Fórizs László 2022: Brihadáranjaka upanisad (original) (raw)

A tizenhatodik aradi vértanú : Ludwig Hauk

2007

Az 1848-49-es szabadságharc vértanúinak számát ma sem ismerjük pontosan. A jelenleg ismert adatok szerint a szabadságharcban való részvételükért 1849-1850-ben kivégzettek száma mintegy 144 fő lehet. E 126 vértanú között voltak grófok és parasztok, tábornokok és közkatonák, nemesek és polgárok. Arányaiban a legnagyobb áldozatot a magyar hadsereg tisztikara hozta: tizenkét tábornokot, három ezredest, négy alezredest és három őrnagyot és hét századost találunk a ki végzettek között. Közismert tény, hogy közülük tizenhatot Aradon ítéltek el és vé geztek ki. Az aradi vértanúkkal minden összefoglaló munka foglalkozik, a tizen hármak gyűjteményes életrajzát és kivégzésük krónikáját az elmúlt több mint másfél évszázadban többen is megírták.1 A nagy perben kivégzett 12 tábornok és 1 ezredes peranyagát először az 1918. évi polgári demokratikus forradalom had ügyminisztere, Bartha Albert jelentette meg elég rossz fordításban.* 2 Katona Tamásnak köszönhetően immár közel három évtizede hozzáférhe tő az övékén és Kazinczyén kívül az első aradi mártír, Ormai Norbert ezredes peranyaga is. Szintén Katona Tamás volt az, aki elsőként adott megbízható pá lyaképet az egyes vértanúkról.3 A részletkutatások tekintetében már sokkal rosszabbul állunk, hiszen á fél tucatnyi népszerű életrajz mellett levéltári kutatásokon alapuló, monografikus feldolgozás eddig mindössze négyükről, Török Ignácról, Kazinczy Lajosról, Poeltenberg Ernőről és Nagysándor Józsefről született, dé a többiek pályafutásá val foglalkozó szaktanulmányok száma is viszonylag csekély.4 Hozzáteendő, hogy

Heinrich Hentzi, a budavári Leonidász

2013

A svájci származású, debreceni születésű Heinrich Hentzi von Arthurm vezérőrnagy 1848-1849-es magyarországi pályafutása-ha hihetünk a szakirodalomnak-alapvetően kudarc volt: a gondjára bízott egyik erődöt, Péterváradot sikertelenül próbálta a szerb felkelők kezére játszani; a másikat, az erődnek csak nagy jóindulattal nevezhető Buda várát pedig minden kitartása és hősiessége ellenére sem tudta megvédeni Görgei hadseregével szemben. Svájci származás, debreceni születés 1 Heinrich Hentzi von Arthurm egy svájci eredetű család saljaként 1785. október 24-én született Debrecenben. Nagyapja, Samuel Hentzi Bernben 1740-ben összeesküvést szőtt a városi tanács ellen, amiért száműzték, de rövidesen visszatérhetett. Miután azonban újabb összeesküvésbe keveredett, 1749-ben halálra ítélték és kivégezték, családját pedig száműzték. Özvegye, Josephine Korbisch bárónő és gyermekei ezek után a Habsburg Birodalom területén telepedtek le. Apja, Ludwig Hentzi cs. kir. szolgálatba lépett, s az 1. dragonyos ezred ezredeseként fejezte be katonai pályáját. Házasságából két fiú született. Ludwig a császári-királyi hadseregben szolgált, majd nyugállományú századosként az erdélyi Tordán telepedett le. Ő is magyar nőt vett feleségül, Torda város egykori híres főhadnagyának, Osztrovich Józsefnek a lányát, s Orbán Balázs szerint "Tordára telepedvén, testestől-lelkestől derék magyar emberré vált". 1848 novemberétől a város térparancsnoka volt, s személyes fellépésével több ízben is megmentette a várost a román felkelőcsapatok pusztításaitól. Orbán szerint "Tordán még most is áldva említik mint Torda egyik legnagyobb jóltevőj ének nevét". 2 Heinrich 1804-ben került hadapródként a cs. kir. mérnökkarba. 1804. szeptember 1jétől 1805. augusztus 31-ig a bécsi mérnökkari akadémián tanult Bourgois tábornok parancsnoksága alatt. 1805. szeptember l-jén nevezték ki főhadnaggyá, s 1806. július 31-éig a morvaországi Olmützben szolgált Ocrini tábornok alatt. Itt az erőd franciák általi körülzárolása alkalmával visszaszerzett egy a franciák által elfoglalt élelmiszerszállítmányt. Innen

