A Győr, Széchenyi téri fekete réteg rejtélyei (original) (raw)

Szegedi boszorkányperek 1726–1744

2016

A maga korában európai hírű botrány volt a szegedi boszorkányperek lefolytatása, a több ember halálát, köztük a Rósa Dániel egykori városbírót elmarasztaló súlyos ítéletek és a nyilvánosság előtt zajló tömeges kivégzések végrehajtása. A kötetben előforduló vádlók, vádlottak vagy tanúk többsége a városfalak belső peremén és a belvárosban élő módosabb, esetenként gazdag polgárok soraiból került ki. Mivel a szegedi perek nagy részét Reizner János 1900-ban már közölte, célszerű volt a levéltári állományt újra átvizsgálni. Az újonnan feltárt dokumentumok immár teljes terjedelemben most kerülnek elsőként kiadásra. Ezek átírási munkálatait Brandl Gergely végezte el. Kötetünk újraközli Reizner János, Oltvay Ferenc feltárásait, de minden esetben pótolja az általuk nem közölt szövegrészeket, hiányokat is. Munkacsoportunk újabb perfeltárásának eredményeként a korábbi 12 helyett immár 17 esetet teszünk közzé a boszorkányságkutatás hasznosítására

Tér, hatalom és identitás viszonyai a magyar filmben

2015

* jelen írás az mTa bolyai jános kutatási ösztöndíjának, az oTka "a másság terei" című, nn112700 számú, valamint az nkfi "a magyar film társadalomtörténete" című, 116708 számú projektjének támogatásával készült. 1 ha másként nem jelzem, az idézett szövegrészleteket saját fordításban közlöm-v. T. * a tanulmány elkészítését a bolyai jános kutatási ösztöndíj és az oTka 112700 space-ing otherness. Cultural images of space, Contact zones in Contemporary hungarian and romanian film and literature pályázata támogatta.

Osztály- és rétegződéskutatási dilemmák a magyar társadalomban

2015

Róbert Péter Osztály-és rétegződéskutatási dilemmák a magyar társadalomban Miért nehéz beszélni is róla? A társadalom rétegződésének, a társadalmi egyenlőtlenségi rendszer vizsgálatának fontosságát nem szokás megkérdőjelezni a hazai szociológiai kutatásokban. Ezután viszont már kevés kérdésben van a téma kutatói között közmegegyezés. A viták ráadásul egy olyan szakmai közegben folynak, ahol az evidence based érvelés számára egyre nagyobb akadályt jelent a jó minőségű, nagy elemszámú országosan reprezentatív adatfelvételek hiánya. A szocialista idők tudományos világát és közegét nyilván senki nem kívánja vissza, de megoldhatatlan feladat előtt állna az a kutató, aki Ferge (1969) rétegződési vizsgálatát vagy Kolosi (1987) rétegződésmodell-vizsgálatát szeretné az ezredforduló utáni, de különösen az elmúlt évek adatain megismételni. Nyilván sajátos politikai közeg volt Magyarországon, amikor a Központi Statisztikai Hivatal volt a társadalmirétegződés-és mobilitási vizsgálatok első számú kutatóhelye, ahol annak idején Ferge Zsuzsa és Andorka Rudolf végezte kutatásait. Nehéz eldönteni, mit lehet kevésbé elképzelni: azt, hogy Magyarországon a KSH-ban 1962-64-ben, majd 1973-ban, majd 1983-ban, majd 1992-ben több tízezer fős országosan reprezentatív mintákon készültek rétegződési és mobilitási felvételek, vagy azt, hogy az azóta eltelt több mint 20 évben nem készültek ilyen léptékű országos adatfelvételek. Mindkét tény igaz. Ennek fényében felesleges szócséplésnek tűnhet, hogy milyen elméleti alapokon és milyen módszertani megfontolásokkal lehet(ne) minél pontosabban leírni a mai magyar társadalom rétegződését, egyenlőtlenségi viszonyait, ha ennek megfelelő adatokon alapuló lehetősége kevéssé áll fenn. Arról természetesen nincs szó, hogy semmilyen adatforrás ne állna rendelkezésre, aminek alapján fontos következtetésekre lehetne jutni a mai magyar társadalomról. Két területet is ki lehet emelni. A jövedelmi egyenlőtlenségek, a szegénység, brought to you by CORE View metadata, citation and similar papers at core.ac.uk

Városi zsugorodás és lakóhelyi szegregáció az ezredforduló után

Tér és Társadalom, 2020

A csökkenő népességű ­– zsugorodó – városok társadalmi problémáinak fokozódásával nagyszámú tanulmány foglalkozik, ám ezek döntően nagyvárosi folyamatokra fókuszálnak, figyelmen kívül hagyva zsugorodó kis– és középvárosokat. Jelen vizsgálat célja, hogy a KSH 2001 és 2011-es Népszámlálásának mikroadatai felhasználásával meghatározza egy kedvezőtlen társadalmi helyzetű csoport (képzetlen, nem foglalkoztatott, aktív korúak) lakóhelyi szegregációjának mértékét és a változás irányát. Az eredmények azt mutatják, hogy a magyar városok esetében bár jellemzően alacsony mértékű a lakóhelyi elkülönülés mértéke, egyetlen évtized alatt is számottevő polarizáció ment végbe. A zsugorodó városokra nagyobb mértékű szegregáció jellemző, mint a népességüket növelőkre, ám – szemben a külföldi nagyvárosok tapasztalataival – az elkülönülés mértéke jellemzően nem emelkedett a vizsgált időszakban.