Az 1. lovas-, a későbbi huszárhadosztály páncélosalakulatai a keleti fronton, 1944-ben (original) (raw)
Related papers
A 2. páncéloshadosztály harcai 1944 őszétől 1945 tavaszáig
Haditechnika
A magyar hadvezetés az 1944 augusztusi román kiugrást követően elrendelte a 2. magyar hadsereg mozgósítását. A szeptember 5-én megindult támadás első fázisában a magyar csapatok sikeresen benyomultak Dél-Erdélybe, és elfoglalták Torda városát. A harcokba a 2. páncéloshadosztályt, a 10. rohamlövegosztályt, a 101. és 103. számú páncélvonatot vetették be. A 2. páncéloshadosztály ezt követően az 1944-45-ös magyarországi harcokban is részt vett.
A 2. páncéloshadosztály hadműveletei Galíciában, 1944-ben II. rész
Haditechnika
A 2. páncéloshadosztály hadműveletei Galíciában, 1944-ben II. rész 13. ábra. Magyar páncélos katona 43M füstszürke kétrészes páncélos egyenruhában 14. ábra. Az 1. rohamtüzérosztály támadásra készülő Zrínyi II. rohamtarackjai és a támogatásukra kirendelt gyalogság
A magyar megszálló erők páncélos alakulatai
Haditechnika
ÖSSZEFOGLALÁS: 1942 januárjában a korábbi erőket 5 gyalogdandár és két kerékpáros zászlóalj váltotta fel a megszálló erők kötelékében. Az 1942-1944 közötti időszakban a megszálló harckocsiszázadokat is megszervezték. A század 1 nehéz és 3 könnyűharckocsi-szakaszból állt. A nehéz szakasz SOUMA S-35-ös, a könnyű szakaszok Hotchkiss H-35-ös harckocsival voltak felszerelve.
Magyar páncélosok alkalmazása a II. világháborúban II. rész
Haditechnika
Tanulmányok 8. ábra. Az 1. felderítő zászlóalj páncélgépkocsi-századának 39M Csaba páncélgépkocsija és civilek magyar zászlóval a délvidéki hadművelet során, 1941. áprilisa 9. ábra. Az 1. felderítő zászlóalj egyik Csaba páncélgépkocsiszakasza indulásra készen. A virágcsokor az első járművön, nem volt tipikus ebben a hadműveletben
Huszárok hőstette az 1849. téli hadjáratban, a főhadszíntéren
2020
The study presents the role of the Hungarian hussars in the 1849 winter campaign on the basis of the military reports and award proposals. He speaks separately about Görgei's battles in northern Hungary, the defensive battles of the Upper Tisza Corps, the January counterattack of Mór Perczel's corps, the period of Henryk Dembinski's high command, including the battles at Kápolna, Mezőkövesd and Szolnok.
Honvéd ejtőernyősök : a fegyvernem létrehozása és alkalmazás-elmélete 1939-ig
2010
Hadak útján BELVEDERE M ER ID IO NA LE reSzegi zSolt Honvéd ejtőernyősök A fegyvernem létrehozása és alkalmazás-elmélete 1939-ig A magyar ejtőernyős fegyvernem kialakulásában a második világháború kitörése előtt elsősorban a német példa játszhatott szerepet. Európában Németország és a Szovjetunió haladt az élen a katonai ejtőernyőzés fejlesztésében, noha egymástól teljesen eltérő koncepciót követtek. Ezekről az újdonságokról a hazai szakírók a korszak jelentős katonai szakfolyóirataiban számoltak be, melyek oldalain élénk vita bontakozott ki a fegyvernem létjogosultságával, megvalósíthatóságával kapcsolatban. 1 A cikkek segítségével vizsgálom meg az alkalmazás-elméleti vitákat, majd sorba veszem a kialakulás legfőbb dokumentumait. Először azonban mindenképp érdemes szemügyre venni, hogy miként alakult ki a fegyvernem és a német példa mennyiben hathatott a magyar fejlesztésekre.
Perczel Mór dunántúli hadjárata és a móri ütközet (1848. december 30.)