Megkoronázott sebezhetőségek

Iskolakultúra (Budapest. 1991. Nyomtatott), 2021

Megkoronázott sebezhetőségekavagy a fiatalság új típusú megélése A COVID-19 járvány-immáron nem kétséges-tartós hatást gyakorol a társadalom minden szegmensére a 2020 tavaszi kijárási korlátozások kezdetétől. A vírus kollektív, globális tapasztalat, mely korszakjelölő funkcióval bír. Strauss és Howie (2007) szerint vannak olyan történelmi jelentőségű események, amelyek minden ember tudatába beleégnek, lehetetlenné téve a felejtést. Ilyennek tartják Pearl Harbort, a John Fitzgerald Kennedy elleni merényletet, de említhetjük 9/11-et vagy az Arab tavaszt. Ezeknek az eseményeknek az összessége tesz minket azzá, akik vagyunk. Az, hogy hogyan hat ránk, kapcsolatban áll azzal, hogy milyen életkorban, életfázisban voltunk akkor, amikor megtörtént. A fentebb említett történelmi események regionálisak voltak, nem egyforma mértékben hatottak a Föld valamennyi lakójára. Azonban a COVID-19 közös, globális tapasztalat, melyet közel egyformán élünk meg a világ minden részén. A járvány által generált drasztikus változások aránytalanul nagy hatást gyakorolnak a fiatalokra, akik a pandémiát a legsérülékenyebb életszakaszukban élik meg. Fiatalok újabb korszakváltásban? A jelenkor újabb fordulatot hozott az ifjúsági szintér számára: életmódjukat, életesélyeiketapolitikai,gazdaságidöntésekéskörülményekmellettegyreinkább globálistényezőkisformálják,melyekúj,mindenkorábbinálszélsőségesebben jelentkezősebezhetőségeketjelenteneka15-29évesekszámára.NohamárazXgenerációtól 1 kezdveafiatalokglobálistérbenléteznek,globálisproblémákkalszembesülnek, globális helyzetekhez viszonyulnak, amolyan "homo globalisok", akik-de közülük legalábbis a fejlettnek mondott országok "middle class" fiataljai-, éljenek bárhol a világban, hasonló trendek, technológiák és események által formálódnak (Fekete és Nagy, 2020a).Azonban míg azY generáció nem találkozott olyan kihívással, amelyik valódiglobálisproblémalettvolna,addigaZgenerációmeghatározóélményeaklímakríziskihívása.Aközelmúltbantöbbnemzetköziempirikuskutatásisvizsgáltaafiatalok problémaészlelését: miként látják a világot, miként akarnak cselekedni a problémák megoldása érdekében?A megkérdezett fiatalok szerint a klímaváltozás és a környezet pusztulásajelentialegnagyobbproblémát,amelyetaháborúk,amunkanélküliségésa jövedelemi egyenlőtlenségek követnek. 2 Ezekhez a globális kihívásokhoz csatlakozott 2020elejénakoronavírus-járvány,mondhatni"berúgvaavilágajtaját".ADeloitte2020.

