Tóth Endre - Sosztarits Ottó: Pannónia a kereszténység előtt. in: Szent Márton és Pannonia. Kereszténység a Római Birodalom határán. (szerk: Tóth Endre/Vida Tivadar/Takács Imre), Szombathely-Pannonhalma, 2016. 185-198. p (original) (raw)
Related papers
Gerundium, 2023
A világhírű teológus professzor életének meghatározó része kötődött Debrecenhez. 1928 és 1932 között a Debreceni Tudományegyetem Hittudományi Karán tanult, itt szerezte meg a diplomáját, majd 1942-ben itt lett a teológia doktora. Ugyanezen a karon nevezték ki 1945 végén nyilvános rendkívüli, majd 1949 nyarán nyilvános rendes egyetemi tanárrá. Az 1949/50-es tanévben a Hittudományi Kar dékánjaként őrá hárult az egyetemről hatalmi szóval leválasztott és önálló intézménnyé vált Tiszántúli Egyházkerület Debreceni Teológiai Akadémia szervezeti rendjének kialakítása. Itt dolgozott intenzíven az új bibliafordításon 1947 és 1964 között. 1966-ban az egyházi vezetés Pákozdyt a tanszékével együtt áthelyezte Debrecenből a Budapesti Református Teológiai Akadémiára, ahol mintegy két évtizeden át oktatta a leendő lelkipásztorokat. A vallástörténész Pákozdy professzort két külföldi egyetem avatta díszdoktorává az Ószövetség, illetve a Holt-tengeri tekercsek tudományos vizsgálatáért, valamint a Biblia új magyar nyelvű fordításáért. Élete alkonyán vált lehetővé számára az MTA nyelvtudományok doktora fokozat megszerzése. László Márton Pákozdy Professor of Theology and History of Religion, Bible Translator. The world-famous theologian professor spent a significant part of his life in Debrecen. Between 1928 and 1932, he studied at the Faculty of Theology of the University of Debrecen, where he graduated, and in 1942 he received his doctorate in theology. At the end of 1945, he was appointed public extraordinary professor at the same faculty, and in the summer of 1949, he was appointed public ordinary professor. In the academic year 1949/50, as Dean of the Faculty of Theology, he was responsible for the establishment of the organizational structure of the Debrecen Theological Academy of the Tiszántúli Church District, which had been separated from the university by government action and had become an independent institution. In 1966, the church leadership transferred Pákozdy and his department from Debrecen to the Reformed Theological Academy in Budapest, where he taught future pastors for about two decades. Professor Pákozdy, a religious historian, has been awarded honorary doctorates by two foreign universities for his scholarly research on the Old Testament and the Dead Sea Scrolls, and for his translation of the Bible into Hungarian. In the twilight of his life, obtaining the Doctor of the Hungarian Academy of Sciences degree was made possible.
Századok, 2010
A do mon kos ren det ha gyo má nyo san -és egyéb ként he lye sen -a kol duló ren dek kö zött szo kás szá mon tar ta ni. A késõ kö zép kor ban azon ban a rend arcu la ta je len tõ sen meg vál to zott. A vál to zá sok elõ ször és el sõ sor ban a nyu gat-és dél-eu ró pai rend há za kat érin tet ték, de fo ko za to san át ter jed tek Kö zép-Eu ró pára is. A késõ kö zép kor ban nem csak a ren di re for mok és a do mon kos obszervancia meg je le né se fi gyel he tõ meg, ha nem a ren di gaz dál ko dás át ala ku lá sa is: a ko ráb bi idõ szak ban a do mon kos ko los to rok, ha kap tak is in gat lant ado mány ba, azt kö te le sek vol tak el ad ni és az árát for dít hat ták sa ját cél ja ik ra. 1425-tõl azonban egyes ko los to rok V. Már ton pá pá tól en ge délyt sze rez tek arra, hogy in gat lan bir to ka ik le hes se nek, 1475-ben pe dig IV. Sixtus pápa ezt az en ge délyt az egész rend re ki ter jesz tet te, egyúttal megszüntetve a rend kolduló jellegét. 