Beatrix Fűzi | Budapest Business School (original) (raw)

Papers by Beatrix Fűzi

Pedagógusképzés, Jun 30, 2020

Korábbi számunk Eszmecsere rovatában a mentorálás közoktatási alkalmazásának különböző lehetősége... more Korábbi számunk Eszmecsere rovatában a mentorálás közoktatási alkalmazásának különböző lehetőségeivel foglalkoztunk. Szerzőink bemutatt ák iskolájuk innovatív 7akorlatát nem csak a kezdő, hanem a már hosszabb ideje pályán lévő pedagógusok mentori támogatásával kapcsolatban. A mentorálás témaköréhez kapcsolódunk most is, ezútt al azonban felsőoktatásban tanítókat támogató kezdeményezéseket ajánlunk Olvasóink fir7elmébe. Témánk öszszefűzi az Eszmecsere és a Műhely rovatban megjelenő írásokat, amelyek feltárják a mentorálás felsőoktatási adaptációjának lehetőségeit és indokait. Ezek közt legfontosabbként említik az oktatói gárda folyamatos pedagógus-szakmai fejlesztését, az oktatói pálya vonzóbbá tételét és az utánpótlás-nevelést, valamint a színvonalas oktatói munka iránti, e7re artikuláltabb hallgatói igényeket. Cikkeink a felmerülő nehézségekre is rávilágítanak: milyen a fogadtatása a mentorálásnak az oktatók körében, és bevonhatók-e a tanári szereppel küszködő, szakterületükön kiváló oktatók, kutatók? Ho7an lehet az e7etem működésébe beá7azni e7 komplex mentorálási rendszert? Miként hat az intézmény vezetésének szemlélete, hosszú távú koncepciója a kezdeményezések kibontakozására? Várjuk Olvasóink véleményét, refleexióit az írásokra és a felvetett kérdésekre! Kulcsszavak: felsőoktatási mentorálás, tapasztalt és kezdő oktatók mentorálása

Pedagógusképzés, Dec 31, 2020

A Pedagógusképzés folyóirat korábbi számában (18. évfolyam, 1-2. szám) jelent meg Fazekas Ágnes c... more A Pedagógusképzés folyóirat korábbi számában (18. évfolyam, 1-2. szám) jelent meg Fazekas Ágnes cikke, amely azt a kérdést feszegett e, ho1 van-e és mérhető-e az oktatási innováció hazánkban? A cikk részletesen bevezetett az innovációk komplex világába, és felvetett e, ho1 a tanulószervezetként működő intézmények képesek kezelni és menedzselni az újítások keletkezéséből és terjedéséből fakadó kihívásokat. Jelen számunkban K. Na1 Emese folytatja a megkezdett diskurzust, aki a Komplex Instrukciós Programot (KIP) mutatja be innovációelméleti perspektívából. A cikk jól érzékelteti az innovációk komplex adaptív rendszerként való értelmezhetőségét, rávilágít az átadás és a terjesztés dinamikáira. A tanulmányban megjelenik az innováció sikerességének feltételeként a pedagógiai kultúraváltás és a pedagógusok e1éni att itűdje is, kombinálva az e1éni és a szervezeti perspektívát. A fentiek alapján jól látható, ho1 az oktatási innovációk fejlesztésében, átvételében és terjedésében fontos szerep jut a pedagógusképzés, a pedagógus továbbképzés és a folyamatos szakmai fejlődés területének is. Ho1an tudná a pedagógusképzés jobban támogatni az oktatási innovációk fejlesztését és terjedését? Ho1an lehetne az oktatási intézményeket támogatni az innovációk átvételében, fejlesztésében és továbbadásában a továbbképzéseken, illetve a folyamatos szakmai fejlődés e1éb dimenzióinak keretében? Várjuk Olvasóink véleményét, refleexióit az írásokra és a felvetett kérdésekre! Kulcsszavak: oktatási innováció, szervezeti kultúra, folyamatos szakmai fejlődés

