Mészáros György és Neumann Eszter: Egy baloldali oktatáspolitika körvonalai (original) (raw)

Tanulmánykötet Mészáros Károly tiszteletére 2020

University of Sopron, 2020

Prof. Dr. Mészáros Károly tiszteletére rendezett szoboravató emlékülésen az erdészeti politikai munkásságáról (oktatás, kutatás, gyakorlat) is megemlékezünk. A 2000-es évek kiemelkedő erdészetpolitikai teljesítménye a Nemzeti Erdőstratégia és Erdőprogram megalkotása, az ahhoz vezető széleskörű szakmai és társadalmi műhelymunka. A jelen erdészeti politika kihívása a klímaváltozásra felkészülés, amelyhez az új Nemzeti Erdőstratégia Program (2020-2050) kimunkálásával tudunk Prof. Dr. Mészáros Károly szellemiségét megőrizve hozzájárulni.

A békéscsabai és a szarvasi evangélikus gimnázium története és szerepük az arisztokraták oktatásában

Pedagógiatörténeti szemle, 2017

Debreceni Egyetem BTK NMI Neveléstudományi Tanszék A magyarországi főnemesek dualizmus kori tanulmányi szokásait iskolatörténeteken keresztül térképezzük fel. 1 Az evangélikus gimnáziumok közül eddig a budapesti, az eperjesi, a nyíregyházi, a pozsonyi és a selmecbányai történetével foglalkoztunk részletesen. 2 Az alábbiakban ezt a sort folytatjuk két közép-magyarországi iskolával. Mind a békéscsabai, mind a szarvasi a Békési Evangélikus Egyházmegye területén állt, közös bennük, hogy mind a két város felekezeti és nemzetiségi szempontból sokszínű volt. A két intézmény története azonban merőben különböző. Írásunkban ezek bemutatása után az arisztokrata tanulók tanulmányaira fókuszálunk. Arra vagyunk kíváncsiak, mely főrangú családok gyermekei, hány évet, mely osztályokban, milyen státuszban töltöttek el ebben a két intézményben, s vajon vállaltak-e szerepet az iskolai közéletben.

Liberális és illiberális populizmus: Berlusconi és Orbán politikai vezetése

2015

A cikk Silvio Berlusconi és Orbán Viktor politikai vezetését hasonlítja össze. A deskriptív összehasonlítás mellett (1) populizmusukra, (2) a politikájuk révén előidézett változásokra fókuszál, továbbá arra, hogy (3) a politikai vezetők milyen típusát testesítik meg. A cikk fő tézise, hogy bár mindkét vezető új korszakot hozott a politics dimenzióban, Orbán hatékonyabb volt a közpolitika (policy) és az intézményrendszer (polity) átformálásában. Berlusconitól eltérően új politikai rezsimet hozott létre, autoriter elemekkel kiegészített demokráciát. Míg Berlusconi tranzaktív, Orbán transzformatív vezetővé vált. Mindketten populisták politikájuk tartalmát és módszereit illetően, de populizmusuk ideológiai értelemben különböző természetű. Míg Berlusconi liberális, Orbán illiberális populizmust képvisel. Kulcsszavak: politikai vezetés populizmus illiberalizmus Berlusconi Orbán Forza Italia! Hajrá Magyarok! Silvio Berlusconi és Orbán Viktor az olasz és a magyar politika meghatározó politikusai, akik között számos hasonlóságot fi gyelhetünk meg. Mindketten hosszú időt töltöttek miniszterelnöki pozícióban, mostanáig mindkettőjük három választást nyert. Mindketten átalakították a pártrendszert, megváltoztatták a választási rendszert, és kisebb-nagyobb intézményi reformokat hajtottak végre. Hasonlóságok fi gyelhetőek meg a politikához való hozzáállásuk és eredményeik terén is. Újszerű, innovatív 2 politikai eszközöket és kampánytechnikákat alkalmaztak, megosztó politikai stratégiát folytattak, továbbá populista retorikával és módszerekkel éltek. Karizmatikus politikusnak tekinthetőek, akik az egész politikai jobboldal megkérdőjelezhetetlen vezéreivé váltak. 3 Az európai sajtó és a politikatudományi szakirodalom is gyakran fogalmazott Politikatudományi Szemle XXIV/2. 29-54. pp.

A zágrábi rajzfilmes iskola ideológiai körképe

Apertúra, 2022

A zágrábi rajzfilmes iskola ideológiai körképe Absztrakt A tanulmány arra tesz kísérletet, hogy a Zágrábi Animációs Filmiskola három filmjének példáján keresztül átfogó szemlélettel illusztrálja a világ körképszerű percepcióját. Az iskola kezdetben elsősorban az ideológia szférájához kötődött, majd fokozatosan esztétikai elveket kezdett követni. A jugoszláv társadalom szociológiai és történelmi körülményei a második világháború után egy illúziós, "mindenre kiterjedő szemlélet" megjelenését idézték elő a zágrábi animációs film szerzőiben. Számos filmjükben egy fókuszpontúnak tűnő pozícióból, vagy egyszerűen egy ideológiai üvegkupola mögül készítettek panorámaképet egy blokkokra osztott világ közepén. A zágrábi stúdióban az 1950-es évek vége és az 1980-as évek eleje között létrejött művek hatalmas nemzetközi sikerét és objektív értékét főként a cellanimációs technológiában történő maszterelésnek és a stilizált mozgásnak köszönhették. A tanulmány szerint azonban ez a karikatúratechnikákkal megvalósított hatékony globális metaforáknak, a hidegvérűen felosztott világ leegyszerűsítően sematikus bemutatásának volt köszönhető, ugyanakkor egy ideológiai és politikai diskurzus pozíciójából eredő ideológiai szatírának is, amelyet az "üvegkupola" alatt "titoizmusnak" neveztek. A szocialista társadalmak hataloméhsége és kapitalista társadalmak pénzhajhászata, valamint a mindent elpusztító konfliktusok állandó veszélye képezte a jugoszláv animációs humor uralkodó témáit az összes formában. Különösen azok az animációs filmkészítők voltak hajlamosak ezt alkalmazni, akik "mindenre kiterjedő szemléletükkel" igyekeztek átfogni koruk világának "körképét". Metaforáik szatirikus módon mutattak be a hidegháború időszakának néhány meghatározó jelenségét-a fegyverkezési versenyt, a kicsik és szegények egyenlőtlenségét, a környezetszennyezést, a kortárs ember elidegenedését a betondzsungelben-, és ezek a globális metaforák kortársaik jövővel kapcsolatos félelmeinek élénk szemléltetéseként funkcionáltak. A szerző előbb A nagygyűlés (Veliki miting. Walter és Norbert Neugebauer, 1951) című filmet vizsgálja, melyet Disney-köntösbe öltöztetett szocialista realizmusként értelmez, majd a