A watchdog funkciót ellátó civil szervezetek működésének korlátai (Limitations in the operation of domestic watchdog NGOs) (original) (raw)
2021, Jogtudományi Közlöny
Az állam és a civil társadalom kapcsolatát különböző aspektusokból vizsgálhatjuk. E kapcsolatra tekinthetünk úgy, hogy a civil társadalom képes korlátozni az államot hatalma kiterjesztésében. Napjainkban a watchdog funkciót ellátó civil szervezeteknek egyre inkább egy meglehetősen polarizált és átpolitizált környezetben kell végezniük tevékenységüket. Gyakran maguk a kormányok kérdőjelezik meg a szervezetek kontrollfunkcióját megvalósító tevékenységeik legitimitását, és hírnevük rontásával, valamint túlzott adminisztratív terhek és pénzügyi nyomás alkalmazásával megnehezítik a munkájukat. Felmerül a kérdés, hogy a watchdog funkció mennyiben érvényesíthető a különböző korlátozások fényében? A tanulmányban arra keresem a választ, hogy a kormányzati kampányok és a civil szervezetek működésére vonatkozó, az elmúlt pár évben elfogadott jogszabályok következtében a watchdog funkciót ellátó civil szervezetek működése és mindennapi tevékenysége nehezített-e, és ha nehezített, akkor ez milyen formában jelenik meg. Beszélhetünk-e pénzügyi vagy emberi erőforrás (pl. önkéntesek jelenlétének) szűkülésről az érintett szervezetek tekintetében? Azért ezen kérdéseknek a megválaszolása képezi a tanulmányom központi részét, mert az az első hipotézisem, hogy a kormányzati kampányok, és a civil szervezetek működésére és tevékenységére vonatkozó újabb jogszabályok hátráltatták az érintett civil szervezetek működési lehetőségeit. A második hipotézisem, hogy a szervezetek pénzügyi és emberi erőforrásai beszűkültek a törvények negatív hatásainak köszönhetően. Mindezek bemutatására a tanulmány alapját és egyben módszertanát egyrészt a jogszabályi változások tartalmi elemzésének ismertetése, másrészt a politikai kultúrát és a közbeszédet befolyásoló állandó kampányok bemutatása, illetve civil szervezetekkel készített strukturált interjúkból kinyert információk analízise képezi.
Sign up to get access to over 50M papers
Related papers
A Nemzeti Eszközkezelő szerepe a nem fizető adósok lakhatásának megőrzésében
Kozgazdasagi Szemle, 2022
A Nemzeti Eszközkezelő szerepe a nem fizető adósok lakhatásának megőrzésében A 2008-as globális válságot követő években a hazai lakossági adósok egy érdemi része nem tudta folytatni hiteleinek törlesztését. A leginkább rászoruló nem teljesítő jelzáloghitel-adósok lakhatásának megőrzése érdekében 2011-ben létrejött a Nemzeti Eszközkezelő (NET) Zrt. és az általa megvalósított eszközkezelői program. Az intézmény 2020 végén megszűnt, az ügyfelek jelentős része pedig kilépett a programból. A tanulmány célja, hogy részleteiben bemutassa a NET működését és ügyfeleit, elsősorban a bérlővé vált adósok helyzetén keresztül értékelve a programot. A kutatásban az intézmény vezetőivel folytatott szakértői interjúkra és a NET adminisztratív adatbázisára, valamint 1068 NET-ügyfél kérdőíves felmérésére támaszkodtunk. Eredményeink szerint a programban részt vevő ügyfeleknek az országos átlagnál alacsonyabb az iskolai végzettségük, és kedvezőtlenebb a jövedelmi helyzetük. Jórészt devizában adósodtak el, és helyzetük a válság miatti törlesztőrészletemelkedés és a munkaerőpiaci helyzet romlása, illetve a megtakarítások hiánya miatt vált kilátástalanná. Helyzetük javulását érdemben támogatta a NET-program, ugyanis mind a késedelmes lakbérfizetés, mind a lakásvesztés aránya minimális maradt körükben, a 2019-ben bevezetett kedvezményes visszavásárlás révén pedig 86 százalékuk újra ingatlana tulajdonosává vált. A programból vezető kiutak alakulását multinomiális logisztikus regresszióval vizsgáltuk. Eredményeink alapján a magasabb jövedelműek és a programba viszonylag későn belépők tudták nagyobb eséllyel visszavásárolni ingatlanukat. Ezen belül a többkeresős és többgyermekes háztartások, a magasabb iskolai végzettségűek és a kisebb tartozással rendelkezők nagyobb eséllyel tudták egy összegben visszavásárolni a lakást, mint részletre.* Journal of Economic Literature (JEL) kód: D14, E51, R20. * Jelen tanulmány a szerzők nézeteit tartalmazza, és nem feltétlenül tükrözi a Magyar Nemzeti Bank hivatalos álláspontját. Köszönettel tartozunk a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. munkatársainak az adatok közreadásában és a kérdőíves felmérés lebonyolításában nyújtott segítségért, valamint Dancsik Bálintnak az előzetes kézirathoz fűzött megjegyzéseiért.
Vázlat a munkát végző személyek védelméről
Miskolci Jogi Szemle
Napjainkban a munkajog hagyományos intézményei egyre nehezebben képesek kezelni az új munkaszervezési módszerek által kialakult tényállásokat. Az egyik legfontosabb megoldásra váró terület a más részére személyesen munkát végző személyek védelme. A tanulmány arra a kérdésre keres választ, hogy a különböző jogállásokkal rendelkező csoport tagjaira alkalmas-e a munkajog védelmi rendszere, vagy bizonyos feszültségek feloldására a polgári jog eszközei alkalmazandók. A feltett kérdés mögött a hagyományos munkajog egész szerkezete átalakításának szükségessége és ennek bizonytalansága húzódik meg.
Loading Preview
Sorry, preview is currently unavailable. You can download the paper by clicking the button above.