Metaforizáció és nyelvszemlélet a nyelvújítás diszkurzusában (original) (raw)

Diszlexiás és többségi tanulók szövegértése és olvasási motivációja

2012

Témakörök: Gyógypedagógia, sajátos nevelési igények; kognitív fejlődés és fejlesztés A hétköznapi helyzetekben megjelenő szövegek megértéséhez, értelmezéséhez szükség van a szövegértési képesség sikeres felhasználására, mely az életen át tartó és az élet minden területére kiterjedő tanulás alapjaként jelenik meg (Balázsi, Ostorics és Szalay, 2007). Az olvasási képesség fejlődéséről és fejlesztéséről egyre többet tudunk (Józsa, 2006), az olvasás motivációs hátterének feltárására kevesebb vizsgálat irányul (Szenczi, 2010), és még kevesebbet tudunk az olvasási problémával küzdő, diszlexiás tanulók szövegértéséről és olvasási motívumairól. Jelen előadásban egy 2011 februárjában lebonyolított pilot vizsgálat eredményeit mutatjuk be, amelynek célja a diszlexiás és a többségi tanulók olvasási motívumainak feltárása és szövegértési teljesítményükkel való összevetése volt. Hipotézisünk szerint a diszlexiás tanulók mind a szövegértés, mind az olvasási motívumok terén gyengébb eredményeket fognak mutatni, mint a többségi tanulók. A vizsgálatban 11 Békés és Csongrád megyei általános iskola harmadik és negyedik évfolyamos tanulói vettek részt (N=140). Közülük 60 diszlexiás vagy valamilyen olvasási problémával rendelkező tanuló, illetve 80 többségi diák. A vizsgálat egyik eszköze egy saját fejlesztésű kérdőív volt, mely 34 állítással vizsgálja a tanulók egyes olvasási motívumait (attribúció, észlelt kompetencia, attitűd és szorongás) négyfokú Likert-skálán. A kérdőív egyes komponenseinek alaposabb feltárása érdekében interjúkat is készítettünk diszlexiás és többségi tanulókkal egyaránt. Az olvasás mérésére egy szövegértés-tesztet alkalmaztunk, amely egy folyamatos és egy nem folyamatos (dokumentum) szöveget tartalmazott. Az eredmények azt mutatják, hogy a diszlexiás tanulók szövegértése (m=38%p, s=15) szignifikánsan (p=0,001) gyengébb, mint a többségi tanulóké (m=57%p, s=19%). A szövegértési teljesítménykategóriákat tekintve (alsó, középső, felső) kiderül, hogy a többségi tanulók 45%-a a felső tercilisben található, míg a diszlexiás tanulók csupán 6%ban tudtak a felső tercilisbe kerülni a teljesítményük alapján. Az alsó tercilisben a többségi tanulók 18 %-a, míg a diszlexiás tanulók 55%-a tartozik. Az olvasási motívumok vizsgálata során kiderült, hogy a többségi tanulók saját képességeinek pozitív észlelése a tanulók 45%-ánál van jelen, szemben a diszlexiásokkal, akik közül 31%-a jellemezte magát az említett észleléssel. Ezzel szemben a saját képességek negatív észlelése a diszlexiás tanulók 78%-ánál van jelen. Az eredmények továbbá azt mutatták, hogy a diszlexiás tanulók szorongóbbak, és a saját olvasási képességeiket gyengébbnek minősítik a többségi tanulókkal szemben. A pilot vizsgálat eredményei elsősorban tendenciákat vázolnak fel. Szükséges a továbbiakban a mérőeszköz továbbfejlesztése és a minta növelése.

Felvilágosodás és nemzeti megújulás a kárpátaljai ruszin kultúrában

Magyar Filozófiai Szemle [“Hungarian Philosophical Review”] ISSN 0025.0090 , 1996

