Szabó Szindbád és társai (original) (raw)
Related papers
Kafka fia fragmentumok. Bevezető Borbély Szilárd hagyatékban maradt töredékei elé
Kalligram , 2023
B orbély Szilárd Kafka fia című töredékes regényének posztumusz kiadása először 2017-ben jelent meg, németül a Suhrkamp kiadónál, Heike Flemming és Lacy Kornitzer fordításában. A magyar eredeti kiadása (Jelenkor, 2021), ahogy Nagy Boglárka kiadói jegyzetéből kiderül, ugyanazon a szövegfájlon alapul, amelyet a szerző özvegye a kiadó rendelkezésére bocsájtott-hasonlóan a német kiadáshoz. (Borbély 2021: 221) Ebbe az ultima manus-nak tartott fájlba rendezte a szerző a különálló dokumentumokban tárolt, többé vagy kevésbé kidolgozott regényfejezeteket, majd utoljára 2013. december 9-én mentette. A szóban forgó "Kafka_fia_01" nevű szövegfájl tulajdonságaiban azonban további adatok is hozzáférhetőek. Az is kiderül, hogy a tartalmat 2012. június 14-én délután hozta létre a költő, minden bizonnyal a munkahelyi gépén, amelyen az egyetem előfizette a Word programot. A fájl szerzőjeként (itt értsd: a program felhasználója) "Borbély Szilárd" szerepel, míg a digitális hagyaték más fájljai esetében leggyakrabban a "BorbelySz", amely minden bizonnyal a saját gépe word programját jelöli. Perdöntőnek az számít, hogy a cég jelzésénél a "KLTE, Debrecen" szerepel. Az is kiderül, hogy 161 előzetes verziója (tehát mentése) volt a fájlnak, a teljes szerkesztési idő pedig 19 órát és 25 percet vett igénybe.
2016
A családi kapcsolatok reprezentációja Zsindely Sándor: Hegedüs Loránt élete és munkássága című tanulmányában 2 "Az emberiségről szóló leghitelesebb tanulmány maga az ember." Alexander Pope 3 (Id. Scitovsky [1997] 11. o.) Absztrakt Hegedüs Loránt (1872-1943) gazdaságpolitikus, pénzügyminiszter, szépíró és publicista, akinek szociológiai és történeti munkái is jelentősek. S jóllehet azon kevesek egyike, aki a két háború közötti politikai, gazdasági és kulturális elitnek is kiemelkedő alakja volt, életútjáról eleddig nem készült teljes körű feldolgozás. Ezt a hiányt igyekszik pótolni az a biográfia, melynek egyik alfejezete a következő tanulmány. Ez az írás Hegedüs családi-rokoni kapcsolatait mutatja be, Ifj. Zsindely Sándornak (1932-2008), Hegedüs Loránt unokájának a visszaemlékezései alapján. Tanulmányomban abból a premisszából indulok ki, hogy az egyén életútját jelentősen meghatározza társas környezete, így a családja is. Célom ezért az, hogy megállapítsam, kik tartoztak Hegedüs családi hálózatához, s ismertessem a köztük lévő kapcsolatokat. A tanulmány különlegessége, egyben időszerűsége az, hogy olyan, a szakma számára eddig ismeretlen primer forrást dolgoz fel, amelynek szerzőjét és írásait Bekker Zsuzsa jól ismerte. Loránt Hegedüs (1872-1943) was an economic policy maker, minister of finance, belletrist and publicist whose works on sociology and history are also of significance. Although he was one of the few outstanding figures of the political, economic and cultural elite in the interwar period, his life has not been dealt with in a full and detailed manner so far. The biography one chapter of which is this study article aims to make up for this lack. This article describes the family relations of Hegedüs based on the memoires of Sándor Zsindely, Junior (1932-2008), who was the grandson of Loránt Hegedüs. My starting point is the premise that the life of an individual is notably determined by his social environment thus also by his family. Consequently, my aim is to establish who belonged to his family network and to describe the relationships among them. I process a primary source which has been unknown for the profession so far but whose writer and contents was well-known for Zsuzsa Bekker; it makes this article special and topical. *Ezúton köszönöm Lazáry (Zsindely) Zsuzsannának, hogy rendelkezésemre bocsátotta bátyja, Zsindely Sándor visszaemlékezését; Hild Mártának, hogy segített feltárni Bekker Zsuzsa és Zsindely Sándor szakmai kapcsolatának eredetét, Agora Zsuzsannának, Bálint Ágnesnek a szakmai inspirációkat és Harsányi Ivánnak a hasznos tanácsokat. Bevezető Miért írnak és mesélnek az emberek az életükről? A pszichológusok szerint azért, hogy értelmet adjanak mindannak, ami velük történt, voltaképp magának az életnek. Hiszen, mint mondják, az élet nem valami eleve adott dolog (Bruner [1987] 13. o. Id. László [1987] 4. o.).
