Prozopográfia vagyis „kollektív biográfiai elemzés”. (A Horthy-kori magyar nemzetiszocialista elit vizsgálata) = Módszertani tanulmányok. Szerk. Ballabás Dániel. Eger, 2013, Liceum Kiadó. 7-19. (original) (raw)
Related papers
Magyar Néprajz I. 1. félkötet = Ethnology of the Hungarians Vol. I. 1
2008
A program a Magyar Néprajz I. Táj, nép, történelem c. kötet első felének megalkotását tűzte célul és négy fő témakörre fókuszált: A cél megvalósult, a tervezett kéziratok elkészültek cca 30 ív terjedelemben. Az egyes fejezetek enciklopédikus jelleggel és tömörséggel foglalják össze tárgyukat. Az őshazáktól napjainkig követi a magyar nép kulturális adaptációját a mindenkori természeti tájhoz, figyelemmel annak tükröződésére a kulturális tradíciókban és a szókészletben. Az ökológiai potenciál kihasználását, a kultúrtáj formálását, a tájépítés eredményeit a tájformálás történeti menetét követve, elemző módon írja le. A történeti Magyarország etnikumainak és etnikai tereinek történeti alakulását, azon belül a magyar népességszám és népterület változásait követi korszakról-korszakra. Elemzi az etnodemográfia tényszámait és térképeken rögzíti az egyes népek, etnikumok időben változó térfoglalását és térvesztését. A magyar nép történeti-táji tagolódását a földrajzi és a kulturális régiók, történeti tartományok viszonyrendszerében, új osztályozási szempontok szerint, s a vizsgált régió, vagy népcsoport jellemzésére alkalmas néprajzi jelenségeket is megemlítve tekinti át. Fogalomhasználatában helyet kapnak a szak terminológiájában kevésbé használt kategóriák is, pl. népterület, néptömb, népsziget, enklávé, diaszpóra, reliktum, zóna, kistérség stb.-Az etnográfia és a folklorisztika történetét Magyarországon, külön-külön elsőként leíró tanulmányok a periodizáció, az eszmetörténet, az intézménytörténet, sőt az irányadó tudósok tekintetében is számos új megállapítással szolgálnak (pl. a nemzetiségek néprajzi felfedezéséről, az evolucionizmus eszmei hatásáról, az európai etnológia kezdeteiről) Zárójelentés a Magyar Néprajz I. (Táj, nép, történelem) 1. félkötet (T 042 789-es) OTKA-programról, 2003-2006. Célkitűzés A program a Magyar Néprajz nyolc kötetben c. kézikönyv első, Táj.nép, történelem c. kötete egyik felének előkészítését-megírását és képanyagának összegyűjtését-tűzte célul. Ez a kb. 30 ívnyi szöveget és 10 ívnyi illusztrációt tartalmazó félkötet négy fő témakörre fókuszált: 1/ A magyar nép természeti környezete, 2/ A magyar népesség történeti demográfiája, 3/ A kulturális
Megjelent a nem kánoni ószövetségi irodalom legkorábbi és legjelentősebb művének, Henok első könyvének első mérvadó magyar fordítása, a későbbi Henok-irodalom műveivel (szláv és héber Henok) egy kötetben, bevezetőkkel és jegyzetekkel. Befejezés előtt áll a leghosszabb, és magyarul eddig ismeretlen Jubileumok könyvének fordítása etióp (geéz) nyelvről. Készen állnak a görög, latin, szír nyelvű apokrif irodalom más fontos, rövidebb darabjainak fordításai. Elkészült a szövegeket áttekintő első magyar nyelvű monográfia, amely a műveket műfajcsoportonként, és mindig ószövetségi előzményeikkel és párhuzamaikkal együtt tárgyalja. Így világossá válnak a műfaji és irodalmi hagyományok, a művek helye a hagyományban és történeti környezetükben. A kutatásban résztvevők munkájával 1 angol nyelvű, külföldön kiadott kötet, és 1 magyar nyelvű kötet jelent meg. Külföldi kiadványokban 20 idegen nyelvű, itthon 15 magyar nyelvű publikációjuk jelent meg. Nemzetközi konferenciákon 33 idegen nyelvű, itthon...
A Néprajzi Múzeum tárgykatalógusai = Catalogues of collections of the Museum of Ethnography
2012
Témavezető: Szarvas Zsuzsanna A kutatási program elsődleges célja az volt, hogy-a módosított munkaterv alapjánmeghatározott múzeumi tárgykatalógusok (összesen 8)-a lehető legnagyobb mértékben egységessé formált-elméleti és módszertani keretek között elkészüljenek, illetőleg részben meg is jelenjenek. Ezt a vállalást a kutatási program maradéktalanul teljesítette is. A kutatási időszakban megjelentettünk 5 tárgykatalógust, illetve másik háromnak megtörténtek az előmunkálatai, részben nyomdakész, részben pedig megszerkesztett változataik elkészültek.
Kutatásunk a filozófia 20. század eleji nyelvi fordulatáról szóló közismert tézist akképp módosította, hogy a 17., s még inkább a 18. századról szólva nem kevésbé értelmes a filozófia "nyelvi fordulatáról" szólnunk, mint ahogyan ezt szokásosan a 20. századról beszélve tesszük. Ezt a tézist kiegészítettük azzal, hogy nem indokolt a nyelvfilozófiát alapvetően az angolszász vagy az analitikus filozófiai hagyományhoz sem kötni: ha itt különbséget teszünk az analitikus és más gondolkodásmódok (pl. fenomenológiai, hermeneutikai stb. gondolkodásmód) között, akkor ez inkább a filozofálás nyelvében, mint a nyelv filozófiájában mutatkozik meg. A nyelvi fordulatról szóló tézisünk nemzetközi szinten is új eredmény, noha természetesen vannak előzményei. A második gondolat ugyan lassan kezd polgárjogot nyerni akár még az angol nyelvű könyvkiadásban is, ám Magyarországon csak elvétve reprezentált, a tényleges kutatás sokkal inkább szétválik irányzatok szerint. | The prevalent view that t...