A gazdaságszerkezet változása 2000 és 2013 között (original) (raw)
Related papers
A magyar bankrendszer tulajdonosi struktúrájának átalakulása
Kozgazdasagi Szemle, 2016
Király júlia a magyar bankrendszer tulajdonosi struktúrájának átalakulása A cikk a szakirodalmi áttekintést követően az elmúlt három évtized magyar banktörténelmén keresztül vizsgálja meg, hogy milyen szerepe volt a bankrendszerek tulajdonosi struktúrájának a válság kialakulásában, illetve a válság negatív hatásainak leküzdésében. Az 1988-ban létrehozott-többségi állami, illetve szűk belföldi tulajdonosi háttérrel jellemezhető-magyar bankrendszer összerogyott az 1990-es transzformációs válságának súlya alatt, viszont az ezredfordulón kialakult, többségi külföldi tulajdonnal jellemezhető struktúra ellenállónak bizonyult a 2008-as válság idején. A jelenlegi, az állam erőteljes szerepvállalásával kialakulóban lévő új banktulajdonosi szerkezet-amelyben a külföldi befektetők kiszorulnak, s előnyt élveznek a hazai szűk tulajdonosi hátterű bankok-nem feltétlenül erősíti a bankrendszer válsággal szembeni ellenálló képességét. A struktúraváltás mellett felhozott érvek az irodalom és a banktörténelem fényében nem tűnnek megalapozottnak.* Journal of Economic Literature (JEL) kód: F21, F23, F65, G01, G21, G28. a bankrendszerek strukturális jellemzői hatással vannak a szektor működésére, hatékonyságára, stabilitására, ellenálló képességére. Olyan bankrendszeri struktúra nem létezik, amely minden szempont szerint ideális. az egyszerre legyen "versengő, növekvő, biztonságos, jövedelmező, alacsony felárral dolgozó, hatékony" követelmények egymást oltják ki, e szempontok között átváltás van, nem biztos, hogy a válságnak leginkább ellenálló struktúra a leginkább hatékony vagy a legjövedelmezőbb (Liikanen [2012]). * a szerző 2007-2013 között a magyar Nemzeti Bank pénzügyi stabilitásért felelős alelnöke volt. a tanulmányban kifejtettek kizárólag a szerző véleményét tükrözik. a dolgozat korábbi változatához tett értékes megjegyzéseiért és a dolgozat elkészültéhez nyújtott segítségéért ezúton mondok köszönetet
Kozgazdasagi Szemle, 2016
Király júlia a magyar bankrendszer tulajdonosi struktúrájának átalakulása A cikk a szakirodalmi áttekintést követően az elmúlt három évtized magyar banktörténelmén keresztül vizsgálja meg, hogy milyen szerepe volt a bankrendszerek tulajdonosi struktúrájának a válság kialakulásában, illetve a válság negatív hatásainak leküzdésében. Az 1988-ban létrehozott-többségi állami, illetve szűk belföldi tulajdonosi háttérrel jellemezhető-magyar bankrendszer összerogyott az 1990-es transzformációs válságának súlya alatt, viszont az ezredfordulón kialakult, többségi külföldi tulajdonnal jellemezhető struktúra ellenállónak bizonyult a 2008-as válság idején. A jelenlegi, az állam erőteljes szerepvállalásával kialakulóban lévő új banktulajdonosi szerkezet-amelyben a külföldi befektetők kiszorulnak, s előnyt élveznek a hazai szűk tulajdonosi hátterű bankok-nem feltétlenül erősíti a bankrendszer válsággal szembeni ellenálló képességét. A struktúraváltás mellett felhozott érvek az irodalom és a banktörténelem fényében nem tűnnek megalapozottnak.* Journal of Economic Literature (JEL) kód: F21, F23, F65, G01, G21, G28. a bankrendszerek strukturális jellemzői hatással vannak a szektor működésére, hatékonyságára, stabilitására, ellenálló képességére. Olyan bankrendszeri struktúra nem létezik, amely minden szempont szerint ideális. az egyszerre legyen "versengő, növekvő, biztonságos, jövedelmező, alacsony felárral dolgozó, hatékony" követelmények egymást oltják ki, e szempontok között átváltás van, nem biztos, hogy a válságnak leginkább ellenálló struktúra a leginkább hatékony vagy a legjövedelmezőbb (Liikanen [2012]). * a szerző 2007-2013 között a magyar Nemzeti Bank pénzügyi stabilitásért felelős alelnöke volt. a tanulmányban kifejtettek kizárólag a szerző véleményét tükrözik. a dolgozat korábbi változatához tett értékes megjegyzéseiért és a dolgozat elkészültéhez nyújtott segítségéért ezúton mondok köszönetet
Gondolatok a pénzügyi rendszer és a gazdasági növekedés kapcsolatáról
2019
