I'll take you to a better place by Szigi63 on DeviantArt (original) (raw)

Where does this legend come from? We don't know for sure. According to some, it refers to Bifröst, the bridge that connects Asgard with Mitgard...

Many would like to believe that it is true. I think that would be fair.

There is also a version of the story in which our favorite is the referee. When we arrive on this place, he will decide whether we are worthy to enter, or not.

(Szigi)

The Legend of the Rainbow Bridge

"Just this side of heaven is a place called Rainbow Bridge

When an animal dies that has been especially close to someone here, that pet goes to Rainbow Bridge. There are meadows and hills for all of our special friends so they can run and play together. There is plenty of food and water and our friends are warm and comfortable.

All the animals who have been ill and old are restored to health and vigour. Those who are hurt or maimed are made strong again, just as we remember them in our dreams of days and times gone by. The animals are happy and content except for one small thing; they miss someone very special to them, who had to be left behind

They all run and play together but the day comes when one suddenly stops and looks into the distance. His bright eyes are intent. His eager body quivers. Suddenly he begins to run from the group, flying over the green grass, his legs carrying him faster and faster.

You have been spotted, and when you and your special friend finally meet you cling on joyous reunion, never to be apart again. The happy kisses rain upon your face, your hands caress the beloved head and once more you look into the trusting eyes of your beloved pet, so long gone from your life but never absent from your heart.

Then you cross Rainbow Bridge together….. "

Edna Clyne-Rekhly

A Szivárványhíd legendája:

"Egy híd köti össze a Földet az Éggel,

ez a szivárványhíd, mely

csodás színekkel ragyogóan ível

földig érő tarka ívvel.

Innenső oldalán a hídnak

pompázó virágok nyílnak,

friss-zöldek a pázsitos rétek,

üdék a völgyek, a dombvidékek,

örök a tavasz, nem esik a hó.

Van bőséggel ennivaló,

mindig lágy-meleg az idő,

a víz is mindig frissítő.

Ha egy kedvencünk kihűl,

erre a szép helyre kerül.

Az agg, megtört állatok

itt lesznek újra fiatalok,

újra épek a megcsonkultak,

és egész nap csak játszadoznak.

Az én kedvencem is itt lakik,

és nagyon vár már valakit.

Hisz' csak egy hiányzik neki:

Nincs itt vele, ki szereti;

hát hancúrozik egész nap,

míg el nem jő a pillanat.

Most hirtelen abbahagyja:

orra tágul, füle feláll;

lába remeg, szűkül a szempár,

rohanni kezd, megjött a gazdi!

S hogy megérzett és meglátott,

hozzád rohan a barátod,

csókolgatod újra meg újra,

belenézel hűséges szemébe,

és elindultok. Majd elérve

a csodák útjának végére,

a szivárványhídon együtt mentek át,

és ez lesz nektek az igazi mennyország."

(Írta: Edna Clyne-Rekhy)