IQ Research Papers - Academia.edu (original) (raw)
Tanulmányunk azt a kérdést járja körül, hogy milyen befolyással bír a tanulmányi eredmények alakulására az értelmi és érzelmi intelligencia, valamint a személyiségstílus. Mindezt a Debreceni Egyetem közgazdász hallgatói körében végzett... more
Tanulmányunk azt a kérdést járja körül, hogy milyen befolyással bír a tanulmányi eredmények alakulására az értelmi és érzelmi intelligencia, valamint a személyiségstílus. Mindezt a Debreceni Egyetem közgazdász hallgatói körében végzett felmérések segítségével vizsgáljuk meg. Elemzésünkben főként regresszióanalízisre támaszkodtunk. Az eredmények segítségével két kérdésre kívánunk választ kapni. Egyrészt arra, milyen kapcsolat van az említett változók és a vizsgált szakon való sikeres szereplés közt, másrészt, hogy rendelkezik-e a felsőoktatás tisztán információs (szűrő) funkcióval is, vagy csupán termelékenységet növel. Kapott eredményeink az egyes felmérések esetében némileg eltérnek, de általában elmondhatjuk, hogy az egyetemi eredményességet szignifikánsan befolyásolja a hallgató neme, szüleinek végzettsége, értelmi intelligenciája, intro- vagy extrovertáltsága, gondolkodó vagy észlelő személyiségstílusa, valamint a minták egy részénél érzelmi intelligenciája és észlelő vagy ítélkező személyiségstílusa. Mivel ezek nem mindegyike függ a felsőoktatás hatásától, elmondhatjuk, hogy bizonyítékot találtunk a felsőoktatás szűrő funkciójának jelenlétére.
Our study explore the issue of the impact of intelligence, emaotional intelligence, and personality traits on academic success. This was examined with surveys conducted among the economics students of University of Debrecen. Our examination primarily relied on regression analyses. With our findings we aimed to answer to questions. First, what the relationship is between the above mentioned variables and educational achievement in the examined majors, second, if higher education has a clear informational (screening) function or it increases the productivity. Our results are slightly different in each analysis but we can generally state that academic success is significantly affected by the sex, number of graduated parents, intelligence, introversion-extroversion and feeling-thinking personality traits, and in some parts of the samples, emotional intelligence and perceiving-judging personality traits. As not all of these factors depend on the effect of higher education, we can conlcude that we found a proof for the presence of the screening function of higher education.