AETAS-Történettudományi folyóirat, 2001
Perczel Mór dunántúli hadjárata és a móri ütközet 1848. december 30.' Hérakleitosz óta tudjuk, hogy kétszer nem léphetünk ugyanabba a folyóba, "a történelem az élet tanítómestere" bölcsességgel pedig a rómaiak ajándékozták meg a világot. De, mint minden iskolában, a történelem iskolájában is vannak hanyag vagy rossz tanulók, s megesik, hogy valaki-ha nem is ugyanazon a helyszínen és időben-képes ugyanazt a hibát elkövetni. 1848-49 sok, csillogó karriert befutó honvédtisztje között kiemelkedő hely illeti meg Perczel Mórt. Míg ugyanis tábornoktársainak többsége legalább hadnagyi rangig eljutott a cs, kir. hadseregben, s általában az ott viseltnél eggyel magasabb rangban kezdte meg honvédtiszti pályafutását, s egy-két kivételtől eltekintve fokozatosan lépett előre a ranglétrán, Perczel Mór, aki az 1830-as években hadapródként szolgált a cs. ldr. hadseregben, rövid, rang nélküli szabadcsapat-parancsnokság után azonnal ezredesként kezdte hadvezéri pályafutását, s egy hónapon belül már honvéd vezérőrnaggyá is kinevezték. Perczel remek hadvezéri intuícióval rendelkezett, s a forradalmi hadseregekben megkívánt bátorságnak sem volt híján, ugyanakkor hiányzott belőle az a taktikai képzettség, amellyel a cs. ldr. hadseregben hosszabb időn keresztül szolgáló, s ott tiszti rangot elérő tábornoktársai rendelkeztek. 2 Ezzel magyarázható, hogy amikor nem szokványos harcászati feladattal (például a sajátját felülmúló minőségű haderővel) került szembe, hajlamos volt arra, hogy egyedül intuíciójára és öntudatára támaszkodva próbálja megoldani azt. így történhetett meg, hogy a szabadságharc folyamán kétszer sikerült ugyanabba a folyóba lépnie, s-némi képzavarral fokozva a hasonlatot-nem tanult az első esetből, amikor alaposan elmerült a habokban. 1848. december 30-án Mórnál, s 1849. június 7-én Kátynál úgy szenvedett vereséget a szembenálló cs. kir. csapatoktól, hogy alaposabb felderítéssel vagy a visszavonulás időben történő elrendelésével megelőzhette volna a vereséget, ám a csatatéren taktikailag csődöt mondott. A kátyi kudarcot súlyosbította, hogy attól a Jellacictól szenvedett már ' Részlet egy készülő nagyobb munkából, amely Perczel 1848. decemberi dunántúli hadjáratát tekinti át. A tanulmány az OTICA F 013416. kódszámú, Görgei Artúr 1848-49-es iratainak összegyűjtését célzó pályázat támogatásával készült. Bécsi kutatásaimat a Művelődési és Közoktatási Minisztériumtól, illetve a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumától kapott Collegium Hungaricum és Klebelsberg Kunó Ösztöndíjak tették lehetővé. 2 Berezelnek mindmáig nincs tudományos igényű életrajza. Népszerűsítő jellegű életrajzait lásd Kuppis, Gustav: Biographie des Honvéd-Generals Moritz Perczel von Bonyhád.
AETAS-Történettudományi folyóirat, 2011
A magyar hadsereg a schwechati csatábanegy harcrend tanulságai A hadrendek és harcrendek történed forrásértékéről Az eseményközpontú hadtörténetírás számára egy-egy hadművelet, csata vagy ütközet rekonstruálásánál az egyik központi kérdés a szembenálló felek létszám-és erőviszonyainak tisztázása, azaz annak a banális kérdésnek a megválaszolása, hogy egy hadjáratban vagy összecsapásban milyen élő-és technikai erők álltak szemben egymással. E létszám-és fegyverzeti viszonyoknak különösen az azonos fejlettségi szinten álló háborúzó felek esetén van jelentősége, hiszen egy technikailag fejlettebb haderő alacsonyabb létszám mellett is könnyedén arathat diadalt számban jelentősebb ellenfelén, mint ahogyan ezt a tűzfegyverrel felszerelt európai és fel nem szerelt amerikai, afrikai vagy ázsiai haderők közötti háborúk története bizonyítja; vagy az 1866. évi porosz-osztrák háborúban a hátultöltő és elöltöltő kézi lőfegyverekkel ellátott két haderő teljesítménye közötti különbség is mutatja.