Varga Attila 1 (original) (raw)
Related papers
2015
Még nem volt harminc éves, amikor-hosszabb-rövidebb bécsi tartózkodás utánvégleg elhagyta Magyarországot, hogy további húsz év múlva a bécsi Kunsthistorisches Museum képtárának munkatársaként, karrierje csúcsán arra kényszerüljön: Angliában folytassa pályáját. 1 (1. kép) Nehezére eshetett a váltás, mert alapvetően ragaszkodó, hűséges természet volt. Özvegy édesanyjával, pár évvel idősebb bátyjával és nővérével évtizedeken át heti rendszerességgel levelezett-a Magyar Nemzeti Galériában őrzött, hozzávetőleg 3000 levelének többsége nekik szól. 2 Kutatási témái-egy fiatalkori kivételtől eltekintve 3-az olasz reneszánszhoz, azon belül Velencéhez és kiemelten Michelangelóhoz kötődtek, de érdeklődésébe néhány olasz barokk téma is belefért. Mint a Szépművészeti Múzeum Grafikai Osztályának egykori munkatársa, doktori disszertációját az olasz rézkarcról írta, később is sokszor vissza-visszatért a grafika kérdéseihez, és Angliában máig alapvető rajzkatalógusok munkálataiban vett részt. Munkásságában mindvégig kitartott a bécsi iskola, közelebbről mestere, Max Dvořák módszerei mellett. A professzorához fűződő szellemi kapcsolat abban is megnyilvánult, hogy annak halála után kollegájával
Építés - Építészettudomány
Egy adott területen hagyományos népi építészet nemcsak egy adott korszak társadalmi viszonyaitól, igényeitől és technológiai fejlettségétől, hanem a helyben fellelhető környezeti és természeti adottságoktól és az azok nyújtotta lehetőségek megfelelő felismerésétől és hasznosításától is nagymértékben függ. A Magyarország nyugati határvidékén található Őrség aprófalvas települései a tájjal szoros kapcsolatban fejlődtek. Az itt élők tájalakító tevékenységüket a helyi erőforrásokra építve, ahhoz alkalmazkodva vitték végbe, így épületeiket is a helyi adottságok használatával és figyelembevételével alakították ki. Ezek nyomán elsősorban két építőanyag vált általánossá és a terültre jellemzővé, a fa és az égetett agyagtégla, melyek használata eltérő építészeti formákat, szerkezeteket vont magával.Jelen kutatás célja a történeti, hagyományos anyagok és formák tájhasználati összefüggéseinek feltárása az Őrségben jellemző, épülettipológiát is befolyásoló anyaghasználati sajátosságok elemzésén...
Baráth Árpád professzorra emlékezünk
Párbeszéd, 2022
Tanszékének professzor emeritusa, nyugalmazott oktatója, a hazai szociálismunkás-képzés és kutatás egyik meghatározó alakja 2022. október 5én, 78 éves korában elhunyt. Baráth Árpád Zentán született, a Vajdaságban. A Zágrábi Egyetemen szerzett pszichológus diplomát, ezt követően több éven át Ann Arborban, az Egyesült Államokban folytatott posztgraduális tanulmányokat. Ez a közép-kelet-európai régióban akkoriban kivételesnek tekinthető lehetőség segítette őt abban, hogy a társadalomtudományokat uraló korabeli ideológiák helyett fejlett, a nemzetközi színtéren is versenyképes alkalmazott társadalomtudományi ismereteket honosítson meg Jugoszláviában, majd később Magyarországon. Szinte azonnal felismerte a súlyos társadalmi problémákat, amelyek a rendszerváltás környékén itt, Magyarországon még olyan távolinak látszottak, mára azonban meghatározzák mindennapjainkat. Elsőként foglalkozott a nemzetközi háborús konfliktusok miatt menekülni kényszerülők helyzetével, a migráció egészségügyi vonatkozásaival és pszichoszociális következményeivel. Vajdasági magyar társadalomtudósként kutatta a háborús traumák következményeit, és az e problémák eredeténél jelen lévő előítéletességet, kirekesztést.
