National Basketball Association Research Papers (original) (raw)

Kulcsszavak: védekező hatékonyság, négy faktor, védekező rangsorok, kosárlabda, bajnokság Tudományos háttér Dean Oliver elmélete 96 százalékos sikerrel jósolta meg az elmúlt három szezonban a csapatok teljesítményét az NBA-ben.... more

Kulcsszavak: védekező hatékonyság, négy faktor, védekező rangsorok, kosárlabda, bajnokság

Tudományos háttér
Dean Oliver elmélete 96 százalékos sikerrel jósolta meg az elmúlt három szezonban a csapatok teljesítményét az NBA-ben. Szerinte a teljesítmény meghatározói: a mezőny dobószázalék, az eladott-, illetve a lepattanó labdák és a büntető dobószázalék.
A nemzetközi kutatások is a védőlepattanókban (Karipidis, és társai 2001; Sampaio, Janeira, 2003; Ibáñez, és társai 2003; Gómez és társai, 2006), illetve a kiegyenlített mérkőzéseken a kétpontos mezőnyszázalékban és a gólpasszok számában látták a döntő különbséget. (Ortega, és társai, 2008)
Az elmúlt 12 szezon tapasztalatai arra mutattak, hogy lehet mérkőzést nyerni rossz védekezéssel és extra támadó teljesítménnyel, de a bajnoki címhez szükség van a kiemelkedő csapatvédekezésre, hiszen a 2011/2012 szezon kivételével minden magyar férfi bajnok az első, vagy második helyen végzett a kapott pontok tekintetében.

Cél
A tanulmányok és elméletek alapján megkerestem azokat a mérkőzés statisztikában látható adatokat, melyeknek döntő jelentőségük lehetett a négy legjobb magyar férfi csapat eredményességében az utolsó befejezett magyar bajnokságban, (2018/2019-ben). Mindezt a sikeres védekezés szemszögéből.

A bajnoknak a statisztikai rangsorokban a legjobbnak kell-e lennie az ellenfelek között, vagy az előkelő rangsor nem számít és elegendő a győzelemhez, ha hatékonyabb védekezéssel lerontja az aktuális ellenfél teljesítményét?

Módszer
A 2018-19-es bajnokságban 26 alapszakasz mérkőzése volt a csapatoknak. A kutatás során a végső négy helyezett 104 alapszakasz mérkőzésének statisztikai eredményeit elemeztem. A rájátszás során a párharcok eredményei egyértelműek voltak. Csupán az egyik elődöntő dőlt el 3:2 arányban, minden más esetben 3:0 volt az eredmény. Az alapszakaszban mindenki kétszer játszott egymással, így a csapatok közötti tendenciákat és rangsorokat nagyobb mintában vizsgálhattam.
Az összehasonlító elemzés során a csapatok kapott és dobott pontjait, a saját és az ellenfél dobószázalékait, a lepattanók, gólpasszok, a szerzett és eladott labdák, illetve a személyi hibák számát vettem alapul. Ezután saját támadási és védekezési rangsorokat készítettem.

Eredmények
A bajnokkal szemben dobtak a legrosszabb mezőnyszázalékkal. A ketteseket 45,08, a hármasokat 31,23 százalékkal. Eközben ők a ketteseket 48,65 százalékkal, a hárompontosokat 31,44-el értékesítették. Ellenük ítélték a legkevesebb személyit, ellenük dobták a második legkevesebb sikeres büntetőt 12,73/meccs, mindezt toronymagasan a legrosszabb százalékkal, 65,8-al.
A védőlepattanózásban a harmadik volt a Falco KC, de a megszerezhető lepattanók 71,09 százaléka lett az övéké. A támadó palánk alatt, viszont ők voltak a legdominánsabbak. Meccsenként 28,98 százalékkal szereztek 10,04 lepattanó labdát, ezzel is rontva az ellenfél védekező teljesítményét. Ellenük volt a második legtöbb eladott labda, meccsenként 13,27, miközben ők csak 8,73-t. Ellenük adták a második legkevesebb pontot érő átadást, 15,62-t, ők pedig a második legtöbbet, 18,38-t. A bajnoknak kiemelkedő volt a gólpassz/eladott aránya, 2,11, ami ellenük csak 1,18 volt.

Következtetés
A bajnoknak nem kell minden statisztikai rangsorban a legjobbnak lennie. Elegendő, ha az adott meccsen jobb az ellenfeleinél.
Viszont nem elég a védekezési rangsorokban dominálni, egyidejűleg szükség van a hatékony támadásra is. Az hogy éppen melyiknek van nagyobb jelentősége, a csapat stílusa és választott taktikája határozza meg.