Ajbolat Kuskumbajev MAGYAROK KELETEN ÉS NYUGATON Magyar–türk–kipcsak kapcsolatok a középkorban Cédrus Művészeti Alapítvány–Napkút Kiadó Sorozatszerkesztő: Csáji László Koppány Budapest, 2011 (original) (raw)

Magyar Néprajz I. 1. félkötet = Ethnology of the Hungarians Vol. I. 1

2008

A program a Magyar Néprajz I. Táj, nép, történelem c. kötet első felének megalkotását tűzte célul és négy fő témakörre fókuszált: A cél megvalósult, a tervezett kéziratok elkészültek cca 30 ív terjedelemben. Az egyes fejezetek enciklopédikus jelleggel és tömörséggel foglalják össze tárgyukat. Az őshazáktól napjainkig követi a magyar nép kulturális adaptációját a mindenkori természeti tájhoz, figyelemmel annak tükröződésére a kulturális tradíciókban és a szókészletben. Az ökológiai potenciál kihasználását, a kultúrtáj formálását, a tájépítés eredményeit a tájformálás történeti menetét követve, elemző módon írja le. A történeti Magyarország etnikumainak és etnikai tereinek történeti alakulását, azon belül a magyar népességszám és népterület változásait követi korszakról-korszakra. Elemzi az etnodemográfia tényszámait és térképeken rögzíti az egyes népek, etnikumok időben változó térfoglalását és térvesztését. A magyar nép történeti-táji tagolódását a földrajzi és a kulturális régiók, történeti tartományok viszonyrendszerében, új osztályozási szempontok szerint, s a vizsgált régió, vagy népcsoport jellemzésére alkalmas néprajzi jelenségeket is megemlítve tekinti át. Fogalomhasználatában helyet kapnak a szak terminológiájában kevésbé használt kategóriák is, pl. népterület, néptömb, népsziget, enklávé, diaszpóra, reliktum, zóna, kistérség stb.-Az etnográfia és a folklorisztika történetét Magyarországon, külön-külön elsőként leíró tanulmányok a periodizáció, az eszmetörténet, az intézménytörténet, sőt az irányadó tudósok tekintetében is számos új megállapítással szolgálnak (pl. a nemzetiségek néprajzi felfedezéséről, az evolucionizmus eszmei hatásáról, az európai etnológia kezdeteiről) Zárójelentés a Magyar Néprajz I. (Táj, nép, történelem) 1. félkötet (T 042 789-es) OTKA-programról, 2003-2006. Célkitűzés A program a Magyar Néprajz nyolc kötetben c. kézikönyv első, Táj.nép, történelem c. kötete egyik felének előkészítését-megírását és képanyagának összegyűjtését-tűzte célul. Ez a kb. 30 ívnyi szöveget és 10 ívnyi illusztrációt tartalmazó félkötet négy fő témakörre fókuszált: 1/ A magyar nép természeti környezete, 2/ A magyar népesség történeti demográfiája, 3/ A kulturális

Adalékok a Csehszlovák Köztársaság magyar nyelvű siketoktatás-történetéhez

Eruditio - Educatio, 2021

In this study we present the educational-historical data of the only institute for the Deaf operating in the Czechoslovak Republic, in Komárom (Komárno), between 1920 and 1938. By 1918 a unified deaf education network had been established in the territory of historical Hungary in the Austro-Hungarian Monarchy where 16 institutes for the Deaf were run, covering the entire area of the country. Out of these, three were located in Upper Hungary (Felvidék): in Jolsva (Jelšava), in Körmöcbánya (Kremnica) and in Pozsony (Bratislava); in the Carpathian region, school-age deaf learners were expected in an institute for the Deaf in Ungvár (Uzhhorod). This system disintegrated with the Trianon Peace Treaty. The institutes located at Pozsony (Bratislava), Körmöcbánya (Kremnica), Jolsva (Jelšava) and Ungvár (Uzhhorod) became organisations located in the Czechoslovak Republic from the former Hungarian institutes for the Deaf. A Hungarian-language, newly established school for the Deaf was run in Komárom (Komárno) between 1920 and 1938 in the territory of the Czechoslovak Republic. After the First Vienna Award, the aforementioned institute for the Deaf was moved to Losonc (Lučenec). While researching the history of the Hungarian-language Institute for the Deaf of Komárom (Komárno), it turned out that the sources referring to operation and history (statistics, archive, library, press history) are scanty, I therefore used the term addenda in the title.

