Is the region ready? Can the state deliver? Essay from Pakistan (original) (raw)
Related papers
A Székelyföldi régió fejlesztésének lehetséges irányvonalai
Európai Tükör
Közigazgatásilag Székelyföld nem elismert régió, három megye alkotja – Maros, Hargita, Kovászna –, azonban még ezek határai sem körvonalazzák ennek területét, hiszen Maros megye csak részben tartozik az említett régióba. E terület egyik fő jellegzetessége, hogy több mint 70% arányban magyar ajkú lakosság lakja. Részben ennek köszönhetően, részben pedig a történelmi eseményeknek, az itt élők ezt a földrajzi egységet, ha államigazgatási határokkal nem is, de lélektani határokkal mindenképp rendelkező régióként értelmezik. A tanulmányból kitűnik, hogy ennek gazdasági helyzete félperifériásnak mondható, Európa keleti szegletében, egy félperifériás ország, Románia, keretén belül. A kérdés, hogyan képes a régió kitörni jelenlegi helyzetéből és a gazdasági fejlődés útján elindulni? Bemutatom az ismert makrogazdasági mutatókat, az infrastruktúra helyzetét, az egyedülálló és kiaknázatlan lehetőségeket, és azonosítom azokat a fő irányvonalakat, amelyek gazdasági sikerekhez vezethetnek, figyel...
Az Esztergom központú régió múltja és jelene
2011
Esztergom, which was the center of the smallest castle-county of the historical Hungary, felt political, economical and cultural integrated part for centuries. It had jointed the Danube's right and left side and the western part of Garam. Nevertheless the Peace treaty of Trianon cut the county in two: it annexed the left coast of the Danube to Czechoslovakia. Hereby they cut Esztergom from it's naturally evolved allurement-district, and bereaved it from it's economical opportunities. It managed to significant retrogression in the 20 th years. This situation only changed through the first Wiennese Resolution in 1938, when the Danube's left coast's left part was reunited to Hungary. After the II. World War in point of Esztergom, the Trianon border was set back and Esztergom got to periphery again. It lost it's county center role, and as an archbishop became a continuous target of the communist masteries. The force punished the town for decades. Moreover because of the lock of the political ordinance, the Maria Valeria bridge, that conjugate the two parts of Danube, and that were exploded by the withdrawn German forces in 1944, wasn't resettled. Accordingly the direct physical connection between the in times past coherent areas also ceased. After the Regime Change a significant integration progress set off, which effected the rebuilt of the bridge in 2001. It gave a huge buoyancy , and opened a new perspective for the cooperation between the disrupted areas. The Ister-Granum inboarder little-region, and than the Ister-Granum Euro-region in 2003 was the effect of this. With this the opportunity of a more qualified cooperation opened. In the past few years several projects and successful applications confirmed the initiation's justness. The Ister-Granum Euroregion transformed in 2008. It became a corporation, and assumed the name of Ister-Granum European Grouping of Territorial Cooperation (EGTC). In this context, they opened more boundless opportunities for the residents of the Danube both sides. This study analysis and presents this process.
Fenntartható fejlődés, élhető régió, élhető települési táj 2
2012
* Az 1991-es ÁKM-ben még volt gyógyszer-ágazat, a későbbiekben már nincs, ezért a gyógyszerek energiatartalmát a vegyi termékekével számoltam-ezért a magas koeffi ciens. Forrás: az M7, M9, M11. sz. táblázatok a mellékletben (http://kisskaroly.x3.hu/korny/ff ogyasztas5.pdf).
