A magyar mondat modelljei a nyelvtanoktatásban (original) (raw)

Adalékok a Csehszlovák Köztársaság magyar nyelvű siketoktatás-történetéhez

Eruditio - Educatio, 2021

In this study we present the educational-historical data of the only institute for the Deaf operating in the Czechoslovak Republic, in Komárom (Komárno), between 1920 and 1938. By 1918 a unified deaf education network had been established in the territory of historical Hungary in the Austro-Hungarian Monarchy where 16 institutes for the Deaf were run, covering the entire area of the country. Out of these, three were located in Upper Hungary (Felvidék): in Jolsva (Jelšava), in Körmöcbánya (Kremnica) and in Pozsony (Bratislava); in the Carpathian region, school-age deaf learners were expected in an institute for the Deaf in Ungvár (Uzhhorod). This system disintegrated with the Trianon Peace Treaty. The institutes located at Pozsony (Bratislava), Körmöcbánya (Kremnica), Jolsva (Jelšava) and Ungvár (Uzhhorod) became organisations located in the Czechoslovak Republic from the former Hungarian institutes for the Deaf. A Hungarian-language, newly established school for the Deaf was run in Komárom (Komárno) between 1920 and 1938 in the territory of the Czechoslovak Republic. After the First Vienna Award, the aforementioned institute for the Deaf was moved to Losonc (Lučenec). While researching the history of the Hungarian-language Institute for the Deaf of Komárom (Komárno), it turned out that the sources referring to operation and history (statistics, archive, library, press history) are scanty, I therefore used the term addenda in the title.

A magyar gazdasági szaksajtó (2010-2013) kognitív nyelvészeti elemzése

2015

ÉVA SZEKRÉNYES RÁDI AN ANALYSIS OF HUNGARIAN DAILY BUSINESS NEWSPAPERS (2010-2013) FROM A COGNITIVE LINGUISTIC PERSPECTIVE One of the most important characteristics of Language for Business and Economics is unambiguity. The present research aims to prove that in certain circumstances, i.e. in the business press, Language for Special Purposes (LSP) does not always meet the requirements of unambiguity. The research explores this issue on the basis of corpora taken from two prestigious business and finance daily newspapers, Napi Gazdaság and Világgazdaság, applying the analytical techniques of cognitive semantics and the method of word association. The theoretical background of the research is composed of three topics: (I.) description of the characteristics of Language for Economics with particular emphasis on the specific language used in the business press; (II.) aspects of cognitive semantics relevant to the thesis: categorization, frame (conceptual metaphor and conceptual metonymy...

Megtart a szó : Hasznosítható ismeretek a kárpátaljai magyar nyelvhasználatról

MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság, Hodinka Antal Intézet, 2010

A nyelvészek ma már sokat tudnak arról, milyen alapvető demográfiai mutatókkal jellemezhető a Kárpátmedencei magyarság; konkrét adataik vannak a határon túli magyar nyelvváltozatok jellemzőiről; pontos ismeretekkel rendelkeznek arról, milyen nyelvi jogi helyzetben használatos a magyar nyelv az egyes régiókban; szakmailag megalapozott, saját kutatási eredményekkel is alátámasztható tanácsokkal tudnak szolgálni a kétnyelvűségről és annak hatásairól, a tannyelv-választásról, illetve ennek lehetséges következményeiről stb. Ám ezek a kutatási eredmények és ismeretek csak nehezen (vagy gyakran egyáltalán nem) jutnak el azokhoz, akik mindebből profitálhatnának. Célunk, hogy a magyar nyelv kárpátaljai változatai kapcsán az elmúlt másfél évtizedben felhalmozott tudományos kutatási eredményeket tájékoztató és ismeretterjesztő szándékkal és formában egyetlen kötetben foglaljuk össze. Munkánk mindezen ismereteket szándéka szerint röviden, könnyen értelmezhető és áttekinthető módon, a nyelvészeti szakképzettséggel nem rendelkező művelt olvasót célközönségként tekintve mutatja be. Könyvünk egyfajta segédkönyve kíván lenni azoknak a szülőknek, akik tanácstalanok abban, milyen tannyelvű iskolát válasszanak gyermekük számára; azoknak a pedagógusoknak (s nem csak a nyelv szakosoknak), akik nap mint nap találkoznak a kétnyelvűség hatásaival tanítványaik nyelvi produkcióiban; azoknak a köztisztviselőknek (polgármestereknek, önkormányzati képviselőknek, helyi politikusoknak), akik egy-egy hivatalos határozat megszövegezése vagy közzététele előtt nem tudják eldönteni, kihirdethetik-e magyarul döntésüket; azon vállalkozóknak, üzletembereknek, akik szeretnék magyarul is kiírni üzletük nevét, hirdetni árukínálatukat és szolgáltatásaikat, megkötni szerződéseiket, ám nem tudják, van-e erre jogi lehetőségük; azon helyi politikusoknak, döntéshozóknak, akik nem tájékozottak a nyelvi emberi jogok területén. Ajánljuk továbbá könyvünket mindazoknak, akik érdeklődnek a kárpátaljai magyar nyelvváltozatok, a Kárpátalján élő magyarok iránt. Milyen kérdésekre kereshet választ az Olvasó ebben a kötetben • kik és hányan beszélik a magyar nyelvet Kárpátalján?

A felsőszölnöki nyelvjárás szókincse

2019

This study introduces the past and present of the Slovenian dialect research and mentions historical, social, religious and geographical reasons of dialectal diversity and characteristic grammar elements of the dialect in Felsőszölnök. Most of the lexical items of the Slovenian dialect in the Rábavidék can be traced back to old Slavic words and was adapted to the system of the local language. This language has preserved archaic Slovenian words which are not used in the central Slovenian literary language because of the German language influences. We can find old Hungarian and German loanwords in the dialect of Felsőszölnök. The development of the dialect stopped in the middle of the 20 th century. Since then, Hungarian language influences have become stronger. The dialect has fallen into the background and the process of language exchange has been realized in circles of younger generations.

Általános nyelvészeti tanulmányok XXIX. - Kísérletes nyelvészet

2017

Ez a kötet kísérletes nyelvészeti tanulmányokat tartalmaz, azaz olyan kutatások eredményeit ismerteti, amelyek egy tág értelemben vett „laboratóriumban" végzett kísérletek eredményein alapulnak. A kötet koncepciója szerint mind a legmodernebb technikai eszközrendszerekkel felszerelt kísérleti laboratóriumi struktúra, mind valamilyen speciális terep (óvoda, iskola, rehabilitációs intézet), mind pedig az internet, például a Facebook is szolgálhat kísérlet lefuttatásának kereteként. A nyelvészetben alkalmazott kísérletek módszertana természetesen követi a tudományos kísérletek általános paradigmáját és megőrzi annak lényeges jegyét: hogy megismételhető, objektív legyen. Amíg számos interdiszciplináris területen, így például a neurolingvisztikában és a pszicholingvisztikában, a tudományos kísérleteket a 19. század óta alkalmazzák, addig az olyan nyelvészeti témákban, mint a nyelvtan készítése, a nyelvleírás, viszonylag újabb fejlemény a kísérletes módszertan alkalmazása. Ezt sok mi...