyóirat, 2009
Az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc a magyar nemzeti mitológia meghatározó fejezete. Mint minden mítosz, ez is tele van félistenekkel, angyalokkal és ördögökkel, hősökkel és árulókkal. Kossuth ennek a mitológiának a meghatározó, központi személyisége. Egy magyar költő, Vajda János "a nemzet élő eszményülésének", egy másik, Sárosi Gyula-1849 után-"az Isten második fiának", azaz második Jézus Krisztusnak nevezte. 1 Az 1848. évi allegóriák egyike fehér lepelbe öltözött Pantokratornak ábrázolta, aki ítél elevenek és holtak felett, s aki eltiporja a kamarilla gaz kígyóját. Ugyanakkor Kossuth-enyhén szólva-egyáltalán nem ilyen népszerű a társnemzetek körében. Míg a bécsi és általában az ausztriai demokratikus és liberális közvélemény a szabadság hőseként, nagy államférfiként és potenciális szövetségesként tekintett rá, ugyanez nem volt elmondható a hagyományos uralkodó körökről, illetve az egymást váltó osztrák kormányok tagjairól, akik nem szívesen ugyan, de hajlandók voltak egy ideig tárgyalni Batthyány Lajos miniszterelnökkel, de Kossuthot a magyar politika rossz szellemének tartották. így már az osztrák kormány augusztus 27-i államirata is bírálta Kossuthot, amiért 12,5 millió forint értékű papírpénzt bocsátott ki, s a magyar kormány mindaddig nem tárgyalt a birodalmi államadósság megosztásáról. 2 Jellemző tény, hogy amikor 1848. szeptember elején az osztrák kormány a Magyarország elleni határozottabb fellépésre szánta el magát, Wessenberg miniszterelnök azt javasolta, hogy a magyar kormány által szentesítésre felterjesztett újoncozási és bankjegykibocsátási törvények közül az uralkodó az utóbbit utasítsa el, mert ezáltal az azt beteij esztő Kossuth lehetetlen helyzetbe kerül, és így eltávolítható a kormányból. 3 Kossuth ezt maga
Belügyi Szemle
Cél: A tanulmányban rendhagyó megközelítéssel igyekszik a szerző a fiatal rendészettudomány elméleti megalapozásához hozzájárulni. Jelen tanulmány célja annak az előfeltevésnek a kibontása, miszerint a rendészet fogalmi meghatározásai és a rendészettudomány aktuális megközelítései hátterében a tudományterület művelőinek jól meghatározható, történelmi (tapasztalati) és evolúciós meghatározottságú rendképzetekre (rend-előképekre) épülő prekoncepciói állnak.Módszertan: A tanulmányban a rendészettudomány egyes mértékadó fogalmi meghatározásain, e tudományági kutatás egyes aspektusai bemutatásán keresztül jut el a szerző az előfeltevés kibontásához, amelyhez a rendészettudomány normatív és kritikai megközelítése teremti meg az elméleti keretet.Megállapítások: A rend-előképekre támaszkodó rendszerű gondolkodás meghatározottsága mögött egy történelmi korokon átívelő a priori szükségszerűség által inspirált evolúciós igény húzódik, amelyet a rend eszméjének nevezett el a szerző. Ennek egyre...
Kossuth, Perczel és a szerb kérdés : 1849. március - június
2003
A szabadságharc tábornokai közül egyetlen olyan személyről tudunk, akit már 1848 előtt politikai elvbarátság fűzött Kossuth Lajoshoz, s ez Perczel Mór volt. A népes Tolna megyei középnemesi családból származó Perczel rövid ideig hadapródként szolgált a cs. kir. hadsereg egyik tüzérezredében, azonban egy lengyelbarát szervezkedés miatt hadbírósági vizsgálatot indítottak ellene, s csak Pest és Tolna megye közbenjárására kapott kegyelmet. 1833-tól vett részt Tolna megye közéletében. 1836-ban szolgabíróvá választották, s a tisztújításokon a konzervatívokat pártolta. Később ugyan emlékirataiban azt állította, hogy fellépésével-amely a Bezerédj István-Csapó Dániel-féle liberális irányzat vereségét hozta-a radikális irányt akarta pártolni, ám az eredmény a konzervatívok győzelme volt. Rövidesen azonban a liberális ellenzékhez csatlakozott, s nagy vehemenciával vetette bele magát a választási küzdelmekbe. 1839-ben a követválasztásokon kitört verekedés miatt felfüggesztették főszolgabírói hivatalából, s vizsgálatot indítottak ellen. A szekszárdi vármegyeháza akkori elfoglalását később első jeles haditettének s hadvezéri képességei első megmutatkozásának mondta.
Építés - Építészettudomány
Egy adott területen hagyományos népi építészet nemcsak egy adott korszak társadalmi viszonyaitól, igényeitől és technológiai fejlettségétől, hanem a helyben fellelhető környezeti és természeti adottságoktól és az azok nyújtotta lehetőségek megfelelő felismerésétől és hasznosításától is nagymértékben függ. A Magyarország nyugati határvidékén található Őrség aprófalvas települései a tájjal szoros kapcsolatban fejlődtek. Az itt élők tájalakító tevékenységüket a helyi erőforrásokra építve, ahhoz alkalmazkodva vitték végbe, így épületeiket is a helyi adottságok használatával és figyelembevételével alakították ki. Ezek nyomán elsősorban két építőanyag vált általánossá és a terültre jellemzővé, a fa és az égetett agyagtégla, melyek használata eltérő építészeti formákat, szerkezeteket vont magával.Jelen kutatás célja a történeti, hagyományos anyagok és formák tájhasználati összefüggéseinek feltárása az Őrségben jellemző, épülettipológiát is befolyásoló anyaghasználati sajátosságok elemzésén...
