A Kárpát-medence fogalom jelentősége az antropocén korszak szempontjából. Válságtudat és antropogén tájátalakítás (1910-1945) (original) (raw)
Related papers
A Kárpát-medence fogalom újjászületése Magyarországon az 1980-as évek végétől
2013
Mind a földrajztudományban, mind pedig az oktatásban és a szélesebb politikai, társadalmi, közösségi gondolkodásban, szóhasználatban sajátos szakmai, értelmi, érzelmi, politikai megfontolások kapcsolódhatnak egy-egy területi egységhez, kategóriához. Minden földrajzi nevezéktannak, térbeli kategóriának szükségszerűen vannak történeti és politikai vonatkozásai, más struktúrákban is megjelenő hatásai. Sajátosan jelennek meg a különböző területi kategóriák és földrajzi nevek azokon a területeken, amelyeken az államhatalom többször változott, (uralomváltó területek), ahol minden területi változás új térszemléletet és új földrajzi névanyagot is jelentett. Ha szisztematikusan megnézzük Európa politikai térképének hosszú távú történeti átalakulását, akkor láthatjuk, hogy a kontinens felszínének jelentős része az "uralomváltó terület" kategóriájába tartozik. Különösen fontos ez a kérdés Közép-Európában, ahol több nemzet, sok nemzetiség élt együtt, s ezek eltérő időszakokban élték meg "dicsőségkorszakukat", s egymást mintegy váltva jutottak hatalmi szerephez az állami-területi folyamatok irányításában. Mindegyik közösség a maga térszemléletét tartja önmagára nézve adekvátnak (s ez rendben is van, ha a vele együtt élők térszemléletét is a magáéval azonos értékűnek fogadja el), s így egyfajta "térszemléleti kavalkád" és nevezéktan jön létre szint minden kisebb-nagyobb földrajzi egység esetében. A Kárpát-medence Közép-Európán belül is kitűnik az államhatárok gyakori és alapvető változásaival. Különösen lényegi elem ez a modernizáció időszakában. Birodalmi és kisállami struktúrák váltották egymást. 1995-től kezdve, Ausztria belépésével, megkezdődött a földrajzi értelemben vett Kárpát-medence különböző területeinek csatlakozása, beilleszkedése az Európai Unió keretei közé. Ez a folyamat 2004-ben erőteljesen kibővült Magyarország. Szlovákia, Szlovénia csatlakozásával, majd 2007-ben Románia belépésével a medence területének döntő része az EU keretei közé került. Horvátország 2013-as teljes jogú csatlakozásával már csak a szerbiai és az ukrajnai Kárpát-medencéhez tartozó részek maradtak "kívülállóak". Rövid elemzésemben arra vállalkozom, hogy bemutassam a Kárpát-medence fogalom 1980 utáni ismételt "használatba vonásának" sajátos összefüggéseit Magyarországon. Nem elsősorban a földrajztudományra koncentrálok, melynek keretei között azért a rendszerváltás előtt is megjelenhetett, ha nem is válhatott dominánssá, hanem sokkal inkább a politikai és a közösségi szférára. +A tanulmány a 104801 nyilvántartási számú OTKA kutatás keretében készült.
Etnikai térfolyamatok a Kárpát-medence határainkon túli régióiban, 1989-2002
2006
B o t t l i k Z so lt PhD, egyetemi adjunktus, ELTE TTK, Földrajz-Földtudom ányi Intézet, R egionális Földrajzi Tanszék (2 0 0 4-ig tu d o m án y o s m u n k atárs, M TA F ö ld rajztu d o m án y i K u tató in tézet, Társadalomföldrajzi Osztály) Kocsis K á r o l y DSc, tudom ányos osztályvezető, MTA Földrajztudom ányi K utatóintézet, Társadalom földrajzi O sztály tanszékvezető egyetemi tanár, M iskolci Egyetem, MFTK, Környezetgazdálkodási Intézet, Társadalomföldrajz Tanszék T á t r a i P a t r ik tudom ányos segédm unkatárs, MTA F ö ldrajztudom ányi K utató in tézet, T ársad alo m fö ld rajzi A könyv az 5/044/2002. számú "A K árpát-medencei kisebbségi magyar lakta települések és régiók a 20. században. Etnikai térszerkezeti, közigazgatási és nyelvi folyamatok. A magyar kisebbségek településszintű integrált adatbázisa" című N KFP kutatási program keretében készült. A kutatás hoz és kiadáshoz hozzájárultak az OTKA T 49567., T 46258 számú pályázatai és a Bolyai K u tatói Ösztöndíj is. A térképeket tervezte: Kocsis K ároly Kartográfia: B ottlik Z solt Technikai szerkesztő: G arainé É dler E szter Borítóterv: K ovács A nikó Nyomdai előkészítés és sokszorosítás: M ackensen K ft. M inden jo g fenntartva. A könyv, annak részletei a szerzők és a kiadó írásbeli hozzájáru lása nélkül semmilyen formában nem másolhatók, sokszorosíthatók, ill. adatfeldolgozó rendszerekben nem tárolhatók.
Kárpátalja turisztikai vonzerőinek nyelvi tájképe
Metszetek
A nyelvi tájkép változása különösen érzékenyen érinti a kisebbségi helyzetben lévő lakosokat, akik ennek köszönhetően akár ki is szorulhatnak a virtuális nyelvhasználati térből. A nyelvi tájkép nemcsak egy terület vagy régió lakosságának nyelvi vitalitását jelzi, hanem akár a valóságbeli nyelvi etnicitást is tükrözheti. A nyelvi kiírások két alapfunkciója és a nyelvi tájkép elemeit magyarázó modellek mellett azonban a nyelven kívüli tényezők sem hanyagolhatók el. Ilyen tényező egy-egy térség, kisebb régió gazdasági, esetünkben turisztikai fejlődése. A megnövekedett többségi lakosok turisztikai kereslete számos olyan jelenséget hív elő a kisebbség által lakott területen, amelyek mindenképpen jelentős hatást gyakorolnak a kisebbségi terület nyelvi tájképére. Jelen tanulmányomban arra szeretnék rávilágítani, hogy az adott terület nyelvi tájképének alakulására milyen hatást fejt(het) ki egy kistérségi gazdasági beruházás. A nyelvi tájképben bekövetkezett változást a Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont 2011-2012. évi fényképes adatbázisa és a 2016 februárja és szeptembere, illetve 2017 hasonló időszakának saját magam általi megfigyelése és fényképes rögzítése alapján szeretném bemutatni.
2008
The study surveys the historical and modern state-bilding processes of the Carpathian Basin. The paper is focusing on the connections between the Carpathian Basin as a physical geographical unit and the long term historical-territorial processes. Between 1867–1918 the Historical Hungary was nearly owerlaping the Carpathian Basin, In 1920 the territory of the Carpathian Basin was divided between five countries. After 1945 the whole territory of the Carpathian Basin turned to be under Soviet military rule. At the biginning of the transitional period (from the Socialism to Capitalism) the Soviet Union collapsed, Csechoslovakia and Yugoslavia were divided into new states. The Carpatian Basin is divided between eight sates,and at the same time most of the countris would like to be NATO and EU members