A Koppenhágai Kérdőív a Munkahelyi Pszichoszociális Tényezőkről II (COPSOQ II) magyar verziójának pszichometriai jellemzői (original) (raw)
Related papers
Magyar Pszichológiai Szemle
Háttér és célkitűzésekAz egyre növekvő kulturális diverzitás következtében az utóbbi évek nemzetközi és hazai tudományos irodalma egyre több figyelmet fordít az interkulturális kompetencia mérési és fejlesztési feladataira a gyógyításban. Jelen vizsgálatban célunk az Interkulturális Érzékenység Skála magyar változatának pszichometriai vizsgálata orvostan- és pszichológushallgatók körében, feltárva emellett az empátiával való konvergens validitását és a skálán különböző demográfiai változók mentén megjelenő különbségeket és együtt járásokat.MódszerA kvantitatív, keresztmetszeti vizsgálatban 396 magyar, gyógyító szakmára készülő hallgató demográfiai és Interkulturális Érzékenység Skála, valamint Interperszonális Reaktivitás Index adatait elemeztük. Az eredeti 5 faktoros kérdőívstruktúra érvényességi és megbízhatósági vizsgálatai mellett korreláció, független mintás t-próba, egyutas ANOVA teszteket és lineáris regressziót alkalmaztunk.EredményekAz eredeti skála nem mutatott megfelelő é...
Az énképet vizsgáló SDQ-I (Self-Description Questionnaire-I) kérdőív hazai adaptációja
Iskolakultúra
Tanulmányunk célja az iskoláskori énkép vizsgálatára fejlesztett és a világ számos nyelvére lefordított Self-Description Questionnaire-I (SDQ-I, Marsh, 1990b) magyar nyelvű fordításának bemutatása, valamint működésének vizsgálata. Az SDQ-I egy 76 állítást tartalmazó önértékelő kérdőív, mely az énkép sokösszetevős, hierarchikus modelljén (Marsh, 1990a) alapul, és ennek megfelelően a következő alskálák vizsgálatára alkalmas: (1) fizikális képességek énkép, (2) testkép, (3) olvasás énkép, (4) matematika énkép, (5) kortársakkal való kapcsolat énkép, (6) szülőkkel való kapcsolat énkép, (7) általános énkép, (8) iskolai énkép. Vizsgálatunkban 586 fő 3., 5. és 7. osztályos tanuló töltötte ki az SDQ-I. magyar nyelvű adaptációját (SDQ-I-H). A mérőeszköz validitását feltáró faktoranalízissel ellenőriztük, eredményeink alátámasztották az eredeti mérőeszköz struktúráját. Az SDQ-I-H egyes skáláinak reliabilitásmutatói 0,72–0,91 közöttiek. Az egyes skálák összefüggéseinek elemzései alátámasztották...
Psychometric properties of the Hungarian version of the Rumination–Reflection Questionnaire
2019
Elméleti háttér: A Snyder és munkatársai (1991) által kidolgozott Remény Skála (Adult Hope Scale, AHS) az egyik leggyakrabban használt mérõeszköz a remény konstruktumának mérésére. A kérdõívet számos nyelvre lefordították, ám magyar fordítás mind ez idáig nem készült. Cél: A tanulmányban bemutatjuk a Remény Skála magyar adaptációját (AHS-H), valamint pszichometriai jellemzõit. Módszer: Három, felnõtt válaszadókkal folytatott kérdõíves keresztmetszeti vizsgálat (N = 1749, 746 férfi és 1041 nõ) adatait elemezzük. Az AHS-H mellett mértük az élettel való elégedettséget, az élet értelmességét, a reménytelenséget, az optimizmust, illetve a társas kívánatosság irányába való torzítást is. Eredmények: Az AHS-H konfirmatív faktorelemzése igazolta egy fölérendelt remény faktor létezését, melyet a skála két alskálájának megfelelõ latens faktor egészít ki (Megoldási lehetõségek és Személyes hatóerõ). A skála és alskáláinak belsõ konzisztenciája valamennyi mintában jónak bizonyult (jellemzõen 0,8 feletti Cronbach-alfa-értékek). A remény szintje függetlennek bizonyult a társas kívánatosságtól és a szociodemográfiai változók többségétõl (kor, nem, iskolai végzettség), de pozitívan függött össze a szubjektív anyagi helyzettel. A skála megfelelõ konvergens és divergens validitást mutatott más mérõeszközökkel, így az élettel való elégedettséggel (r = 0,501; p < 0,001), az élet értelmességének megtapasztalásával (r = 0,465; p < 0,001), az optimizmussal (r = 0,575; p < 0,001) és a reménytelenséggel (r =-0,569; p < 0,001) való összevetésben. Következtetések: A Remény Skála magyar változata megbízható és érvényes mérõeszköz, mely éppúgy jól alkalmazható a remény általános szintjének, mint a remény összetevõinek felmérésére.
A mentális állapot populációs szintű vizsgálatának koncepciói és eszközei
Mentálhigiéné és pszichoszomatika, 2018
health strategy by presenting major conceptual and methodological dilemmas arising when representative mental health surveys are designed. The most frequently used tools to measure mental disorders, generic mental status and mental health at the population level are also summarized. The mental status of the Hungarian population should be regularly monitored using internationally comparable methodology so as not only to produce valid data for the development of a strategy to improve mental health but also to enable the follow-up of the effectiveness of policy interventions.
Képzés és gyakorlat, 2020
A fiatal generációk életében egyértelmű az okostelefonok térnyerése. A velük kapcsolatos viselkedési függőség, a problémás okostelefon-használat kutatott jelenség, mely esetében számos rizikó- és védőfaktort azonosítottak már. Kutatásunkban 14–28 év közötti magyar fiatalok mintáján vizsgáltunk pszichikai változókat, melyek előjelezhetik a problémás használatot. A bináris és többszörös logisztikus regressziók alapján az unalomra való hajlam és az önkontroll csökkenése jósolja be leginkább a vizsgált jelenséget, melyet ezek mellett a relatív ingerszegénység elkerülése iránti igény és a viselkedési függőségeket irányító kényszeresség is magyarázhat.