Zsidók Kárpátalján – 4.3. Gazdasági helyzet, foglalkozási helyzet (original) (raw)

Csehszlovákia megalakulásakor a korábbi Monarchia területének 33%-át tudta magáénak, viszont rendelkezett a korábbi birodalom ipari kapacitásának 70%-ával. A legkeletibb tartományban, Kárpátalján azonban nem volt országosan jelentős ipari termelés. A lakosság döntő többsége mező-és erdőgazdaságból élt, az országos átlagnál sokkal szegényesebb körülmények között. A 1930-as népszámlálási adatok szerint a mező-és erdőgazdaságban 366 ezer ruszin, 67 ezer magyar, 19 ezer zsidó, 6 ezer német és 5 ezer cseh és szlovák kereste a kenyerét. A gyár-és kisiparban 86 ezer ember dolgozott: ebből 28 ezer ruszin, 22 ezer zsidó, 19 ezer magyar, 3 ezer német nemzetiségű. A kereskedelem, a közlekedés és a pénzintézetek 64 ezer embert foglalkoztattak: ebből 35 ezer zsidó, 12 ezer ruszin, 8 ezer magyar, 5 ezer cseh és szlovák munkavállaló. 1 A két világháború közötti időszakban Kárpátalján a politikai jogok és kulturális lehetőségek kibontakozása kaptak erőteljesebb hangsúlyt és ezekkel szemben a gazdasági fejlődés kevésbé látványos volt. "Ebben több tényező játszott közre. Bár a csehszlovák állam a régió integrálására törekedett, a gazdasági vonatkozásokat nem tekintette az ország többi részével azonos szinten kezelendő kérdésnek, nem volt érdeke a nagyberuházás. Ugyanakkor nyilvánvalóan ebben a régióban volt a legnehezebb dolga, hiszen jóval elmaradottabb terület volt, mint Szlovákia, és pláne mint a cseh, morva és sziléziai vidékek." 2 Az időszak mai napig a leginkább érzékelhető öröksége az a látványos városépítészeti program, amely Ungvárt, Munkácsot, Beregszászt, Nagyszőlőst, Husztot, Aknaszlatinát érintette. Jelentős fejlődés volt tapasztalható a turizmus területén. A kárpátaljai turistautak népszerűsítését elősegítette a szállodák, éttermek, turistaboltok hálózatának a kiépülése. Elsősorban cseh vállalkozók fektettek be az ágazatba, széleskörűen reklámozták a vidék festői természetét, történelmi helyeit. Ebben a tekintetben egyébként pótolhatatlan szerepet játszott a szépirodalom. Ivan Olbracht, Karel Čapek és más cseh írók Kárpátaljáról szóló művei felkeltették az érdeklődést a vidék iránt. 4 A magyarok Balogh Edgár, Fábry Zoltán szegénységet ecsetelő írásaiból tájékozódtak, ami valóban nem csak legenda volt. Ha csak az 1921-es népszámlálást vesszük, a zsidóknak például közel a fele nem rendelkezett statisztikai értelemben leírható jövedelemmel.