Kő kövön. Töredékek a Magyar vidéki zsidóság kultúrájából c. kiállításról (Néprajzi Múzeum) (original) (raw)

A Néprajzi Múzeum tárgykatalógusai = Catalogues of collections of the Museum of Ethnography

2012

Témavezető: Szarvas Zsuzsanna A kutatási program elsődleges célja az volt, hogy-a módosított munkaterv alapjánmeghatározott múzeumi tárgykatalógusok (összesen 8)-a lehető legnagyobb mértékben egységessé formált-elméleti és módszertani keretek között elkészüljenek, illetőleg részben meg is jelenjenek. Ezt a vállalást a kutatási program maradéktalanul teljesítette is. A kutatási időszakban megjelentettünk 5 tárgykatalógust, illetve másik háromnak megtörténtek az előmunkálatai, részben nyomdakész, részben pedig megszerkesztett változataik elkészültek.

Dohnányi Ernő amerikai hagyatéka a Zenetudományi Intézetben

2015

2014-ben számos híradás jelent meg a napi sajtóban, illetve a különféle szakmai fórumokon Dohnányi Ernő amerikai hagyatékának-illetve egy hagyatékrészének-hazatéréséről. 1 A dokumentumokat a Magyar Tudományos Akadémia vásárolta meg, s a Zenetudományi Intézet egykori Dohnányi Archívumának utódjaként működő, "Lendület" 20−21. Századi Magyar Zenei Archívum és Kutatócsoport gyűjteményében helyezte el. Az adományozás kulturális és tudománypolitikai jelentőségéről tehát több szó esett már, ahogy a hagyaték Magyarországra kerülésének előkészítő munkálatairól is olvashat az érdeklődő. Jelen tanulmányban így nem elsősorban ezekről a kérdésekről, hanem az amerikai hagyaték felépítéséről, a 2002-ben, 2006-ban, majd 2014-ben, illetve a Vázsonyihagyaték részeként hazaért hagyatékrészek összefonódásairól, a dokumentumok típusairól, valamint a kutatásban való lehetséges hasznosításukról esik szó. (Az illusztrációként közölt fényképek és dokumentumok a hagyaték különböző egységeihez tartoznak.) Fontos hangsúlyozni, hogy az itt következő összefoglalás a 2015 eleji állapotokra reflektál, hiszen e sorok írásakor már előkészületek történtek egy újabb hagyatéki egység megvásárlására, mely nemcsak mennyiségében, de jelentőségében is rendkívüli hozzájárulás lesz a Zenetudományi Intézet Dohnányi-gyűjteményéhez. Dohnányi az emigrációban Dohnányi Ernő 1949. október 17-én érkezett Tallahassee-be, Florida álmos fővárosába, ahol utolsó évtizedét leélte mint a Florida State University zongora-és zeneszerzés-professzora. 2 Dohnányi 1949-es zsebnaptára "Este érk. Tallah." bejegyzéssel Szinte minden szempontból szokatlan körülményekkel szembesült itt, ami az utókor számára persze elsősorban azért izgalmas, mert a drámai változás zeneszerzői tevékenységére is hatással volt. Elég egymás mellé állítani az életmű legelső és legutolsó opuszát, hogy megtapasztaljuk, milyen sokat

Magyar Néprajz I. 1. félkötet = Ethnology of the Hungarians Vol. I. 1

2008

A program a Magyar Néprajz I. Táj, nép, történelem c. kötet első felének megalkotását tűzte célul és négy fő témakörre fókuszált: A cél megvalósult, a tervezett kéziratok elkészültek cca 30 ív terjedelemben. Az egyes fejezetek enciklopédikus jelleggel és tömörséggel foglalják össze tárgyukat. Az őshazáktól napjainkig követi a magyar nép kulturális adaptációját a mindenkori természeti tájhoz, figyelemmel annak tükröződésére a kulturális tradíciókban és a szókészletben. Az ökológiai potenciál kihasználását, a kultúrtáj formálását, a tájépítés eredményeit a tájformálás történeti menetét követve, elemző módon írja le. A történeti Magyarország etnikumainak és etnikai tereinek történeti alakulását, azon belül a magyar népességszám és népterület változásait követi korszakról-korszakra. Elemzi az etnodemográfia tényszámait és térképeken rögzíti az egyes népek, etnikumok időben változó térfoglalását és térvesztését. A magyar nép történeti-táji tagolódását a földrajzi és a kulturális régiók, történeti tartományok viszonyrendszerében, új osztályozási szempontok szerint, s a vizsgált régió, vagy népcsoport jellemzésére alkalmas néprajzi jelenségeket is megemlítve tekinti át. Fogalomhasználatában helyet kapnak a szak terminológiájában kevésbé használt kategóriák is, pl. népterület, néptömb, népsziget, enklávé, diaszpóra, reliktum, zóna, kistérség stb.-Az etnográfia és a folklorisztika történetét Magyarországon, külön-külön elsőként leíró tanulmányok a periodizáció, az eszmetörténet, az intézménytörténet, sőt az irányadó tudósok tekintetében is számos új megállapítással szolgálnak (pl. a nemzetiségek néprajzi felfedezéséről, az evolucionizmus eszmei hatásáról, az európai etnológia kezdeteiről) Zárójelentés a Magyar Néprajz I. (Táj, nép, történelem) 1. félkötet (T 042 789-es) OTKA-programról, 2003-2006. Célkitűzés A program a Magyar Néprajz nyolc kötetben c. kézikönyv első, Táj.nép, történelem c. kötete egyik felének előkészítését-megírását és képanyagának összegyűjtését-tűzte célul. Ez a kb. 30 ívnyi szöveget és 10 ívnyi illusztrációt tartalmazó félkötet négy fő témakörre fókuszált: 1/ A magyar nép természeti környezete, 2/ A magyar népesség történeti demográfiája, 3/ A kulturális