Pedagógusképzés, Oct 13, 2022

A "erekek és a fiaatalok tanításának-nevelésének sikeréhez a tanárjelöltek számos területen igény... more A "erekek és a fiaatalok tanításának-nevelésének sikeréhez a tanárjelöltek számos területen igényelnek felkészítést. A tanárjelöltek pályára vonzásában és a már "akorló tanárok pályán tartásában fontos, ho" kompetensnek és fejlődőképesnek lássák magukat a problémákkal, kihívásokkal való találkozáskor. Mindez függhet att ól, ho" milyen megoldandó feladatokkal szembesül a tanár(jelölt), és milyen lehetőségei nyílnak a tanulók képességeinek kibontakoztatására. Rovatunk cikkei két különböző tanárképző intézmény erőfeszítéseinek, pilot programjának bemutatásával irányítják rá a fia"elmet az elméleti felkészülés és a terepen szerezhető "akorlat jelentőségére ezútt al a nyelv-és szakmai tanárok nézőpontjából. Ho"an járulhatnak hozzá a diákok fejlődéséhez a szótárhasználat tanításában járatos nyelvtanárok? Miként segíthetik a szakmai tanárjelöltek tanári identitásának megerősítését az iskolai "akorlatok és az ott szerzett élmények feldolgozását célzó foglalkozások e" változásokkal és kihívásokkal teli közegben? Ezekre a kérdésekre keressük a választ és számos további dilemmát mérlegelünk. Várjuk Olvasóink véleményét, refluexióit az írásokra és a felvetett kérdésekre! Kulcsszavak: szótárhasználat, tanárjelöltek, iskolai "akorlatok, szakmai tanárok, nyelvtanárok Candidate teachers need training in a number of areas for the successful teaching and educating of children and young people. In order to att ract teacher candidates to the career and keep experienced teachers in the career, it is essential that they consider themselves competent and ready to develop in the face of problems and challenges. It depends on, among other things, the type of school and the subject, what kind of tasks the teacher (candidate) faces and what opportunities they have to develop the students. Thee articles in our section draw att ention to the importance of theoretical training and fiaeld or teaching practice from the point of view of language and professional teachers by presenting the institutional training and pilot program of two diffeerent teacher educators. How can language teachers experienced in teaching vocabulary contribute to the development of students? How can teaching practices and concerning experience processing classes help strengthen the teacher identity of vocational teacher candidates in an environment of change and challenge? We seek answers to these questions and consider a number of additional dilemmas. We look forward to readers' views and refluections on the articles and the questions raised!

Pedagógusképzés, Aug 1, 2023

Az elmúlt évben Falus Iván főszerkesztésében és Szűcs Ida szerkesztésében megjelent a Didaktika k... more Az elmúlt évben Falus Iván főszerkesztésében és Szűcs Ida szerkesztésében megjelent a Didaktika kézikönyve, amely a tanítás tudományáról szól a mai igények szerint. A Didaktika című könyv előző kiadása óta eltelt csaknem húsz esztendő jelentős változásokat hozott az oktatás területén: többek között ilyen a digitalizáció, a súlyosbodó pedagógushiány, a tanárképzés és a tanárjelöltek iskolai @akorlatainak ismételt átalakítása. A könyv megjelenése jó alkalom arra, ho@ átgondoljuk a didaktika jelentőségét, alkalmazását napjainkban. Jelen lapszámunkban sorozatot, ho@ ezt a kérdést különböző nézőpontokból megvizsgáljuk. Szerzőink foglalkoznak majd a didaktikai szempontok érvényesülésével digitalizált oktatási környezetben, a tanulás-és tanításértelmezések tanárképzésben betöltött szerepével, továbbá a didaktika iskolai @akorlatokkal és szakmódszertanokkal való kapcsolatával. Sorozatunk első szerzője azzal foglalkozik, ho@ a didaktika alapkérdéseire-mit, ho@an, hol és ki tanítson?-milyen válaszok adhatók a tanárhiánnyal sújtott , új hardver-és szoft verkörnyezetben. Várjuk Olvasóink véleményét, refluexióit az írásokra és a felvetett kérdésekre! Kulcsszavak: didaktika, digitalizáció, tanárképzés Last year,a new edition of the Handbook of Didactics was published, with Iván Falus as editorin-chief, and Ida Szűcs as editor. Thee volume expounds on the state-of-the-art of the science of teaching in light of current needs.Thee almost twenty years since the previous edition of Didactics have seen signifilcant changes in the fileld of education, including digitization, an everworsening teacher shortage, and the repeated reforms of teacher training and teacher trainees' school practicum. Thee publication of the new edition is an opportunity to refluect on the relevance and application of didactics today. In this issue of our journal, we launch a series to explore this issue from diffeerent perspectives. Our authors will address the role of didactics in a digitized educational environment and the role of interpretations of learning and teaching in teacher education, as well as the relationship of didactics to school practices and subject methodologies. Thee filrst author in our series addresses the fundamental questions of didacticswhat, how, where, and who should teach?-in the new hardware and soft ware environment at schools experiencing severe teacher shortages. We look forward to our readers' views and refluections on the papers and the questions raised.