1 A dön tés hát te ré ben a gaz da ság át ala ku lá sa állt. A rend ala pí tó Szent Domon kos szán dé ka egy moz gé kony, a lel ki pász tor ko dás ban és a misszi ó ban ha tékony kö zös ség lét re ho zá sa volt. Ez zel a cél ki tû zés sel a 13. szá za di -Eu ró pa nagy ré szén alap ve tõ en még na tu rá lis -gaz dál ko dás nem volt össze egyez tethe tõ. Emel lett per sze más szem pont ok, mint pél dá ul a sze gény ség kö zös sé gi értel me zé se, is fon tos sze re pet ját szot tak. A 15. szá zad ra azon ban a vi szo nyok gyö ke re sen meg vál toz tak. Eu ró pa nyu ga ti fe lén a fe ke te ha lál és a száz éves hábo rú pusz tí tá sai je len tõs né pes ség csök ke nést és a föld bir tok okon ko moly munka erõ hi ányt okoz tak. A bir to kok új faj ta hasz no sí tá sa, a bér be adás el ter je dé se egy ben azt is je len tet te, hogy a föld bir to kos már nem fog lal ko zott fel tét le nül a bir tok igaz ga tás napi te en dõ i vel. Ehe lyett a bér lõ tõl a szer zõ dés ben ki kö tött napon meg kap ta a ki al ku dott össze get, va gyis sta bil, ki szá mít ha tó, a ter més in gado zá sá tól füg get len jö ve de lem hez ju tott. Ez a bir tok hasz no sí tás a do mon kos rend szá má ra is új le he tõ sé ge ket kí nált. En nek kö vet kez mé nye az 1475. évi pápai en ge dély. A le he tõ ség ugyan ak kor nem fel tét le nül je len ti azt, hogy min den rend tar to mány ban és min den rend ház ban egy for mán él tek is vele, az azon ban, hogy hol és milyen mértékben, milyen összetételben tûntek fel birtokok a domon ko sok kezén, nemcsak Magyarországon igényel további kutatást. 2 1 A pá pai bul la 1475. jú ni us 1-jén kelt, l. P. Daniel Antonin Mortier OP: Histoire des maîtres généraux de l'Ordre des Frères Prêcheurs IV. 1400 -1486 . Pa ris 1909 Bár az ál ta lá nos rend tör té ne tek ben ter mé sze te sen meg em lí tik az in gat la nok bir tok lá sát enge dé lye zõ pá pai bul lá kat, a szak iro da lom azon ban ez zel a kér dés sel rész le te i ben nem igen fog lal kozott ed dig. Ada tok a ko los to rok bir to ka it il le tõ en az egyes há zak tör té ne té ben ta lál ha tók, ezek összefog la ló ér té ke lé se azon ban még nem ké szült el. A kol du ló ren dek nek a gaz da ság ról val lott kö zép ko ri né ze te it fog lal ta össze Mar cin Bukala: Mendicant Friars and the Development of Medieval Notions
2003
Az Én és az Idegen közötti határ, és különösen annak irodalmi megjelenítése képezik ennek az összehasonlító irodalomtudományi értekezésnek a tárgyát. Az elemzések alapjául gyarmati irodalmi munkák szolgálnak. A német Hans Grimm és Carl Koch művei a XX. század első felében íródtak, és ugyanebben az időben keletkeztek Willem Walraven és Madelon Székely-Lulofs holland szerzők novellái is. Az Én és az Idegen jelenségét különböző szempontok alapján elemzem. Vizsgálom jelentőségét egyfelől a gyarmati történelemben és a gyarmati irodalomtörténetben, másfelől bemutatom a jelenség életrajzi vonatkozásait is. Dolgozatom gerincét azonban olyan összehasonlító szövegelemzések alkotják, melyek különböző perspektívából világítják meg az Én és az Idegen problematikáját. Az alkalmazott módszer eltér az eddigi kutatásokban domináns polarizáló, és ezért a probléma bizonyos aspektusait szükségszerűen redukáló eljárásoktól. Az eddigi elemzéseket ugyanis túlnyomórészt egyfajta „igazságkeresés” jellemezte...