Szegedi boszorkányperek 1726–1744
2016
A maga korában európai hírű botrány volt a szegedi boszorkányperek lefolytatása, a több ember halálát, köztük a Rósa Dániel egykori városbírót elmarasztaló súlyos ítéletek és a nyilvánosság előtt zajló tömeges kivégzések végrehajtása. A kötetben előforduló vádlók, vádlottak vagy tanúk többsége a városfalak belső peremén és a belvárosban élő módosabb, esetenként gazdag polgárok soraiból került ki. Mivel a szegedi perek nagy részét Reizner János 1900-ban már közölte, célszerű volt a levéltári állományt újra átvizsgálni. Az újonnan feltárt dokumentumok immár teljes terjedelemben most kerülnek elsőként kiadásra. Ezek átírási munkálatait Brandl Gergely végezte el. Kötetünk újraközli Reizner János, Oltvay Ferenc feltárásait, de minden esetben pótolja az általuk nem közölt szövegrészeket, hiányokat is. Munkacsoportunk újabb perfeltárásának eredményeként a korábbi 12 helyett immár 17 esetet teszünk közzé a boszorkányságkutatás hasznosítására
AETAS-Történettudományi folyóirat, 2009
Elöljáróban Szemernyi kétségünk nem lehet afelől, hogy a bor az Ószövetség világában semmivel sem játszott kevésbé jelentős szerepet, mint manapság. Sőt, tekintve, hogy drága csemege volt, a társadalmi presztízs jeleként talán még fontosabb is lehetett, mint ma. Amikor Huizinga a gazdagság élvezetének talán még a mainál is sokkal erősebb kontúijairól beszél a 14-15. századi Németalföldön, alighanem olyasmire lel rá, ami az Ószövetség világára nézve ugyanúgy igaz lehet: "Ma már alig értjük azt a gyönyörűséget, amelyet egy prémmel szegélyezett díszruha, a vidáman lobogó tűzhely, a puha ágy, vagy egy pohár bor szerezhetett." 2 Alábbi írásomban arra szeretnék vállalkozni, hogy egy konkrét szőlőtelepítési ügylet kapcsán minél több irányból szemléljem a szőlőt és a tőle (az ókorban még?) elválaszthatatlan bort. Mindkettőt a szó tágabb értelmében vett kultúra fontos elemének tekintem, ugyanakkor szilárd meggyőződésem, hogy éppen a kultúrában betöltött fontos helyük miatt mindkettőnek voltak társadalmi, belpolitikai, sőt alkalomadtán akár külpolitikai vonatkozásai is. Szöveges forrásként Ézsaiás könyvének ötödik fejezetét választottam, amely a bor előállításának technikai részleteibe is bepillantás enged, miközben alkalmas arra, hogy a szőlőtelepítés társadalmi és gazdasági problémáit is szemügyre vehessük a Kr. e. 8. század végén Júdában. Ez a szöveg ugyanis egy olyan szőlőtelepítési akcióval kapcsolatban született, amellyel Hizqiyya, Júda királya igyekezett enyhíteni országa súlyos és szerteágazó bajain. Egy politikai okokra visszavezethető gazdasági válságban a király a szőlőtelepítésben látta a megoldás egyik alternatíváját. Nagyon nehéz megmondani, miért nem sikerült elérnie a célját. írásunk kezdetén csak annyi bizonyos, hogy nem a szőlő és nem is a bor volt a hibás. Forrásunk 1. Hadd énekeljek barátomnak 3 , 11 4 barátom 5 szőlőskertjének énekét! Szőlőskertje volt barátomnak 11 termékeny földű 6 hegyoldalon.