Fejezetek a 19. századi nyelvemlékkiadás történetéből. Döbrentei Gábor és a Régi Magyar Nyelvemlékek

Magyar Nyelv, 2018

Fejezetek a 19. századi nyelvemlékkiadás történetéből *1 Döbrentei Gábor és a Régi Magyar Nyelvemlékek 1. 1838-ban jelent meg a nyelvészeti szemléletű szövegkiadás első nagy vállalkozása, a Régi Magyar Nyelvemlékek című sorozat. A kiadvány története szorosan összeforr szerkesztője, döbrentei gábor nevével. Méltatói a modern nyelvemlékkiadás megteremtőjeként tisztelik, nyelvemlék-kiadási elvei lényegében ma is helytállóak. E jeles évforduló kapcsán tűztem ki feladatomul meglévő ismereteink összerendezését, felidézve Döbrentei Gábor pályájának fontosabb mozzanatait, valamint a korabeli források alapján igyekeztem rekonstruálni a Régi Magyar Nyelvemlékek megjelenésének körülményeit. 2. 1785. december 1-jén született a 19. századi irodalom-és nyelvtudomány egyik legérdekesebb és legellentmondásosabb alakja, Döbrentei Gábor. Amikor a személyével és munkásságával kapcsolatos tudománytörténeti szakirodalmat fellapozza az olvasó, igen változatos kép fogadja. Az 1926-os Magyar Irodalmi Lexikonban a következőket olvashatjuk: "[…] izgat és serénykedik, de fáradozásait nem kíséri siker, személye iránt nem ébred barátságos vonzalom, tevékenységéből kiütközik önző hiúsága, hiúságából kevély önhittsége, uralkodásra való törekvése, amivel Kazinczyt is elriasztotta, az Auróra-kör komoly, önzetlen munkásságú vezéreit pedig annyira maga ellen ingerelte, hogy nemcsak a Conversations-Lexikon pörben érte igazán érzékeny támadás és vereség, hanem akadémiai törekvései terén is" (ványi szerk. 1926: 217). A későbbiekben sem változik sokat a megítélése: "Nagy műveltségű, de csekély tehetségű író; rendkívül sokat dolgozott és sokféleképpen akart az irodalom és a közélet hasznos szereplője lenni, de tetteit sokkal inkább a törtetés, mintsem az őszinte ügybuzgalom jellemezte" (benedek szerk. 1963: 264). Mivel érdemelte ki ezt az ellenszenvet, amellyel a "hálás utókor" méltatja munkásságát? Az okok messzire nyúlnak: Jancsó eleMér-Döbrentei életrajzírója-szerint Kazinczy halála után azok, akik Döbrenteivel együtt rágalmazták az irodalomszervezőt, ellene fordultak, és őt támadták. "Már ekkor megszületett a vád ellene, hogy Kazinczyval szemben igazságtalan és hálátlan volt és ez ellen a vád ellen hiába védekezik. Haláláig elkíséri és utána is kísért emléke ellen" (Jancsó 1944: 90). Úgy tűnik, az irodalomtörténet egyoldalúan Döbrenteit marasztalja el ebben a pörlekedésben, holott az egymás rágalmazása mögött személyes ellentétek feszülnek. Kifogásolták Döbrentei kétszínűségét, udvaronc szellemét, arisztokrata összeköttetéseit, azonban Kazinczy sem volt tárgyilagos. A két nagyon hiú ember vetélkedéséből a kisebb tekintélyű Döbrentei került ki vesztesen.