Forray Romologia (original) (raw)

Kossuth és Görgei

1998

Kossuth és Görgei "Bizodalmam Görgei volt ezredes-, most pedig tábornokra esett, egy oly férfiúra, ki iránt akár a Honvédelmi Bizottmány, kinek kezében van a kormány, akár a tisztelt Ház nem osztoznék azon bizodalomban, mellyel iránta vagyok lelkesülve, azért becsületemmel állok jót a képviselőháznak, hogy ma tessék mondani neki, az úr nem lesz fővezér, hanem közlegény, híven fogja így is a hazát szolgálni… Azt jövendölém a tábornok úrnak, ha egy kis szerencséje járul hozzá, neki az isteni gondviselés nagy és fényes pályát jelelt ki, és azon meggyőződéssel jövendölém, miképpen tudom, hogy akármik legyenek is a körülmények, ő a szabadság hű szolgája marad mindig." "Szegény szerencsétlen hazánk elesett. Elesett nem ellenségeink ereje, hanem árulás s alávalóság által… Ó, hogy ezt megértem, s mégsem szabad meghalnom.-Görgeit felemeltem a porból, hogy magának örök dicsőséget, hazájának szabadságot szerezzen. És ő a hazának gyáván hóhérjává lőn."

Szemle

Művészettörténeti Értesítő, 2018

A Rimanóczy Építészdinasztia Története (III. Rész)

Építés - Építészettudomány

A sorozat előző két része az építészdinasztia nagyváradi ágáról, illetve a Budapesten megtelepedett hadmérnök, Rimanóczy Árpád fiáról, idősebb Rimanóczy Gyuláról szólt. Gyula mindkét fia építész lett, pályájukat apjuk egyengette, és egy sor tervpályázaton közösen is indultak. Egyikük sem került azonban az apa műtermébe, sőt a Középülettervező Vállalatot is elkerülték. Ifjabb Gyula a Budapesti Városépítési Tervező Vállalatnál, Jenő pedig az Ipartervben dolgozott hosszú időn át, majd az Általános Épülettervező Vállalat főmérnöke lett. A tanulmány célja a két építész életpályájának rövid felvázolása és munkáik lehető legteljesebb bemutatása, beleértve a meg nem valósult tervek és pályázati tervek egyébként nehezen feltárható hosszú sorát. Ezzel egyben szeretnénk a hatvanas-hetvenes évek talán kevésbé ismert, vagy feledésbe merült alkotásaira is felhívni a figyelmet.

Alternatív szociológia

2015

Alternatív szociológia A szociológia önálló tudománnyá válásának kezdete óta hordozza a társadalom megismerésének igénye mellett a társadalomjobbító szándékot. A kétfajta irányultság nem feltétlenül békíthető ki egymással, a tiszta tudományosság, az elemzés, értelmezés, modellalkotás önmagáért való művelése mellett lándzsát törők akár értetlenül is állhatnak a társadalom aktuális problémáinak megoldására való törekvés motiválta kutatási témaválasztások előtt. Koronként, szociológiai iskolánként eltérő a két megközelítés jelenléte, érvényessége. A legutóbbi nagyobb, aktivista jellegű, egyenlőtlenségek megszüntetésére irányuló és a korábban hallgatásban maradó társadalmi csoportoknak hangot adni kívánó szociológia a legendás hatvanas és hetvenes évek zajos amerikai campusainak és a nyugati egyetemek forrongó hangulatának lecsendesedésével a '90-es évekre újra

A vándorló arámi nyomában

2016

A Deuteronomium előírta, hogy a termés zsengéjét áldozatként bemutató júdai paraszt milyen imát mondjon az Örökkévaló színe előtt, miközben áldozatát az oltárra helyezi. Az ima szövegében a tudós redaktorok egy valóságos történeti hitvallást rejtettek el, amelynek szövegéből engem most csak a legelső elem érdekel (az újonnan revideált Károli-fordítás szövege szerint): "Bolyongó 1 arámi 2 volt az ősöm, 3 aki lement 4 Egyiptomba…" (5Móz 26,5) Az alábbiakban, e rövid esszé során érdemes néhány alaposabb pillantást vetni a szöveg nyelvi, illetve a nyelviből adódó egyéb problémáira, hogy eljussunk az adekvát történeti kérdésekig. A bolyongó A bolyongó mint fordítás alapvetően nem rossz. A gyök jelentése, amely a magyar fordítás alapjául szolgál, a releváns szótárak szerint: umherirren, azaz ide-oda menni, nem találva a keresett utat. A gyök qal aktív participiuma előfordul a Zsolt 119,176ban, ahol a zsoltáros úgy bolyong, 5 mint az eltévedt juh. Itt a szónak kifejezetten negatív felhangja van, az Istentől való eltávolodottság állapotát jelzi, amelyből a zsoltáros szabadulni szeretne. A Jer 50,6 Izraelt hasonlítja eltévedt nyájhoz-az áttekintett 1 A szöveg az 'bd gyök qal aktív participiumát tartalmazza, lásd G 2013, 2. o. A gyök alapjelentései: umherirren, verlieren, verirren. 2 Az 'rmmy kifejezéshez lásd G 2013, 101. o. 3 Szó szerint apám, de a fordítás jól adja vissza, mire gondolhatott a szöveg írója. Hogy azután ez a fordulat konkrét utalás Jákobra (így: B 2012, 111. o.), az véleményem szerint valószínű ugyan, de teljes bizonyossággal nem merném állítani. Főként azért, mert az is elképzelhető, hogy a szöveg szándékosan nem említ személynevet, mert így egyetlen szóval utalhat valamennyi valaha élt ősre. 4 A yrd-gyök lehetséges jelentésárnyalataihoz lásd G 2013, 492-494. o. 5 Az itt szereplő t'h gyök az 'bd szinonimája, ám jelentéstartománya attól valamelyest eltér: umherirren, taumeln-vö. G 2013, 1449-1450. o.