VOIGT Vilmos az ENNEK a tanulmánynak a témájából írt kandidátusi dolgozatot kifigurázta, kigúnyolta, 2002-ben: AZÉRT İS gúnyolta a Szerzőt a védésen a malíciózus Voigt, MERT már İDÉZETTSÉGET tüntetett fel a téziseiben 1999-ben, amit a disszertáció védésén kevesen: Voigt szerint a citáltságot, idézettséget "nálunk nem szokás feltüntetni minősítési eljárásban" -mondta nyilvános akadémiai minősítésen az Akadémia hivatalos eljárásában. Voigt olyan malíciózus nyegleséggel kezelte Szerzőt, mint azt ő többször megtette másokkal is (a Néprajzi Intézetből V.P. barátom és másoktól származó info szerint ő mindig ilyen). V.V: koncepciózus fellépését az is mutatta, hogy kiküldte a védés kezdete előtt az Akadémia Doktori Tanács illetékes munkatársát, aki pedig hivatalból végig ülte volna a védést. Majd az Akadémia Etikai Bizottsága beidézte Voigt V. Urat, merthogy volt mit kivizsgálni, s ott a zártkörű etikai tárgyaláson is énrólam olyan cikiző malíciával beszélt, hogy azt a zárt ülésen jelen lévők egyike nekem utána visszamondta mind. (soha sincsen olyan zárt ülés, ami nem szivárog ki). Huszonkét év után, immár negyedszázad múltán, ugye nem tehető fel az a kérdés, hogy netán buta volt-e még akkor ez a Szerző - aki ma már Camdridge-ben, Londonban, Leedsben, Bloomingtonban, Stockholmban, Jyväskyläben, Tartuban, Columbusban (Ohio), Seattle-ben (Washington), Vilniusban, Varsóban, Kijevben személyesen, illetve az utóbbi évek Zoom-konferenciáival Melbourne-ben (Ausztrália), Montrealban, Philadelphiaban (Pennsylvania), Chicagoban, stb. tartott előadásokat, amiket per-review bírálatokkal fogadtak el. DE: de BİZONYÍTÉK, hogy már évtizedekkel azelőtt, 1996-ban ezt a tanulmányt publikálta Szerző, minősített akadémiai folyóiratban. Az nem TUDOMÁNYOS KÉRDÉS tehát, hogy vajon buta volt-e Szerző, hogy a Méltóságos Tudományos Akadémia Épületében a nyegle gúnyolódó Voigt az ő közismerten csipkelődő modorában elkaszálta? Még az analfabéta hátrányos helyzetű putrisokkal SEM szabad komolytalanul beszélni! Az nem PC. That is NOT politically correct. -- Newton, a Nagy Isaac Newton a Royal Society ülésén megtiltotta, hogy bárki formális komolyság és az emberi méltóság tisztelete nélkül beszéljen! <--> De Voigt Vilmos NEM egy İsaac Newton. De nem ám. Pláne, ha Szerző már HiVATKOZÁSOKKAL indult a védésen, 2002-ben, évtizedes publikációs jegyzékkel, amiket citáltak, azaz idéztek, hivatkoztak. Szerző már idősödő, sőt súlyosan szívbeteg, ezért ÉLETE ÁRÁN IS KÖVETELI, hogy a nyegle V.V. az egész élete malíciózus pofátlanáságát MiNDAZOKANK hatékonyan kárpótolja, akikkel fennsőbbségesen lekezelő volt. Követelem. Vita nincs: ez kinyilatkoztatás. Aki V.V. védelmére kel, AZ is érezze magát kárpótlásra kötelezettnek.

Interferencia és kódváltás a mai udmurt beszélt nyelvben

2018

Zsuzsa Salánki – Natalia Kondratieva Interferences and code-switching in modern Udmurt language This study examines Udmurt–Russian bilingualism, language use, and code-switching of the older generation in the agglomeration of Izhevsk based on our own collected corpora. First we offer an overview of demography and language situation in the Udmurt Republic in Russia. Some villages have been gradually absorbed by the city during its growth between the 18th and the 20th century, while commuting from villages to the capital was prohibited until the 1960s (except for factories). This prohibition protected Udmurt speaking villages from language shift by living a separated life from the city. As we can see in the post-Soviet era, these old villages have been recently populated by middle class citizens by moving to these separate settlements, building modern family houses trying to escape the burdens of city living. Bilingualism has existed for half a century or more, although intergeneratio...

A kapcsolatok dinamikája és a nyelv

Az emberek viszonyrendszere hosszabb távon átalakul, bizonyos nexusok veszítenek jelentőségükből, mások viszont fölerősödnek. Ezekben a változásokban aktív, alakító szerepet vállalnak az egyé- nek. A személyközi viszonyok alakulását nem kis mértékben befolyásolja, mennyire sikerül egymáshoz illeszteni az ökonómia és a társadalom világát. Azt a mechanizmust, amely a személyközi viszonyok átalakítása révén az erőforrások lassú, észrevétlen fölhalmozását eredményezi, mikroszelekciónak nevezzük. Az egyes, önmagukban jelentéktelen szelekciós lépések hosszabb távon kumulálódnak, így az egyén kapcsolatrendszerének számottevő átalakulásával járnak. A változásoknak határozott iránya van, amely a hálózat homogenizálódása irányába mutat. A mikro- és makroszelekció során módosulnak az egyén viszonyai, ugyanakkor elnevezésük változatlan marad. Ha föl akarjuk tárni egy hálózat szerkezetét, számolnunk kell azzal, hogy a kapcsolati elemek elnevezése nem felel meg ezek tényleges értékének és struktu...