Baráth Árpád professzorra emlékezünk

Párbeszéd, 2022

Tanszékének professzor emeritusa, nyugalmazott oktatója, a hazai szociálismunkás-képzés és kutatás egyik meghatározó alakja 2022. október 5én, 78 éves korában elhunyt. Baráth Árpád Zentán született, a Vajdaságban. A Zágrábi Egyetemen szerzett pszichológus diplomát, ezt követően több éven át Ann Arborban, az Egyesült Államokban folytatott posztgraduális tanulmányokat. Ez a közép-kelet-európai régióban akkoriban kivételesnek tekinthető lehetőség segítette őt abban, hogy a társadalomtudományokat uraló korabeli ideológiák helyett fejlett, a nemzetközi színtéren is versenyképes alkalmazott társadalomtudományi ismereteket honosítson meg Jugoszláviában, majd később Magyarországon. Szinte azonnal felismerte a súlyos társadalmi problémákat, amelyek a rendszerváltás környékén itt, Magyarországon még olyan távolinak látszottak, mára azonban meghatározzák mindennapjainkat. Elsőként foglalkozott a nemzetközi háborús konfliktusok miatt menekülni kényszerülők helyzetével, a migráció egészségügyi vonatkozásaival és pszichoszociális következményeivel. Vajdasági magyar társadalomtudósként kutatta a háborús traumák következményeit, és az e problémák eredeténél jelen lévő előítéletességet, kirekesztést.

Hankiss Elemér mint renitens újhistorikus

Magyar Tudomány

Írásom fő célja, hogy a néhai Hankiss Elemér számára helyet találjak valamiféle diszciplináris térben. A vaskos köteteiben (Az emberi kaland, A befejezetlen ember) alkalmazott módszer, mindennapi életünk rejtélyeinek a boncolgatása és a kompozíciós jellemzők a Stephen Greenblatt műveiben megjelenő "új historizmus" felé vitték. Kitérőkkel tarkított magyarázatom, amelynek során egy fogpiszkálótartó kalandos történetét ecsetelem, épp ezt a Hankiss-módszert igyekszik megvilágítani: végy egy apró tárgyat (például egy sótartót), és mutasd meg, milyen mély értelmű üzenetek hordozója. Igyekszem megmutatni, hogy egyenes út vezet az irodalmi művek komplexitás-problémáin és hatásán töprengő ifjú Hankisstól a civilizációelméletét a szabadság labirintusa köré építő idős Hankisshoz.

Kafka fia fragmentumok. Bevezető Borbély Szilárd hagyatékban maradt töredékei elé

Kalligram , 2023

B orbély Szilárd Kafka fia című töredékes regényének posztumusz kiadása először 2017-ben jelent meg, németül a Suhrkamp kiadónál, Heike Flemming és Lacy Kornitzer fordításában. A magyar eredeti kiadása (Jelenkor, 2021), ahogy Nagy Boglárka kiadói jegyzetéből kiderül, ugyanazon a szövegfájlon alapul, amelyet a szerző özvegye a kiadó rendelkezésére bocsájtott-hasonlóan a német kiadáshoz. (Borbély 2021: 221) Ebbe az ultima manus-nak tartott fájlba rendezte a szerző a különálló dokumentumokban tárolt, többé vagy kevésbé kidolgozott regényfejezeteket, majd utoljára 2013. december 9-én mentette. A szóban forgó "Kafka_fia_01" nevű szövegfájl tulajdonságaiban azonban további adatok is hozzáférhetőek. Az is kiderül, hogy a tartalmat 2012. június 14-én délután hozta létre a költő, minden bizonnyal a munkahelyi gépén, amelyen az egyetem előfizette a Word programot. A fájl szerzőjeként (itt értsd: a program felhasználója) "Borbély Szilárd" szerepel, míg a digitális hagyaték más fájljai esetében leggyakrabban a "BorbelySz", amely minden bizonnyal a saját gépe word programját jelöli. Perdöntőnek az számít, hogy a cég jelzésénél a "KLTE, Debrecen" szerepel. Az is kiderül, hogy 161 előzetes verziója (tehát mentése) volt a fájlnak, a teljes szerkesztési idő pedig 19 órát és 25 percet vett igénybe.