This study focuses on the relationship between financial development and economic growth. Although numerous empirical studies have been published in the past decades that focus on testing the role of financial development in stimulating economic growth, but most of them are based on theories that appeared in the 1990s. In this paper I try to summarize the theories of the dynamics of these two variables and highlite the most important thoughts from the begining to the present. It will be seen that economists have been dealing with this topic for nearly 150 years, and according to the dominant growth theories and the actual economic policies they had different opinions regarding the importance of the financial system for economic growth. As the world has changed, and the global market became more and more complex, the role of the financial system turned into more and more determining for the economic growth
Konjunktúraciklusok együttmozgása a régi és új EU-tagországokban
Kozgazdasagi Szemle, 2004
Konjunktúraciklusok együttmozgása a régi és új EU-tagországokban Általában elfogadott vélekedés, hogy egy pénzügyi unióhoz csatlakozó országoknak rendelkezniük kell az úgynevezett optimális valutaövezeti tulajdonságokkal. E tulaj donságok között szerepel a konjunktúraciklusok egybeesése.Tanulmányunk azt elem zi, hogy milyen mértékben hasonlítanak egymáshoz a gazdasági ciklusok az EMU tagországaiban és abban a nyolc új EU-tag közép-kelet-európai országban, amelyek integrációjában a következõ lépés az EMU-hoz való csatlakozás lesz. A témában szü letett tanulmányok többsége a GDP és az ipari termelés adatait használta, mi ezeken túlmenõen a GDP fõbb felhasználási és ágazati összetevõit is megvizsgáltuk, és a hasonlóságok fokának mérésére több mérõszámot is alkalmaztunk. Míg Magyaror szág, Lengyelország és Szlovénia konjunktúraciklusai a GDP, az ipari termelés és az export terén nagymértékben közelednek az EMU-tagországok ciklusaihoz, ugyanez nem mondható el a fogyasztásról és a szolgáltatásokról. A többi közép-kelet-európai országban kevésbé vagy egyáltalán nem beszélhetünk a konjunktúraciklusok egy beesésérõl. Az EMU tagországaiban az EMU-hoz való csatlakozás elõkészítésének kezdete óta a GDP és annak fontos összetevõi is egyre nagyobb mértékben össze hangolódtak. Bár ez az eredmény alátámasztja az optimális valutaövezetek kialaku lásának endogén természetét, de a világméretû konjunktúraciklus erõsödése mellett is találtunk bizonyítékot. Tanulmányunk egy további fontos eredménye az, hogy bár az úgynevezett fogyasztáskorreláció rejtélye továbbra is fennáll, annak mértéke az EMU-tagországokban jelentõsen csökkent, amely jó hír a közös monetáris politika szempontjából.* Journal of Economic Literature (JEL) kód: E32, F41. * A szerzõk ezúton szeretnének köszönetet mondani az ASSA 2004. évi San Diegóban megtartott konfe renciáján és a Magyar Nemzeti Bank szemináriumán résztvevõknek értékes hozzászólásaikért. A tanulmány ban maradt esetleges hibákért kizárólag a szerzõk a felelõsek. A tanulmányban kifejtett nézetek nem feltét lenül egyeznek meg az MNB hivatalos álláspontjával. 1 Errõl lásd Eichengreen [1992], Emerson és szerzõtársai [1992], De Grauwe [2002] és HM Treasury [2003]. Csajbók-Csermely [2002] elemzi az euró Magyarországra történõ bevezetésének elõnyeit és hátrá nyait. Lásd még Szapáry [2002].
A magyar gazdasági szaksajtó (2010-2013) kognitív nyelvészeti elemzése
2015
ÉVA SZEKRÉNYES RÁDI AN ANALYSIS OF HUNGARIAN DAILY BUSINESS NEWSPAPERS (2010-2013) FROM A COGNITIVE LINGUISTIC PERSPECTIVE One of the most important characteristics of Language for Business and Economics is unambiguity. The present research aims to prove that in certain circumstances, i.e. in the business press, Language for Special Purposes (LSP) does not always meet the requirements of unambiguity. The research explores this issue on the basis of corpora taken from two prestigious business and finance daily newspapers, Napi Gazdaság and Világgazdaság, applying the analytical techniques of cognitive semantics and the method of word association. The theoretical background of the research is composed of three topics: (I.) description of the characteristics of Language for Economics with particular emphasis on the specific language used in the business press; (II.) aspects of cognitive semantics relevant to the thesis: categorization, frame (conceptual metaphor and conceptual metonymy...