Zsidók Kárpátalján – 4.10. Kárpátalja a budapesti zsidó sajtóban (original) (raw)

Kárpátalja turisztikai vonzerőinek nyelvi tájképe

Metszetek

A nyelvi tájkép változása különösen érzékenyen érinti a kisebbségi helyzetben lévő lakosokat, akik ennek köszönhetően akár ki is szorulhatnak a virtuális nyelvhasználati térből. A nyelvi tájkép nemcsak egy terület vagy régió lakosságának nyelvi vitalitását jelzi, hanem akár a valóságbeli nyelvi etnicitást is tükrözheti. A nyelvi kiírások két alapfunkciója és a nyelvi tájkép elemeit magyarázó modellek mellett azonban a nyelven kívüli tényezők sem hanyagolhatók el. Ilyen tényező egy-egy térség, kisebb régió gazdasági, esetünkben turisztikai fejlődése. A megnövekedett többségi lakosok turisztikai kereslete számos olyan jelenséget hív elő a kisebbség által lakott területen, amelyek mindenképpen jelentős hatást gyakorolnak a kisebbségi terület nyelvi tájképére. Jelen tanulmányomban arra szeretnék rávilágítani, hogy az adott terület nyelvi tájképének alakulására milyen hatást fejt(het) ki egy kistérségi gazdasági beruházás. A nyelvi tájképben bekövetkezett változást a Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont 2011-2012. évi fényképes adatbázisa és a 2016 februárja és szeptembere, illetve 2017 hasonló időszakának saját magam általi megfigyelése és fényképes rögzítése alapján szeretném bemutatni.

Etnikai térfolyamatok a Kárpát-medence határainkon túli régióiban, 1989-2002

2006

B o t t l i k Z so lt PhD, egyetemi adjunktus, ELTE TTK, Földrajz-Földtudom ányi Intézet, R egionális Földrajzi Tanszék (2 0 0 4-ig tu d o m án y o s m u n k atárs, M TA F ö ld rajztu d o m án y i K u tató in tézet, Társadalomföldrajzi Osztály) Kocsis K á r o l y DSc, tudom ányos osztályvezető, MTA Földrajztudom ányi K utatóintézet, Társadalom földrajzi O sztály tanszékvezető egyetemi tanár, M iskolci Egyetem, MFTK, Környezetgazdálkodási Intézet, Társadalomföldrajz Tanszék T á t r a i P a t r ik tudom ányos segédm unkatárs, MTA F ö ldrajztudom ányi K utató in tézet, T ársad alo m fö ld rajzi A könyv az 5/044/2002. számú "A K árpát-medencei kisebbségi magyar lakta települések és régiók a 20. században. Etnikai térszerkezeti, közigazgatási és nyelvi folyamatok. A magyar kisebbségek településszintű integrált adatbázisa" című N KFP kutatási program keretében készült. A kutatás hoz és kiadáshoz hozzájárultak az OTKA T 49567., T 46258 számú pályázatai és a Bolyai K u tatói Ösztöndíj is. A térképeket tervezte: Kocsis K ároly Kartográfia: B ottlik Z solt Technikai szerkesztő: G arainé É dler E szter Borítóterv: K ovács A nikó Nyomdai előkészítés és sokszorosítás: M ackensen K ft. M inden jo g fenntartva. A könyv, annak részletei a szerzők és a kiadó írásbeli hozzájáru lása nélkül semmilyen formában nem másolhatók, sokszorosíthatók, ill. adatfeldolgozó rendszerekben nem tárolhatók.

A magyar nyelv Ukrajnában (Kárpátalján)

1998

Magyarország az ezredfordulón. Stratégiai kutatások a M agyar Tudományos Akadémián. Kisebbségi konfliktusok, megoldási alternatívák Kelet-Közép-Európában. Lektorálta BORBÉLY ANNA Minden jog fenntartva. Bármilyen másolás, sokszorosítás, illetve adatfeldolgozó rendszerben való tárolás a kiadó előzetes írásbeli hozzájárulásához kötött.

Kossuth, Perczel és a szerb kérdés : 1849. március - június

2003

A szabadságharc tábornokai közül egyetlen olyan személyről tudunk, akit már 1848 előtt politikai elvbarátság fűzött Kossuth Lajoshoz, s ez Perczel Mór volt. A népes Tolna megyei középnemesi családból származó Perczel rövid ideig hadapródként szolgált a cs. kir. hadsereg egyik tüzérezredében, azonban egy lengyelbarát szervezkedés miatt hadbírósági vizsgálatot indítottak ellene, s csak Pest és Tolna megye közbenjárására kapott kegyelmet. 1833-tól vett részt Tolna megye közéletében. 1836-ban szolgabíróvá választották, s a tisztújításokon a konzervatívokat pártolta. Később ugyan emlékirataiban azt állította, hogy fellépésével-amely a Bezerédj István-Csapó Dániel-féle liberális irányzat vereségét hozta-a radikális irányt akarta pártolni, ám az eredmény a konzervatívok győzelme volt. Rövidesen azonban a liberális ellenzékhez csatlakozott, s nagy vehemenciával vetette bele magát a választási küzdelmekbe. 1839-ben a követválasztásokon kitört verekedés miatt felfüggesztették főszolgabírói hivatalából, s vizsgálatot indítottak ellen. A szekszárdi vármegyeháza akkori elfoglalását később első jeles haditettének s hadvezéri képességei első megmutatkozásának mondta.