Fejezetek a 19. századi nyelvemlékkiadás történetéből. Döbrentei Gábor és a Régi Magyar Nyelvemlékek

Magyar Nyelv, 2018

Fejezetek a 19. századi nyelvemlékkiadás történetéből *1 Döbrentei Gábor és a Régi Magyar Nyelvemlékek 1. 1838-ban jelent meg a nyelvészeti szemléletű szövegkiadás első nagy vállalkozása, a Régi Magyar Nyelvemlékek című sorozat. A kiadvány története szorosan összeforr szerkesztője, döbrentei gábor nevével. Méltatói a modern nyelvemlékkiadás megteremtőjeként tisztelik, nyelvemlék-kiadási elvei lényegében ma is helytállóak. E jeles évforduló kapcsán tűztem ki feladatomul meglévő ismereteink összerendezését, felidézve Döbrentei Gábor pályájának fontosabb mozzanatait, valamint a korabeli források alapján igyekeztem rekonstruálni a Régi Magyar Nyelvemlékek megjelenésének körülményeit. 2. 1785. december 1-jén született a 19. századi irodalom-és nyelvtudomány egyik legérdekesebb és legellentmondásosabb alakja, Döbrentei Gábor. Amikor a személyével és munkásságával kapcsolatos tudománytörténeti szakirodalmat fellapozza az olvasó, igen változatos kép fogadja. Az 1926-os Magyar Irodalmi Lexikonban a következőket olvashatjuk: "[…] izgat és serénykedik, de fáradozásait nem kíséri siker, személye iránt nem ébred barátságos vonzalom, tevékenységéből kiütközik önző hiúsága, hiúságából kevély önhittsége, uralkodásra való törekvése, amivel Kazinczyt is elriasztotta, az Auróra-kör komoly, önzetlen munkásságú vezéreit pedig annyira maga ellen ingerelte, hogy nemcsak a Conversations-Lexikon pörben érte igazán érzékeny támadás és vereség, hanem akadémiai törekvései terén is" (ványi szerk. 1926: 217). A későbbiekben sem változik sokat a megítélése: "Nagy műveltségű, de csekély tehetségű író; rendkívül sokat dolgozott és sokféleképpen akart az irodalom és a közélet hasznos szereplője lenni, de tetteit sokkal inkább a törtetés, mintsem az őszinte ügybuzgalom jellemezte" (benedek szerk. 1963: 264). Mivel érdemelte ki ezt az ellenszenvet, amellyel a "hálás utókor" méltatja munkásságát? Az okok messzire nyúlnak: Jancsó eleMér-Döbrentei életrajzírója-szerint Kazinczy halála után azok, akik Döbrenteivel együtt rágalmazták az irodalomszervezőt, ellene fordultak, és őt támadták. "Már ekkor megszületett a vád ellene, hogy Kazinczyval szemben igazságtalan és hálátlan volt és ez ellen a vád ellen hiába védekezik. Haláláig elkíséri és utána is kísért emléke ellen" (Jancsó 1944: 90). Úgy tűnik, az irodalomtörténet egyoldalúan Döbrenteit marasztalja el ebben a pörlekedésben, holott az egymás rágalmazása mögött személyes ellentétek feszülnek. Kifogásolták Döbrentei kétszínűségét, udvaronc szellemét, arisztokrata összeköttetéseit, azonban Kazinczy sem volt tárgyilagos. A két nagyon hiú ember vetélkedéséből a kisebb tekintélyű Döbrentei került ki vesztesen.

Négy erdélyi arisztokrata család/nemzetség (Jósika, Klebelsberg, Majthényi, Mikes) tagjai a kalksburgi jezsuita kollégiumban és a bécsi Theresianumban a dualizmus korában

2016

In our research we focus on the education of high rank families in Hungary. By doing a prosopographical investigation we see the connection between home and school education in dualism; expectations and requirements needed to meet by schools and how they wanted to realize them. The two inspected grammar schools were chosen by surprisingly many Transylvanian families – for their elite nature and colourful educational programs adopting to the aristocratic traditions. Earlier we had members of four families inspected and now we take members from four other Transylvanian aristocratic families (Barons Josika and Majthenyi, Counts Klebelsberg and Mikes). Our resources were school and admission reports, lists of students. Our questions of research: how many years the students spent in the schools in what status; which subjects they chose to learn and what things we know about their previous and later studies. Our results show that the aristocratic boys applied for the secondary schools typ...

A magyar nyelv Ukrajnában (Kárpátalján)

1998

Magyarország az ezredfordulón. Stratégiai kutatások a M agyar Tudományos Akadémián. Kisebbségi konfliktusok, megoldási alternatívák Kelet-Közép-Európában. Lektorálta BORBÉLY ANNA Minden jog fenntartva. Bármilyen másolás, sokszorosítás, illetve adatfeldolgozó rendszerben való tárolás a kiadó előzetes írásbeli hozzájárulásához kötött.