Courage in Politics (original) (raw)

Kontingencia és politikai cselekvés. A politikai vezetők szerepe válsághelyzetekben

2017

The user has requested enhancement of the downloaded file. * Az írás a Politi cs and Governance folyóirat 2016. évi második számában megjelent "Contingency and Political Action: The Role of Leadership in Endogenously Created Crises" c. tanulmányunk magyar változata. Szeretnénk köszönetet mondani a Politikatudományi Szemle két anonim bírálójának az írás magyar változatához fűzött értékes megjegyzéseikért.

A Magyar Demokratikus Ellenzék: Önreflexió, Identitás És Politikai Diskurzus

Politikatudományi szemle, 2010

A magyar demokratikus átalakulás-nemzetközi és történeti összehasonlításban is-páratlan politikai szociológiai sajátossága az értelmiség jelentős szerepvállalása. Ennek alapján az az 1982-93 közötti időszakot az "értelmiség évtizedének" tekinthetjük, amelyben rendszerkritikus értelmiségiek különböző csoportjai történelmileg rövid idő alatt politikai szerepek rendkívül széles repertoárját játszhatták el. Mindezt a Kádár-rendszer szelektív repressziója tette lehetővé, amelyben a mindennapi élet viszonylagos liberalizálását az értelmiségi lét privilégiumainak-más kommunista rendszerekben nem tapasztalt mértékű-viszonylagos elismerése egészítette ki. Különböző politikai szerepeket kínált a rendszerellenzéki mozgalom (1982-88), a kerekasztal-tárgyalások és az új pártok versengésének időszaka (1989-90), valamint a szélsőjobboldallal szemben megszerveződött, a mozgalmi politizáláshoz visszatérő értelmiségi politikacsinálás (1991-93) a politikailag aktív értelmiségiek számára. A tanulmány az első korszakkal-az ellenzéki publikációkkal és a rendszer bomlásával-foglalkozik, különös tekintettel a szamizdatlapok (Beszélő, Hírmondó, Demokrata, Égtájak között) tematikájára, és jellemző diskurzusaira. Ezek elemzésén keresztül közelíti meg és értelmezi a demokratikus ellenzék identitásának meghatározó elemeit: a társadalomhoz és a hatalomhoz való viszonyukat, a nemzeti és társadalmi kisebbségekkel, a környezetvédelemmel, az egyházakkal, a cenzúrával és a szabadság kultúrájával kapcsolatban kialakított álláspontjukat. Mindezekből alakítottak ki egy olyan értékegyüttest, amely morális tőkét, erkölcsi tekintélyt biztosított számukra a rendszerváltás idején.

Cass R. Sunstein: Choosing Not to Choose. Understanding the Value of Choice

Közgazdasági Szemle, 2016

Cass sunstein, a Harvard jogászprofesszora Richard thalerrel közösen írt, Nudge című könyve és a kérdésben végzett önálló kutatásai révén is jelentős alakja a viselkedési közgazdaságtan közpolitikára való alkalmazásának (Thaler-Sunstein [2011]). jelen könyvében egy olyan témát bont ki, amiről már a Nudge-ban is szó volt: az alapértelmezett beállítások mint viselkedésszabályozó eszközök szerepét vizsgálja az üzleti döntésektől a leghétköznapibbakig. alapértelmezett (default) beállítások alkalmazásán olyan döntéstervezési eszköztárat értünk, amely bizonyos döntési helyzetekben meghatározza az automatikusan választható lehetőség(ek)et. a döntéshozónak csak akkor kell aktívan döntenie, ha az alapértelmezett helyett mást választ-ugyanúgy, mint amikor nincs is ilyen beállítás. sunstein a könyvben arra keresi a választ, milyen körülmények között vezethet hatékony, illetve kevésbé hatékony eredményre az alapértelmezett beállítások alkalmazása, és ami még fontosabb, milyen jellegű alapértelmezett beállításokat és kinek kellene megszabni. a szerző a könyvben sorra veszi nemcsak az alapértelmezett beállítások előnyeit, hanem a lehetséges hátrányait is. végül sunstein levonja a maga tanulságait és prognózisokat fogalmaz meg arra vonatkozóan is, hogy a jövőben milyen alapértelmezett beállításokkal fognak élni az egyének.