Túlvilági praktikák a nyelvtörténet szolgálatában (original) (raw)

Általános nyelvészeti tanulmányok XXIX. - Kísérletes nyelvészet

2017

Ez a kötet kísérletes nyelvészeti tanulmányokat tartalmaz, azaz olyan kutatások eredményeit ismerteti, amelyek egy tág értelemben vett „laboratóriumban" végzett kísérletek eredményein alapulnak. A kötet koncepciója szerint mind a legmodernebb technikai eszközrendszerekkel felszerelt kísérleti laboratóriumi struktúra, mind valamilyen speciális terep (óvoda, iskola, rehabilitációs intézet), mind pedig az internet, például a Facebook is szolgálhat kísérlet lefuttatásának kereteként. A nyelvészetben alkalmazott kísérletek módszertana természetesen követi a tudományos kísérletek általános paradigmáját és megőrzi annak lényeges jegyét: hogy megismételhető, objektív legyen. Amíg számos interdiszciplináris területen, így például a neurolingvisztikában és a pszicholingvisztikában, a tudományos kísérleteket a 19. század óta alkalmazzák, addig az olyan nyelvészeti témákban, mint a nyelvtan készítése, a nyelvleírás, viszonylag újabb fejlemény a kísérletes módszertan alkalmazása. Ezt sok mi...

Júlia szép leány. A szájhagyomány jelentősége a nyelvtörténeti kutatásokban

A Magyarságkutató Intézet évkönyve. (Yearbook of Istitute for Hungarian Studies) , 2020

A Júlia szép leány balladacím, moldvai forrásokban leggyakrabban Márton szép Ilona, a keleti magyar nyelvjárásterületen igen népszerű és elterjedt Mennybe vitt leány balladatípusára utal. E típusnak archaikus, székely és moldvai csángó nyelvjárásból gyűjtött változatai kitűnő példákat mutatnak a szájhagyomány nyelvtörténeti jelentőségére. Tanulmányom első, bevezető része szájhagyomány és írásbeliség viszonyát elemzi, éppen abból a szempontból, hogy milyen távlatot nyithat az oralitás vizsgálata a nyelvtörténet korai írott szakaszaiban, sőt azon túl is, az ősmagyar kor irányába bővítve a nyelvtörténeti kutatások időhatárait. Ennek nyelvtörténeti jelentősége felbecsülhetetlen, mert elenyésző az esélye annak, hogy az ősmagyar nyelv időszakából bárhol jelentősebb írott emlék lappangana, így valójában a lejegyzett szájhagyomány nyithat újabb vizsgálati lehetőségeket. A második részben a Júlia szép leány néhány balladaváltozatából gyakorlati példákon mutatom be a folklórlingvisztikai elemzések lehetséges térbeli és időbeli kereteit. Az említett szövegeken túl régi stílusú népdalokból és archaikus (apokrif) népi imádságokból is bemutatok hangtani, alaktani és mondattani érdekességeket, melyekhez tipológiai párhuzamokat is rendelek az Uráli átjáró környékéről, a Volga–Káma–Belaja–Urál folyók menti nyelvi areából.