Mineralogical, Petrographic and Geochemical Study of Neolithic Polished Axes from Micula (NW Transylvania, Romania) (original) (raw)

Two polished stone axes found at Micula (NW Transylvania, Romania) were mineralogicaly, petrographicaly and geochemicaly studied. The stone artefacts were assigned to the Neolithic period. Both are made from metamorphic rocks, i.e. amphibolite and hornfels respectively. The petrography, EMP, and PGAA analyses of the stone axes compared with geological information and the references data point to an extremely large range of possible geological sources for the rocks: from the northern part of the Apuseni Mts. to the northern part of the Eastern Carpathians or even the Bohemian Massif. Most likely, the place for collecting material could have been the alluvial sediments (boulders, pebbles) from the rivers nearby, such as Someş, Tisa, Crasna or Criş. Kivonat Tanulmányunkban a Szatmár-megyei Mikolából (ÉNY Erdély, Románia) származó két csiszolt kőbaltát vizsgáltuk meg, ásványtani, kőzettani és geokémia szempontból. A kőeszközök a csiszoltkőkorszakhoz sorolhatók. Mindkettő metamorf kőzetből készült, amfibolitból és szaruszirtből. A kőzettani és a prompt gamma aktivációs analízis, valamint a rendelkezésre álló földtani ismeretek alapján az amfibolit kőbalta esetében a nyersanyag származása több lehetőséget is felvet, az Erdélyi-szigethegységtől, a Keleti-Kárpátok északi vonulatán át egészen a Cseh-Masszívumig. Ugyanakkor primer nyersanyaforrásként a Szamos, Tisza, Kraszna és a Körösök folyóüledéke is valószínűsíhető. Rezumat Lucrarea prezintă rezultatele studiului mineralogic, petrografic şi geochimic asupra a două topoare şlefuite descoperite în raza localităţii Micula (NV Transilvania, România). Uneltele au fost atribuite epocii neolitice si sunt executate din roci metamorfice, unul dintr-un amfibolit, celălalt dintr-o corneeană. Caracterele petrografice şi rezultatele analizelor de microsondă electronică şi Activare Prompt Gamma comparate cu informatii geologice şi cu surse bibliografice indică o gama larga de posibile surse geologice: de la nordul Munţilor Apuseni la nordul Carpatilor Orientali si chiar Masivul Bohemian. Cel mai plauzibil, rocile din care au fost confecţionate topoarele au fost colectate nu direct din aflorimente ci din pietrişurile aluviale ale unor râuri din regiune: Tisa, Someş, Crasna sau Criş.