Kozgazdasagi Szemle, 2016
K ö z g a z d a s á g t a n h a t á r o K n é l K ü l Közgazdasági szemle , lX iii. évf., 2016. jú nius (673-696. o.) dömötör eriKa-mátyás lászló-Balázsi lászló a gazdaság térbelisége, városok, régiók, kereskedelem és természeti környezetünk összegzés a COeure-projekt tanulmányaiból, iii. három rövid cikkből álló sorozatunkban betekintést nyújtunk az Európai Unió 7. keretprogramjának CoEUrE (Cooperation for European Research in Economics) projektjébe. a sorozat harmadik, utolsó írásában három tanulmányt ismertetünk, amelyek a regionális közgazdaságtan és a városgazdaságtan; a nemzetközi kereskedelem és globalizáció, illetve az energetika és fenntartható fejlődés témáit ölelik fel. a cikk összefoglalja e területek legfrissebb kutatási eredményeit, a fennálló problémákat és lehetséges megoldási utakat, végül felvet néhány további vizsgálatot igénylő nyitott kérdést is. * Journal of Economic literature (JEl) kód: F1,
Kozgazdasagi Szemle, 2003
A minõség figyelembevételének szükségessége az egyensúlyi állapot meghatározásában A tanulmány arra keres választ, hogy milyen minõségpolitika alkalmazása növeli a vállalati versenyképességet. A tisztánlátás azért nem tûnik egyszerûnek, mert a mi nõségpolitika hasznosságának megítélése igen vegyes az irodalomban. Mind a ver bális, mind a formalizált gazdaságtudomány keresi a választ. A tanulmány összegzi a fõbb irányzatok megközelítéseit, majd definiál egy módszertanilag könnyen kezelhetõ modellt, amelynek elemzésével további segítséget nyerhetünk a minõség szerepé nek megítéléséhez. A vizsgálódás egyik legfõbb következtetése, hogy önmagában nem elegendõ a minõséget folyamatosan fejleszteni. Csak a minõség növelésére történõ koncentrálás tévút, ha mögötte nem a termelési hatékonyság fejlesztése hú zódik meg.* Journal of Economic Literature (JEL) kód: D, D24, C62. * A tanulmány az OTKA 37291. sz. kutatás keretében készült, és a szerzõ köszönetét fejezi ki a támo gatásért.
2010
ZÁRÓJELENTÉS "A multifunkciós mezőgazdaság lehetőségei az észak-alföldi és észak-magyarországi LEADER kistérségekben" (K 67813) című OTKA kutatásról Kutatási célok adatbázis, módszerek Kutatási céljaink a következők voltak: Három LEADER kistérségben (Karcag és térsége, a Tarna menti, valamint a Tisza-Tarna-Rima-mente) a multifunkciós mezőgazdaság elterjedtségének mérése, az elterjedését segítő és gátló üzemi és regionális szintű tényezők, feltételek és a gazdák reakcióinak elemzésével új összefüggések tudományos módszerekkel történő feltárása, rendszerezése és számszerűsítése. A multifunkciós mezőgazdaság feltárt helyzetének nemzetközi összehasonlítása, a vizsgálandó területekre jellemző sajátosságok feltárása. Hasznosítási javaslatok, ajánlások megfogalmazása. A kutatás adatbázisaként felhasználtuk az EUROSTAT és a KSH digitális és papíralapú kiadványait, valamint a releváns hazai és külföldi publikációkat. Az alapvető adatbázist azonban 104 gazdálkodóra kiterjedő helyszíni vizsgálataink jelentik. A minta kiválasztásánál alapvető szempont volt, hogy a megkérdezett gazdák és a vizsgált gazdaságok megoszlása igazodjon regionális gazdasági súlyukhoz. A minta átlagában az 50 hektár alatti területen gazdálkodók 21 százalékos, 50,1-100 hektár között kategóriába tartozók 16 százalékos, a 100,1-300 hektáros gazdaságok 44 százalékos, míg a 300 hektárnál nagyobb birtokkal rendelkezők 19 százalékos súlyt képviselnek. Az egyes kistérségekben azonban ezek a súlyok a sajátosságoknak megfelelően differenciáltak. Külön blokkban vizsgáltuk a gazdaságot, a gazdát, a gazda családját és a válaszadó gazdának a véleményét a multifunkcionális mezőgazdaság saját gazdaságában és az adott kistérségben való bevezetéséről és terjedéséről. Az interjúk készítését és a kérdőívek kitöltését munkatársaink végezték a helyszínen, 2008ban. Az anonimitást biztosítottuk. A kérdések egyben a gazdákkal készített mélyinterjúk vázlatát is jelentették. Munkatársaink így megismerhették a gazdák (és családtagjaik) körülményeit és a kérdőívek kérdéseire adott válaszaik hátterét is. A feldolgozás során kapott eredményeink alapvetően a vizsgált sokaságra vonatkoznak. A hazai és nemzetközi szakirodalommal, illetve korábbi kutatásainkkal történő összevetések révén azonban több általánosítható következtetést is levonhatunk. A további részletekről Fehér et al. (2010a, 2010b és 2010c). publikációkban tájékozódhatunk. A szakirodalomban a farmdiverzifikáció, a "pluriactivity" és a multifunkcionalitás fogalma gyakran együtt is előfordul (Brouwer et al.ed., 2008) 1. Az Eurostat adatközléseiben gyakran találkozhatunk az "other gainful activity" (OGA)" kategóriákkal, amelyben a farmdiverzifikáció és a pluriactivity szinte elválaszthatatlanul összeolvad. A fogalmak farm szintű szintézisét, hasonlóságuk és különbözőségük rendszerezéséta fontosabb szakirodalmi közleményekre is alapozvakorábbi munkáink (Fehér, 2003 2 .; 2005 3 .)