Autism and Language Research Papers (original) (raw)

1. Bevezetés Árnyalt képet adnak azok a kutatások, melyek azt vizsgálják, hogy az autizmussal élő személyek mennyire és hogyan értik a humor különféle fajtáit. Szakértői egyetértés áll fenn azon tekintetben, hogy inkább az egyszerű, akár blődli humort, valamint a nyelvi humort értékelik (pl. szóviccek, szójátékok), viszont a bonyolultabb, kontextusfüggő értelmezést kívánó humorral gondjaik vannak (pl. Happé 1993, Lyons & Fitzgerald 2004, Samson 2013, Samson et.al. 2013). Ezzel szemben nagyon sok szülői beszámoló és anekdota kimondottan humorosnak láttatja autizmussal élő ismerőseit, rokonait. Jelen tanulmány annak jár utána, mi lehet ennek az ellentmondásnak a hátterében. Forrásul autizmussal élő személyek természetes interakció keretén belüli humorprodukcióját használja. Egészen pontosan arra keres választ, mi az, ami a magasan funkcionáló autizmussal és Asperger-szindrómával élők spontán beszédprodukciójában humorosnak mondható és őket jó humorú személyeknek tünteti fel. Az eddigi kutatások főként viccek értését vizsgálták, és csak kevesen jutottak el a viccen túli, spontán és kontextusfüggő humor, valamint a humor produkciójának vizsgálatához (cf. Samson 2013), kiváltképp nem természetes diskurzus keretében i. Ez nem különösebben meglepő, hiszen maga az autizmus viszonylag újkeletű, fogalma csak az " Esőember " (Rain man, 1988) című film bemutatása után kezdett beszivárogni a köztudatba, annak dacára, hogy magát a kanneri autizmus spektrumzavart, valamint a 2013 óta ennek részét alkotó Asperger-szindrómát már az 1940-es években leírták (ibid). Habár napjainkban egyre nagyobb számban diagnosztizálják ezt az idegrendszeri fejlődési zavar spektrumot, az átlag magyar állampolgár keveset tud róla, nagyjából annyit, mint a diszlexiáról húsz-harminc évvel ezelőtt. Mai tudásunk szerint részben genetikai alapú ez az idegrendszeri fejlődési zavar, mely egy spektrumot alkot (Autizmus Spektrum Zavar, Autism Spectrum Disorder, ASD). Főbb jellemzői többek közt a szociális készségek zavara (pl. empátia hiánya), a rugalmatlan gondolkodás és viselkedés, az aspergeri típusban az érdeklődés szűk irányultsága és a suta mozgás. Az aspergeri típusú autizmus nem jár együtt a nyelvi fejlődés zavarával, míg a kanneri gyakran igen. A spektrum zavar nagymértékben független az intelligenciától. Sajnos sok még az előítélet, s az ettől tartó érintettek és családtagjaik érzékenysége megnehezíti a természetes diskurzusok rögzítését illetve tudományos felhasználását. Ezért aztán a humor mint a hétköznapi társalgás (és filozófiai értelemben az emberi lét) része, annak sava-borsa, a társadalomnak ebben a szeletében még jobbára rejtve marad.