Elesett és sebesült hőseink a nagy háborúban : (Hadirokkant-gondozó hivatalok iratai a Kárpátaljai Állami Levéltárban) (1919–1944) (original) (raw)
Related papers
AETAS-Történettudományi folyóirat, 2011
A magyar hadsereg a schwechati csatábanegy harcrend tanulságai A hadrendek és harcrendek történed forrásértékéről Az eseményközpontú hadtörténetírás számára egy-egy hadművelet, csata vagy ütközet rekonstruálásánál az egyik központi kérdés a szembenálló felek létszám-és erőviszonyainak tisztázása, azaz annak a banális kérdésnek a megválaszolása, hogy egy hadjáratban vagy összecsapásban milyen élő-és technikai erők álltak szemben egymással. E létszám-és fegyverzeti viszonyoknak különösen az azonos fejlettségi szinten álló háborúzó felek esetén van jelentősége, hiszen egy technikailag fejlettebb haderő alacsonyabb létszám mellett is könnyedén arathat diadalt számban jelentősebb ellenfelén, mint ahogyan ezt a tűzfegyverrel felszerelt európai és fel nem szerelt amerikai, afrikai vagy ázsiai haderők közötti háborúk története bizonyítja; vagy az 1866. évi porosz-osztrák háborúban a hátultöltő és elöltöltő kézi lőfegyverekkel ellátott két haderő teljesítménye közötti különbség is mutatja.
A 2. páncéloshadosztály hadműveletei Galíciában, 1944-ben II. rész
Haditechnika
A 2. páncéloshadosztály hadműveletei Galíciában, 1944-ben II. rész 13. ábra. Magyar páncélos katona 43M füstszürke kétrészes páncélos egyenruhában 14. ábra. Az 1. rohamtüzérosztály támadásra készülő Zrínyi II. rohamtarackjai és a támogatásukra kirendelt gyalogság
Huszárok hőstette az 1849. téli hadjáratban, a főhadszíntéren
2020
The study presents the role of the Hungarian hussars in the 1849 winter campaign on the basis of the military reports and award proposals. He speaks separately about Görgei's battles in northern Hungary, the defensive battles of the Upper Tisza Corps, the January counterattack of Mór Perczel's corps, the period of Henryk Dembinski's high command, including the battles at Kápolna, Mezőkövesd and Szolnok.
A főnemesek iskolái : A kalocsai érseki főgimnázium esete (1867–1918)
Magyar Pedagógia
Tanulmányunk célja a kalocsai érseki főgimnázium dualizmus kori múltjának társadalomtörténeti aspektusú elemzése (vö. Sasfi, 2001, 2006). Kutatásunk az iskolai értesítők és az anyakönyvek teljes körű feldolgozásán alapul. Támaszkodtunk továbbá a korábbi intézménytörténeti munkákra (Adriányi, 2000; Kerkai, 1942; Komárik, 1896, 1935; Lakatos, 2010, 2019; Tóth, 1910). Vizsgálatunk fő kérdése, vajon az 1867 után felgyorsuló, az arisztokráciát hosszú távon kétség kívül hátrányosan érintő társadalmi és gazdasági átalakulás, illetve az ennek következtében kibontakozó professzionalizáció okozott-e változást ezen társadalmi réteg tagjainak oktatásában. Virág (2013) 1790 és 1848 közötti időszakot átfogó könyvében kimutatta, hogy a katolikus főnemes ifjak elsősorban bencés és piarista gimnáziumokba (Tata, Buda, Győr, Sopron, Pest, Sátoraljaújhely) iratkoztak be, rendszerint magántanulóként. De mi lett a hagyományos elit tanulmányainak színhelye a dualizmus korában? Vajon az elit az elitiskolák...