A jövőkutatás fejlődéstörténete Magyarországon - Development History of Hungarian Futures Studies (original) (raw)

Az Idegennyelvi és Szaknyelvi Lektorátus múltbeli és jelenlegi tevékenységei, valamint a jövő perspektívája a NKE Rendészettudományi Karán

Porta Lingua, 2020

Jelen tanulmányunk az NKE RTK Idegennyelvi és Szaknyelvi Lektorátusának a munkáját hivatott bemutatni több évtizedre visszamenően, valamint a jelen tevékenységeinek a felvázolása mellett, kitekint a Lektorátus jövőbeni perspektíváira is. A Rendészettudományi Kar jogelődje, a Rendőrtiszti Főiskola megalakulása – továbbá a projektek, alapítványok, nyelvi tanfolyamok, Erasmus mobilitás, továbbképzések, nemzetközi kapcsolatok, tananyagfejlesztések, kutatások, publikációk, workshopok, a meghívott előadóink, konferenciák, valamint az együttműködés a hatóságokkal és a rendészeti szervekkel, továbbá a nemzetközi szervezetekkel (CEPOL, FRONTEX) – mind-mind olyan tevékenységek, melyek a Lektorátus munkáit meghatározzák. Az oktatott rendészeti, határrendészeti és idegenrendészeti témakörök, a jelen kihívásai, az IKT eszközök és az online platformok alkalmazásai, csapatépítések és rendezvények, a Lektorátus összetétele, a rendészeti szaknyelvi vizsga akkreditációja, az LforS szaknyelvi vizsga l...

A magyarországi határkutatás három évtizede. Szakirodalmi áttekintés

Tér és Társadalom

Az 1980-as évek végétől a határok kutatása mind a magyar, mind a nyugati (nyugat-európai és észak-amerikai) területi kutatások jelentős vizsgálati területe lett. Ugyanakkor magyar szempontból számos térségi sajátosság emelhető ki, amely megkülönbözteti az itteni tudományos termést az angolszász dominanciájú nyugati szakirodalomtól. A tanulmány célja annak feltárása, milyen sajátosságok jellemezték a határkutatások magyar nyelvű szakirodalmát a 19. század végétől napjainkig, különös tekintettel a rendszerváltozás utáni időszakra. Ennek keretében bemutatom, hogyan vált az országhatár a társadalomföldrajz, illetve más rokon diszciplínák számára releváns kutatási problémává. A határt olyan társadalmi konstrukcióként azonosítom, ahol a külső, földrajzi térbeli közelség a belső, társadalmi térben bizonyos mértékű eltávolodottsággal párosul. Ezen alapproblémán túlmenően más, aktuális szempontok is meghatározók voltak a határkutatás egyes korszakaiban. A tanulmány áttekinti a határkutatás k...