A Munkácsi Eparchia 1775-ben készített sematizmusa - Schematizmus Mukačevskej diecézy z roku 1775
A Munkácsi Eparchia 1775-ben készített sematizmusa - Schematizmus Mukačevskej diecézy z roku 1775, 2022
Unionism presents a unique form of recatholization represented by the Hungarian residents of the Greek rite. Significant support in the history of recatholization of the northeastern region of Hungary is provided by the clergy after the oath of loyalty from the year 1646. The history of this local parish exhibits how the ceremonial entity gradually started to dictate the trend in the evolution of the catholic church, culminating in the independent diocese of the Greek rite in Hungary. The first part is focusing on the time period from the year 1608 until the period of the erigation of the Mukachevo eparchy. It is a period of religious conflicts which furthermore impacted the development of the Greek rite in Hungary and the following consolidation of the relations in the 18th century. In the first decades of the 17th century, some presbyters entered a personal union with the Catholic church, which in turn caused a gradual convergence and creation of stronger ties amongst the two rites. Initially, this happened via the oath of loyalty in Krásny Brod (1612), later repeated, without the knowledge of the first one, in Uzhorod (1646). The difference between these two were the reasons for their existence - while the first oath was the result of a constantly strengthening recatholization, the second one reacted to the calvinization of the Greek rite. Subsequently, the Uniates underwent a consolidation evolution and due to the sufficient number of presbyters managed to be the support of the Catholic church in the 18th century. The disagreements between the bishop in Jager and the vicar in Mukachevo caused tension which was ended by the separation and (re-)erigation of the Mukachevo diocese. The following parts look at the information about the liturgical calendar and its growth in the 18th century. Schematism and the liturgical calendar are as interconnected today as they were in the past. That is the reason for the presence of the growth of schematism in the Mukachevo diocese as well as the problematic of the schematism of other Hungarian dioceses. These areas create a yet unmapped part of the history of Greco Catholics in Hungary and the problematic of schematism appears promising for further research. Since the book is containing a diplomatic transcript of schematism from the year 1775, there is also a chapter comprised of the internal and external criticism of the source. This information serves as an aid for the reader to navigate the source and understand the included context. The last part is composed of appendices. Amongst the appendices, there is a transcript of a schematism from the year 1775, which is the first schematism of the erigated diocese, as well as the chosen sources complementing the conceptually preceding chapters.
Tanulmánykötet Mészáros Károly tiszteletére 2020
University of Sopron, 2020
Prof. Dr. Mészáros Károly tiszteletére rendezett szoboravató emlékülésen az erdészeti politikai munkásságáról (oktatás, kutatás, gyakorlat) is megemlékezünk. A 2000-es évek kiemelkedő erdészetpolitikai teljesítménye a Nemzeti Erdőstratégia és Erdőprogram megalkotása, az ahhoz vezető széleskörű szakmai és társadalmi műhelymunka. A jelen erdészeti politika kihívása a klímaváltozásra felkészülés, amelyhez az új Nemzeti Erdőstratégia Program (2020-2050) kimunkálásával tudunk Prof. Dr. Mészáros Károly szellemiségét megőrizve hozzájárulni.
A miniszterelnök és a honvéd őrnagy. Batthyány és Görgei
AETAS-Történettudományi folyóirat, 2009
A miniszterelnök és a honvéd őrnagy Batthyány és Görgei Amikor a Batthyány-kormány belügyminisztere, majd a második független felelős kormány miniszterelnöke és belügyminisztere, Szemere Bertalan elhatározta, hogy megírja a maga verzióját 1848-1849 történetéről, több kísérlet után végül úgy döntött, hogy a korszakban oly divatos jellemrajzok formájában dolgozza fel a témát. így készült el 1852 folyamán a három részből, Batthyány Lajos, Görgei Artúr és Kossuth Lajos jellemrajzából álló munka, amely az év végén, 1853-as impresszummal Hamburgban látott napvilágot. Batthyány jellemrajza tisztelgés a magyar ügy mártírjának emléke előtt; Görgeié szabálytalan emlékirat az 1848. szeptember-1849. augusztus közötti eseményekről; Kossuthé kíméletlen pamflet, amely szinte minden érdemet megtagad "hősétől". A három jellemrajz együttes célja Kossuth megsemmisítése volt: azé a Kossuthé, aki 1848-ban lehetetlenné tette Batthyány működését, 1848-1849-ben felemelte a később a szabadságharc árulójává vált Görgeit, s aki agitátorként talán a helyén volt, de államférfiként könnyűnek találtatott. Megjegyzendő, hogy tényszerűségét tekintve Batthyány portréja állt legközelebb ahhoz a képhez, amely a források alapján a miniszterelnökről kibontakozik. 1 Batthyány és Görgei így került egymás mellé a történeti irodalomban, s a későbbiekben Szekfű Gyula is Görgeiben látta a Batthyány által képviselt törvényes politizálás folytatóját." Batthyány és Görgei sorsa valóban sok tekintetben összekapcsolódott, azonban legkevésbé sem abban az értelemben, ahogy Szekfű vagy az ő örökségét paradox módon e tekintetben folytató sztálinista, majd marxista történetírás képzelte. Ez utóbbiban Batthyány a következetlen és megalkuvó politikus típusa volt, akiből mintegy véletlenül lett a magyar ügy vértanúja; Görgei pedig a megalkuvó köznemesség tipikus képviselője, aki atipikus módon még a nyílt árulásig is eljutott.