Szegedi boszorkányperek 1726–1744
2016
A maga korában európai hírű botrány volt a szegedi boszorkányperek lefolytatása, a több ember halálát, köztük a Rósa Dániel egykori városbírót elmarasztaló súlyos ítéletek és a nyilvánosság előtt zajló tömeges kivégzések végrehajtása. A kötetben előforduló vádlók, vádlottak vagy tanúk többsége a városfalak belső peremén és a belvárosban élő módosabb, esetenként gazdag polgárok soraiból került ki. Mivel a szegedi perek nagy részét Reizner János 1900-ban már közölte, célszerű volt a levéltári állományt újra átvizsgálni. Az újonnan feltárt dokumentumok immár teljes terjedelemben most kerülnek elsőként kiadásra. Ezek átírási munkálatait Brandl Gergely végezte el. Kötetünk újraközli Reizner János, Oltvay Ferenc feltárásait, de minden esetben pótolja az általuk nem közölt szövegrészeket, hiányokat is. Munkacsoportunk újabb perfeltárásának eredményeként a korábbi 12 helyett immár 17 esetet teszünk közzé a boszorkányságkutatás hasznosítására
Magyar Néprajz I. 1. félkötet = Ethnology of the Hungarians Vol. I. 1
2008
A program a Magyar Néprajz I. Táj, nép, történelem c. kötet első felének megalkotását tűzte célul és négy fő témakörre fókuszált: A cél megvalósult, a tervezett kéziratok elkészültek cca 30 ív terjedelemben. Az egyes fejezetek enciklopédikus jelleggel és tömörséggel foglalják össze tárgyukat. Az őshazáktól napjainkig követi a magyar nép kulturális adaptációját a mindenkori természeti tájhoz, figyelemmel annak tükröződésére a kulturális tradíciókban és a szókészletben. Az ökológiai potenciál kihasználását, a kultúrtáj formálását, a tájépítés eredményeit a tájformálás történeti menetét követve, elemző módon írja le. A történeti Magyarország etnikumainak és etnikai tereinek történeti alakulását, azon belül a magyar népességszám és népterület változásait követi korszakról-korszakra. Elemzi az etnodemográfia tényszámait és térképeken rögzíti az egyes népek, etnikumok időben változó térfoglalását és térvesztését. A magyar nép történeti-táji tagolódását a földrajzi és a kulturális régiók, történeti tartományok viszonyrendszerében, új osztályozási szempontok szerint, s a vizsgált régió, vagy népcsoport jellemzésére alkalmas néprajzi jelenségeket is megemlítve tekinti át. Fogalomhasználatában helyet kapnak a szak terminológiájában kevésbé használt kategóriák is, pl. népterület, néptömb, népsziget, enklávé, diaszpóra, reliktum, zóna, kistérség stb.-Az etnográfia és a folklorisztika történetét Magyarországon, külön-külön elsőként leíró tanulmányok a periodizáció, az eszmetörténet, az intézménytörténet, sőt az irányadó tudósok tekintetében is számos új megállapítással szolgálnak (pl. a nemzetiségek néprajzi felfedezéséről, az evolucionizmus eszmei hatásáról, az európai etnológia kezdeteiről) Zárójelentés a Magyar Néprajz I. (Táj, nép, történelem) 1. félkötet (T 042 789-es) OTKA-programról, 2003-2006. Célkitűzés A program a Magyar Néprajz nyolc kötetben c. kézikönyv első, Táj.nép, történelem c. kötete egyik felének előkészítését-megírását és képanyagának összegyűjtését-tűzte célul. Ez a kb. 30 ívnyi szöveget és 10 ívnyi illusztrációt tartalmazó félkötet négy fő témakörre fókuszált: 1/ A magyar nép természeti környezete, 2/ A magyar népesség történeti demográfiája, 3/ A kulturális