Lengyel Culture Research Papers - Academia.edu (original) (raw)
Sormás – Török-földek lelőhely kisplasztikája különösen gazdag, de a Mántai-dûlõben is szép számmal kerültek elõ idoltöredékek, állatszobrocskák, oltárok, stb… Jelen dolgozatban a lengyeli kultúra azon leleteit közlöm, melyeken viseleti... more
Sormás – Török-földek lelőhely kisplasztikája
különösen gazdag, de a Mántai-dûlõben is szép számmal
kerültek elõ idoltöredékek, állatszobrocskák, oltárok,
stb… Jelen dolgozatban a lengyeli kultúra azon
leleteit közlöm, melyeken viseleti elemeket ábrázoltak.
A 19 db lelet egy kivételével a Sormás – Törökföldekről
származik, 1. – 18. számú idoltöredékek (2–
11. kép; 12. kép 1–2; 13. kép 1–2), a Mántai-dűlőből
mindössze 1 db, a19. sz. ( 12. kép 3; 13. kép 3). Ez az
arány megfelel a korai lengyeli kultúra eltérõ arányú
jelenlétének a két lelõhelyen. Ezek a változatos, szépen
díszített idolok jól elemezhetõ forráscsoportot alkotnak.
A tanulmányban bemutatott és elemzett sormási
kisplasztikákon felismerhetõ viseleti elemek nagy
része, azaz a felsõruha (ing vagy tunika, ruha, ill.
szoknya), kötény, ékszerek (nyaklánc és nyakék), testfestés,
tetoválás és választékkal tagolt frizura szakirodalmi
adatok alapján jól ismert. Az itt közölt
leletek két új adattal gyarapítják eddigi ismereteinket:
1. A csizma-modell alapján egy újkőkori környezetből
korábban nem ismert lábbeli rekonstruálható szinte
teljes pontossággal. 2. Az összesen nyolc idol
töredéken megfigyelt több soros, tagolt öv a női
viselet, s ezen belül is nagy valószínűséggel a szertartási
öltözet része. Ábrázolása csak idolokról (Sé –
Malomi dûlõ, KALICZ 1995: Abb. 32, 4, 6–9),
valamint egy séi anthropomorf edényről ismert
(KÁROLYI 2003: 208); használata is valószínûleg a
szakrális szférához kapcsolódott, istennői (papnői)
attribútum lehetett.