Szerelmes Orsikám-: a Nádasdyak és Szegedi Kőrös Gáspár levelezése
1988
Sárvár, 1540. szeptem ber 2 1. előtt Szerelmes Uram, szolgálatomat írom Kegyelmednek mint szerelmes uramnak. Továbbá én egészségben vagyok, kit K e gyelmednek felől is kívánnám hallanom. Továbbá azmit K e gyelmed hagyott, megszerzettem. Megérti Kegyelmed az OstfFy László leveléből. Továbbá megszolgálom Kegyelmednek, hogy Kegyelmed ír énnekem, és kérém Kegyelmedet, hogy ír jon Kegyelmed, és megszolgálom Kegyelmednek. Isten tartsa meg Kegyelmedet! K ölt az kegyelmed várában, Sárvárban, Szent Máté nap előtt 1540. A z Kegyelmed Orsikája 2 Kanizsay Orsolya Nádasdy Tamásnak Sárvár, 154 1. m ájus 20. Szerelmes Uram. Szolgálatomat írom Kegyelmednek mint szerelmes Uramnak. Továbbá tudja K d , hogy mi békével és jó egészségbe vagyunk, kit K d felől is kívánnám hallanom. Továbbá, hol az két láda felől ír K d énnekem, és K d bekívánná az gelet levelet, nincs oly bízott emberem, kitííl bekűdeném Kdnek. D e azt nem csodálom, hogy K d ilyen kevélyen ír én nekem, mert K d más országba vagyon, de hozza meg Isten K dét békével és egészséggel, hiszem, hogy Kdnek az én szol 5 gálatom leszen kellyemetes, hogy nem m int az kötél levél, kit K d éntűlem kívánna. Isten tartsa meg Kdét. K ölt az K d várába, Sárvárba, Szent Zsófia asszony nap után való pénteken. 1541. Szerelmes Uram. Szolgálatomat stb. Továbbá, hol azt írja K d , hogy midőn éntűlem element K d , azúta minden éjjel hideg lölt volna, és megírta véna Kdnek, ed bizony nem jó kéme volt Kdnek, megbocsássa K d. Továbbá, hol K d az én levelemnek nem hiszen, jűjjön haza K d , hiszem meglátja, ha békével va gyok azvagy nem. Ha Isten ezen egíszségbe tart, kit adjon Isten Kdnek is minden jó egészséget. És nem várnám K dtől, hogy K d kémet tart rajtam, ed megtudna az Kegyelmed kémét, ki csoda, hamar találnom, és miképpen írta K d , hogy mikor Isten meghozza Kdét, többet szóljunk rúla, bátor többet szó lunk, valamennyit K d akar, csak Isten hozza meg Kdét. Isten tartsa meg Kdét. K ölt az K d várába, Sárvárba, 1541. A z Kegyelmed Orsikája 3 Kanizsay Orsolya Nádasdy Tamásnak S árvár, 1541. A z Kegyelmed Orsikája 6 halál sem Kanizsa tartományban, sem Zalavár tartományban, és mind ott környül igen halnak. Továbbá kérem Tekegyelmedet, hogy írjon Tekegyelmed énnekem, ha valamit hall uram felől. Megszolgálom Tekegyelmednek. Továbbá Isten tartsa meg Tekegyelmedet minden javával. E z a levél költ Sárvárban, Szent Kereszt nap után való pénteken 1542. Kanizsay Orsolya 7 Kanizsay Orsolya Nádasdy Tamásnak S árvár, 1542. decem ber 19. Szerelmes Uram. Szolgálatomat stb. Továbbá megértettem az K d levelét, kibe írja K d , hogy ez innepre haza nem jűne K d. Tudja-e K d , hogy megholt szegény öregbik uram, és én magam maradtam, mint egy mezőbe egy szál fa, azért ké rem K dét, hogy adjon K d nekem tanúságot, miképpen múlas sam el ez innepet ilyen egyedel. Továbbá küldtem Kdnek tizen két kappant, négy ludat, pávát nem küldhettem, mert még meg nem híztak. A z kappanok sem igen jók, mert nem hízhattanak még jól meg. A z Szent Tamás bélesét megküldtem Kdnek, perecet is küldtem, vadat is hagytam, hogy vigyenek Kdnek, ha találnak Czenken, mert itt nincsen. Isten tartsa meg Kdét nagy sok Szent Tamás napjáiglan. Költ az K d várában, Sárvárba, december 19. 1542 A z Kegyelmed Orsikája Továbbá kérem K dét mint szerelmes Uramat, hogy küldjö meg az én szoknyámnak való posztót és az gereznát. Megszol gálom Kdnek. És ne késlelje K d Kapornakit.