Erdély jogtörténete

Belügyi szemle, 2018

Briliáns ajándékot kaptak az idén a történelem, benne a magyar jogtörténet iránt érdeklõdõ romániai magyar és a magyar nyelvet ismerõ idegen ajkú joghallgatók és aktív jogászok, amikor kézbe vehették a Veress Emõd szerkesztette, a kolozsvári Forum Iuris gondozásában megjelenõ, 592 oldal terjedelmû Erdély jogtörténete címû könyvet. A tudományos mûnek és tankönyvnek is szánt kötet kollektív munka terméke, tizenheten jegyzik, kilenc erdélyi és nyolc hazai jogtudós

Dohnányi Ernő amerikai hagyatéka a Zenetudományi Intézetben

2015

2014-ben számos híradás jelent meg a napi sajtóban, illetve a különféle szakmai fórumokon Dohnányi Ernő amerikai hagyatékának-illetve egy hagyatékrészének-hazatéréséről. 1 A dokumentumokat a Magyar Tudományos Akadémia vásárolta meg, s a Zenetudományi Intézet egykori Dohnányi Archívumának utódjaként működő, "Lendület" 20−21. Századi Magyar Zenei Archívum és Kutatócsoport gyűjteményében helyezte el. Az adományozás kulturális és tudománypolitikai jelentőségéről tehát több szó esett már, ahogy a hagyaték Magyarországra kerülésének előkészítő munkálatairól is olvashat az érdeklődő. Jelen tanulmányban így nem elsősorban ezekről a kérdésekről, hanem az amerikai hagyaték felépítéséről, a 2002-ben, 2006-ban, majd 2014-ben, illetve a Vázsonyihagyaték részeként hazaért hagyatékrészek összefonódásairól, a dokumentumok típusairól, valamint a kutatásban való lehetséges hasznosításukról esik szó. (Az illusztrációként közölt fényképek és dokumentumok a hagyaték különböző egységeihez tartoznak.) Fontos hangsúlyozni, hogy az itt következő összefoglalás a 2015 eleji állapotokra reflektál, hiszen e sorok írásakor már előkészületek történtek egy újabb hagyatéki egység megvásárlására, mely nemcsak mennyiségében, de jelentőségében is rendkívüli hozzájárulás lesz a Zenetudományi Intézet Dohnányi-gyűjteményéhez. Dohnányi az emigrációban Dohnányi Ernő 1949. október 17-én érkezett Tallahassee-be, Florida álmos fővárosába, ahol utolsó évtizedét leélte mint a Florida State University zongora-és zeneszerzés-professzora. 2 Dohnányi 1949-es zsebnaptára "Este érk. Tallah." bejegyzéssel Szinte minden szempontból szokatlan körülményekkel szembesült itt, ami az utókor számára persze elsősorban azért izgalmas, mert a drámai változás zeneszerzői tevékenységére is hatással volt. Elég egymás mellé állítani az életmű legelső és legutolsó opuszát, hogy megtapasztaljuk, milyen sokat

VÁMOSSY FERENC 1930–2020. KRÄHLING JÁNOS, ISTVÁNFI GYULA, ALFÖLDI GYÖRGY, KRIZSÁN ANDRÁS, KOVÁCS CSABA és BECKER GÁBOR emlékbeszédei

Építés - Építészettudomány, 2020

A Műegyetem Építészettörténeti és Műemléki tanszékének vezetőjeként megrendülten búcsúzom professzor emeritusunktól, Vámossy Ferenctől egész közösségünk nevében. Kilencven esztendőn átívelő és sikerekben gazdag, kerek életpályájára tekintve az építészet széles spektrumát egységében és egyetemességében átlátó, egyes elméleti és módszertani területeit elmélyülten kutató, kortárs kérdésfelvetéseire adekvát válaszokat adó, iskolateremtő professzor eredményeit vehetjük számba és mondunk érte köszönetet. A BME, a MÉSZ, az MTA és a MOME voltak ennek a gazdag életműnek a legfontosabb munkahelyei, intézményei. Munkásságát alapvetően meghatározta ez az egyetemes szemlélet, amely az építészet filozófiai kérdésfelvetéseitől a mérnöki alkotás elvi-esztétikai és gyakorlati szempontjain át az építészeti kritika területéig bővült. Ha csak személyes kötődésem okán-az általa hat évtizeden át szerkesztett 1 2020. június 24-én a Farkasréti temetőben Krähling János, a BME Építészettörténeti és Műemléki Tanszékének tanszékvezetője a tanszék nevében, Alföldi György, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Karának dékánja a Kar nevében, Krizsán András, a Magyar Építőművészek Szövetségének elnöke a MÉSZ nevében, Kovács Csaba, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Építészeti Intézetének igazgatója a MOME nevében, Becker Gábor, az MTA Műszaki Tudományok Osztálya Építészeti Tudományos Bizottságának elnöke az MTA nevében búcsúztatta folyóiratunk egykori szerkesztőjét, akitől ezúton búcsúzik a Szerkesztőség is.