Biography of Objects Research Papers (original) (raw)

Az Akadémia egy hierarchikus, az irányítást te-kintve hivatalként mûködô intézmény, Ön pedig egy kritikai gondolkodású, az uralkodó narra tí vá-kat megkérdôjelezô mûvészettörténész. Mégis 12 éve vezeti az MTA Mûvészeti Gyûjteményét. Ho-gyan találtak egymásra ezzel az intézménnyel, és mennyire értik egymás nyelvét?-Az Akadémia egy dzsungel, saját törvények-kel. Ha nem meghódítani akarod, hanem élni benne, vele, akkor lassan megnyílnak elôtted a túl-élés ösvényei. Székely Bertalan-kutatóként kezd-tem a gyûjteménnyel ismerkedni, majd 2007-ben egyik napról a másikra vettem át a gyûj teményt, amikor az addigi vezetô, András Edit hirtelen Amerikába távozott. Valakinek gondoznia kellett a gyûjteményt, intézni a napi fenntartást, kölcsönzé-seket; kinyitni nyitvatartási idôben-de azt hiszem, senki sem gondolta, hogy ezen kívül egyéb feladatom is lehet. A Mûvészeti Gyûjtemény ugyanis különösebben nem érdekelt eddig senkit az Akadémián. Nekem viszont jó búvóhelynek és kimeríthetetlen inspirációforrásnak bizonyult.-Búvóhelynek? Miért?-Felmértem, hogy számomra más intézmény-ben nem nyílna tér. Magyarországon az elmúlt évtizedekben ugyanis folyamatosan épült le a tu-do mányos kutatás a múzeumokon belül; a kri-tikai szemléletû kutatókat pedig kevés kivételtôl eltekintve, a pálya szélére állították; és a kiállítá-sokat ma már egyre kevésbé rendezik muzeoló-gusok. Az Akadémián viszont rengeteg érdekes tárgy vesz körül, és mivel a gyûjtemény gyakor-latilag láthatatlan, nem kell a mainstreamhez iga-zodnom. Persze az elején nagyon nehéznek érez-tem: egyedül voltam egy bürokratikus mamutin-tézményben, amely nehezen érti, valójában mi az a mûvészet, vagy mi az az át ha gyo mányozás, " Ilyen hely nincs még egy a világon" Tárgyak élete az MTA Mûvészeti Gyûjteményében A Magyar Tudományos Akadémiához az alapítása óta mûtárgyak sokasága tartozik. Ezeknek a festmények-nek, szobroknak és más tárgyaknak megvan a maguk kalandos sorsa, de meglepôen pontosan mesélik el a magyar tudományosság és a mindenkori nemzeti kánon történetét is. Aki meghallgat egy tárlatvezetést az Akadémia ma látogatható termeiben, nem csupán tudósportrékat fog látni, hanem a máig tartó történelmünkre is rápillanthat. A "történelem" szó 19. századi megalkotójának, Döbrentei Gábornak az arcképét nézve például rögtön megelevenedik az 1950-es évek eleje is, amikor a Döbrenteit tévesen Döbröginek vélô fegyveresek "bosszúból" feldarabolták a festményt. De az efféle erôsza-kos beavatkozások mellett láthatatlan erôk is formálták az Akadémia tárgyi emlékezetét, a kiemelésektôl az elsüllyesztésig. A ma az Akadémián megtekinthetô képmásokon kívül számtalan mûtárgy rejtôzik még a székházban és a nemrégiben lecsatolt kutatóhálózatban, és velük együtt megannyi történet vár felfedezésre. Bicskei Éva mûvészettörténésszel, az MTA Mûvészeti Gyûjteményének vezetôjével beszélgettünk az Akadémia ismeretlen arcairól, múltjáról és jövôjérôl. Holló Barnabás után Telcs Ede és Dávid István: Ferenc József császár és király mellszobrának töredéke, 1917. (Ruskicai márvány, 30 cm MTA Mûvészeti Gyûjtemény, ltsz. 810)