Szerbia az EU-integráció útján : tények a „kincstári optimizmus” mögött (Serbian EU-integration) (original) (raw)

2011

EuVI Elemzések III./2 - 2011.01.27; Alcím : Hogyan célszerű kezelnie a szerb kérdést a magyar uniós elnökségnek? Szerbia leendő EU - csatlakozása alapvető fontosságú tényező a Balkán hosszú távú stabilitása szempontjából, melyben Magyarország - a vajdasági magyar kisebbség miatt - fokozottan érintett. Az ország gazdasági fejlődése, stratégiai pozíciója – főként a Dunára alapozva – a 2000-es években egyre dinamikusabban vonzza a külföldi befektetők figyelmét. Mindez egy olyan térségben, ahol a fokozott magyar megjelenés, a szorosabbra fűzött bilaterális együttműködés Magyarország mozgásterét is jelentősen bővíthetné. A magyar uniós elnökségnek fokozott figyelemmel lenne célszerű kezelnie a „szerb kérdést” és a napjainkra ismét némiképpen gyorsulni látszó integrációs folyamatot. Mi áll azonban ennek a hátterében? Szerbia felkészült-e a csatlakozásra, mennyire viselte meg a világgazdasági válság és melyek az integrációt gátló, illetve segítő gazdasági tényező? A tanulmány e kérdésekre kíván választ adni. Szerbiában 2000 októberében még 5,4%-os volt a gazdasági növekedés, az átlagbér 400 euró körül alakult, de ezzel a lakosság nem volt elégedett. Nőtt a befektetések száma, de ezzel együtt a deficit is, és helyi szinten egyre kevesebb forrás állt rendelkezésre. 2005-re a deficit 17,4%-ra emelkedett és folyamatosan többet költöttek a bevételeknél. Az ország köztartozása 5 milliárd euroról 15 milliárd euróra kúszott fel. A veszteségek pótlását privatizáció útján tervezték, ezt azonban nem tudták megvalósítani...

A szuburbanizációs folyamat a magyar gazdaságban

Kozgazdasagi Szemle, 2007

Magyarorszagon az utobbi evekben tobb okbol is az erdeklődes kozeppontjaba kerult a gazdasagi tevekenysegek terbeli atrendeződese. A megnovekedett figyelem erthető, hiszen a kerdes jelentős tarsadalmi-gazdasagi csoportok helyzetet befolyasolja, s a folyamat meglehetősen intenziv. A gazdasagi tevekenysegek terbelisegenek megvaltozasa alapjaiban formalja at a kialakult helyzetet: megvaltoztathatja az evtizedek alatt letrejott ingazasi viszonyokat, befolyasolja az erintett onkormanyzatok mozgasteret, a vallalkozasok szamara pedig a műkodesi feltetelek drasztikus atalakulasat jelenti. A szerző e folyamat terbelisegenek, intenzitasanak megragadasara a kereskedelem, jarműjavitas nemzetgazdasagi agazatba tartozo vallalkozasok csoportjat vizsgalja meg, a vallalkozasdemografia elmeleti es a terokonometria modszereit alkalmazva. Journal of Economic Literature (JEL) kod: C21, L26, L81, O14, O18.

A visegrádi partnereink stratégiai gondolkodása II. : Lengyelország

MKI Elemzések

Az államok rendszerint világosan tisztázzák a külvilág és saját államapparátusuk számára biztonságpolitikájuk sarokköveit, ezért átfogó nyilvános dokumentumokban foglalják össze az általuk veszélyesnek tartott fenyegetéseket. A visegrádi csoport országai esetében is találhatunk összehasonlításra alkalmas dokumentumokat. Ezek az országok földrajzilag közel vannak, hasonló politikai és kulturális jellemzőket mutatnak a közös történelmi múlt miatt. Sokan ezért azt várják, hogy a stratégiai látásmódjukban is sok hasonlóságot lehet felfedezni. Ez azonban korántsem egyértelmű, és megéri alaposabban megvizsgálni ezt a kérdést. A nyilvánosan kiadott stratégiák szövegének elfogadása értelemszerűen egy külpolitikai döntés, és mint olyan, vizsgálható a külpolitika-elemzés módszertanával. A külpolitikai döntések meghozatalakor számos külső és belső hatás érvényesül, ezeket megfelelő óvatossággal és körültekintéssel kell értékelni. Mivel viszont ezen externáliák száma szinte végtelen, jelen tanu...

A magyar gazdasági szaksajtó (2010-2013) kognitív nyelvészeti elemzése

2015

ÉVA SZEKRÉNYES RÁDI AN ANALYSIS OF HUNGARIAN DAILY BUSINESS NEWSPAPERS (2010-2013) FROM A COGNITIVE LINGUISTIC PERSPECTIVE One of the most important characteristics of Language for Business and Economics is unambiguity. The present research aims to prove that in certain circumstances, i.e. in the business press, Language for Special Purposes (LSP) does not always meet the requirements of unambiguity. The research explores this issue on the basis of corpora taken from two prestigious business and finance daily newspapers, Napi Gazdaság and Világgazdaság, applying the analytical techniques of cognitive semantics and the method of word association. The theoretical background of the research is composed of three topics: (I.) description of the characteristics of Language for Economics with particular emphasis on the specific language used in the business press; (II.) aspects of cognitive semantics relevant to the thesis: categorization, frame (conceptual metaphor and conceptual metonymy...

Loading...

Loading Preview

Sorry, preview is currently unavailable. You can download the paper by clicking the button above.