Gypsy Anthropology Research Papers - Academia.edu (original) (raw)

A kutatás körülményeiről Az orosházi cigányságról készülő összefoglaló munka kutatásai kapcsán, a szentetornyai cigányok közösségével 2002. decemberétől kezdtem el foglalkozni. Békés megyén belül az orosházi járásban lakik viszonylag a legkevesebb cigány, viszont a számarányhoz képest jelentős feszültségek alakultak ki a magyar lakosokkal és a rendőrséggel. Az addig hallomásból ismert szentetornyai terület hírhedten vad cigány lakossága sajátságos viszonyok között él, hagyományőrző, hagyománykövető közösségnek bizonyult. A szentetornyai oláhcigány lakosság késői letelepedésű, szegényebb churar közösség. A változások szinte érintetlenül hagyták a közösséget, életmódjuk stagnáló. Elkülönülnek azoktól a romáktól, akik a városban laknak, hiszen ők más nemzetségekhez tartoznak, vagy általuk megvetett romungrok, azaz magyar cigányok. Elkülönülésüket hangoztatják, életmódjukban is inkább megélik a hagyományaikat. A fiatalok követik a tradíciókat, nagyon erős a csoport szocializációs ereje, s inkább ezt követik, mint az iskolában látott vagy mutatott példákat. A kutatás témája a szórtan elhelyezkedő, mégis szorosan együtt élő közösségre, annak kohéziós erőire vonatkozott, valamint azok etnospecifikus jellegzetességeire. Hogyan éli meg ez a csoport cigányságát, hogyan tartja hagyományait, s hogyan éli meg az őket körülvevő világot. Vizsgálataim arra terjedtek ki, hogy a csoport milyen formában szerveződik, az etnikus és lokális identitás milyen szerepet játszik a közösségben, hogyan befolyásolja azt. A kutatás és adatgyűjtés módszerei eltértek a hagyományos néprajzi gyűjtésekétől. Személyem elfogadtatása sokáig tartott, hiszen idegen magyarként (gazho, raklo) eleinte bizalmatlanul fogadtak. Egyetlen lehetőségként cigányok között az " együttélő-megfigyelő " módszer bizonyult, naponta jártam ki, s együtt töltöttem velük (szinte céltalanul) napjaikat. Elfogadásom akkor történt meg, amikor megtanulva a nyelvüket tudtam velük saját nyelvükön beszélni, hiszen ez adott helyzetekben cigányos gondolkodást igényel (adott helyzetben kinek, mit és hogyan mondjak), illetve keresztszülő, így családtag lettem. A bevezetőben kell szót ejtenem azokról a fogalmakról, melyek köré csoportosul a tanulmány. Az etnikai identitás és a lokális identitás értelmezését a következők szerint adhatjuk meg: először is azt kell megvizsgálnunk, hogy beszélhetünk-e etnikus cigány kultúráról, a cigány kultúra etnikus rendszeréről. Bromlej etnosz–értelmezése szerint az egységes közösségi, valamint a másoktól való különbözőség tudatának meghatározó szerepe van. Az etnikai közösség ismérve az, hogy rendelkezik-e etnikai öntudattal. Jellemzője, hogy származásuk alapján rokonok, őrzik a nyelvet, sajátos kulturális jegyekkel rendelkeznek. 1 Az etnikai csoportnak azt nevezhetjük, mely erős " mi tudattal " határolja el magát környezetétől. 2 Sárkány Mihály etnikum-értelmezése szerint rokonsági, illetve fiktív rokonsági kapcsolatoknál tágabb rendszer, tagjai összetartozásuknak tudatában vannak, ezt ki is fejezik, megkülönböztetve magukat más közösségektől. Az etnikus kultúra állandó változást hordoz magában. 3 A kevésbé civilizált társadalmakban az egyén sokkal inkább kötött kultúrájának törvényszerűségei által, s viszonya a kulturális modellhez meghatározza a közösség értékrendszerének elfogadását is. 4 Összességében azt állapíthatjuk meg vizsgált közösségünkről, hogy a fenn említett alapelvek alapján etnikus kultúrával rendelkezik, erősen elhatárolódik a környező magyar közösségtől, " másként, cigányként " határozza meg magát és kultúráját, valamint a környező magyar közösség is más kulturális jegyekkel illeti a cigányságot, elhatárolják magukat tőlük. Az egymás mellett élő etnikumok interetnikus kapcsolatokat alakítanak ki, melyeket az adott etnikumok befolyásolnak és szabályoznak. Az együttélési hagyományok, a másikról kialakított sztereotípiák irányítják a mindennapok szintjén az interetnicitást. Az etnikai identitás tehát a más etnikumokkal való interakció során változik, alakul. Az etnikai identitás tehát egy " közösségi önkép " a külvilág felé, másrészt a közösség tagjai felé egy, a viselkedést befolyásoló normarendszer. A csoport etnikai identitása konfliktushelyzetben aktualizálódik a legélesebben, ennek tárgyalt közösségünk esetében fontos szerepe van, hiszen a gyilkosságig fajuló kultúraközi problémákat él meg a szentetornyai magyar és cigány közösség. Az etnikai identitás mellett beszélhetünk a településhez, lakóhelyhez való kötődésen alapuló lokális identitásról, mely erősíti a közösséghez tartozás élményét. 5 Egy közösség lokális identitása viszonyrendszert fejez ki annak szűkebb területi köreihez (esetünkben utca, településrész, település). Dolgozatomban azt mutatom be, hogy a 1 Bromlej, J.