Factors that influence the decision of students to dropout from schooling Research Papers (original) (raw)

A középiskolából való lemorzsolódás probléma az egyén, a család és az egész társadalom számára. Azoknak a tanulóknak, aki nem végzik el a középiskolát, kevesebb esélyük lesz a munkaerőpiacon, nagyobb valószínűséggel lesznek egészségügyi problémáik, és gyakrabban szorulnak majd állami segélyekre. (Christle, et. al., 2007) A korai iskolaelhagyás hazánkban 11,6%, melyet egy Európai Uniós stratégia alapján 2020-ra 10% alá kell csökkenteni. A lemorzsolódásnak számos oka van, a leggyakoribbak: sok hiányzás, diszfunkcionális család, értékrendbeli különbségek, (Kőműves, 2010); iskolai kudarcok, rossz jegyek, bukás, magatartási problémák (Neild, et. al., 2001); valamint ha a tanuló nem köteleződik el az iskola iránt (Archambault, et. al., 2009). Az előadás két, egymással összefüggő kutatás eredményeit mutatja be. A felmérés egy Szakképzési Centrumban vizsgálta meg a lemorzsolódáshoz vezető okokat egyrészt a pedagógusok, másrészt a tanulók és a szülők körében. Mindkét vizsgálat önkitöltős anonim kérdőívvel zajlott; az első 2017 áprilisában a Centrum pedagógusainak körében, 158 pedagógus töltötte ki a kérdőívet. A második felmérést 2018 tavaszán végeztük ugyanezen Centrumban tanuló diákok és szüleik között, 138 tanuló és 106 szülőt válaszolt. Azt feltételeztük, hogy a pedagógusok szerint elsősorban a tanulók személyes tényezői vezetnek a lemorzsolódáshoz, míg a tanulók és a szülők szerint inkább a tanárok és az iskola a felelősek a lemorzsolódásért. A lemorzsolódás többféleképpen is definiálható. A megkérdezett pedagógusok közül a legtöbben (81 fő) úgy vélték, hogy azt nevezzük lemorzolódásnak, ha a tanuló elhagyja az iskolarendszert. A pedagógusok kérdőívében 28 okot soroltunk fel, és feltártuk, hogy a tanárok szerint a korai iskolaelhagyásra leginkább a tanuló személyes jellemzői és a társak vannak hatással. A tanulók és a szülők kérdőívében 17 tényezőt soroltunk fel, melyek vagy teljesen, vagy részben megegyeztek a pedagógusi kérdőívben felsorolt változókkal. A szülők hasolóképpen gondolkodtak, mint a pedagógusok: szerintük is a legmeghatározóbb okok a tanulók személyes jellemzői. Bár a tanulók szerint is lényegesek a személyes sajátosságok, ők a legfontosabb okok között megemlítettek az iskolával és a pedagógusokkal kapcsolatos tényezőket is. Ugyanakkor a pedagógusok szerint az iskolarendszer elhagyása, azaz a végső lemorzsolódás, pontosan a pedagógusok módszereivel, az extra-curriculáris programok és a közös döntések hiányával mutatott nem túl erős, de szignifikáns korrelációt (r= 0,244; r= 0,173; r= 0,197). A vizsgálat alapján megállapítható, hogy a hipotézis nem igazolódott be, mert a szülők egyáltalán nem, a tanulók pedig csak részben tartják felelősnek a pedagógusokat és az