Pedagógusképzés, Dec 20, 2019

Pedagógusképzés, Sep 30, 2010

Fiatal Müszakiak Tudományos Ülésszaka, 2004

Az ember egy különleges képességével sajátos szerepet vívott ki magának az élőlények között. Kívá... more Az ember egy különleges képességével sajátos szerepet vívott ki magának az élőlények között. Kíváncsiság hajtotta önmaga és környezete megismerésére és megértésére, miközben a világot formálni tudó lénnyé vált. A gondolkodás, az az egyedülálló képesség, mely támasza lett a természet és a társadalom változásaival szemben, a fennmaradásért vívott küzdelemben. Az emberiség történetében soha nem látott fejlődésnek lehetünk tanúi. Hogy lépést tudjunk

Iskolakultúra

Innovations, Technologies and Research in Education, 2019, 2019

Higher education is struggling with the consequences of "mass production" that has become charact... more Higher education is struggling with the consequences of "mass production" that has become characteristic in recent decades. The challenges include large group sizes, impersonal teacher-student relationships, an increase in the number of students with specific learning difficulties. Our research and development project (EFOP-3.6.1-16-2016-00012) aims to help teachers in economics programmes in the formation of attitudes supportive of students and in the development of the efficiency of teaching. We intended to explore teachers' perceptions of the students, with special attention to their motivation and the characteristics of the learning. We were curious whether teachers identify various student types, and if they take into consideration them in their teaching activities. (We asked students to provide self-characterisations along the above mentioned factors in order to make a comparison between the teachers' and the students' perspectives possible.) We surveyed teachers of six Hungarian universities. The questionnaire was completed by 210 university teachers. We also supplemented the above with the qualitative analysis of 42 in-depth interviews conducted with teachers. Almost all teachers agreed that there is a perceptible increase in the differences between students. The teachers' responses outlined a few student types, as well as some typical attitudes in reaction. While the majority of the teachers approach the experienced phenomena as a challenge, or at least as a task to tackle, and are therefore actively looking for solutions, a smaller proportion considered them as unsolvable problems, and therefore do not even experiment with solutions. The interviews with the teachers shed light on the significant differences in terms of how nuanced the teachers' images of students are. We incorporate our findings into trainings for teachers.

Educational review, Feb 28, 2022

Based on related academic and semi-academic discourse, this paper aims to investigate the impacts... more Based on related academic and semi-academic discourse, this paper aims to investigate the impacts of the COVID-19 pandemic on important actors and their expectations in the higher education (HE) sector. As open organisations, higher education institutions (HEIs) are influenced and shaped by different stakeholders’ numerous and often controversial demands. While HEIs strive to meet key actors’ needs, these expectations have a determinative role in the future of HEIs. Therefore, the future-oriented horizon scanning method was used for mapping the explicit demands of actors and for analysing alterations in expectations due to the pandemic. The horizon scanning showed that one of the most pressing expectations of HEIs in Central-Eastern Europe (CEE) was digitalisation even before the pandemic. Due to the pandemic, the awaited digitalisation in HE was realised within a few weeks, and it affected all actors. The tangible daily experience of the digital mode of education changed the priorities and expectations of the actors. In addition, this unexpected situation brought to the surface HEIs’ hidden potentials, resources and responsibilities. Although the role of digitalisation in the future of HE is clearly manifested, the impacts of social restrictions as well as the effects of the digitalisation of learning and life in general were perceived primarily in the field of socialisation. As a result, the need for socialisation has increased. The article highlights the dynamic interconnection between digitalisation and socialisation, and the changing expectations and voices of stakeholders, which should be considered when HEIs choose their future paths in the post-COVID-19 era.

Iskolakultúra, 2023

A pandémia számos kihívást hozott az egyetemi oktatók életébe, köztük meghatározó volt a digitáli... more A pandémia számos kihívást hozott az egyetemi oktatók életébe, köztük meghatározó volt a digitális oktatásra való szinte azonnali átállás. A klasszikus egyetemi oktatáshoz szokott oktatóknak, kilépve eddigi tanítási gyakorlatukból, újrakezdőként, élesben kellett alkalmazniuk a hazánkban kevéssé kidolgozott digitális felsőoktatás módszertanát és az új szoftverek használatát. Bár a digitális megoldások már a COVID-19 előtti időszakban is megjelentek a felsőoktatásban, de ilyen mértékű átalakulásra senki nem számított. Az oktatók nyitottsága, hozzáállása és felkészültsége eltérő volt, akadtak lelkesebbek, kísérletezőbbek és olyanok is, akik maradni akartak a jól bevált módszereknél. A három egyetemi félévet felölelő kutatásunk alapjául az oktatók körében kitöltött kérdőívek és interjúk szolgáltak, amellyel párhuzamosan monitoroztuk az egyetemi keretrendszerek felhasználói aktivitását is. A kvantitatív és kvalitatív adatok segítségével képet kaptunk arról, hogy a Budapesti Gazdasági Egyetem oktatóinak helyzethez való alkalmazkodása milyen kapcsolatban állt az oktatók nyitottságával, hozzáállásával és felkészültségével, valamint az EPIC modell alapján kialakított támogatási rendszerrel.
Az eredményekből jól látszik, hogy az oktatók megélték a globális krízist, megérezték, hogy az eddig bevált stratégiák már nem működnek. Még ragaszkodtak a számukra biztonságot jelentő jelenléti katedrához, de
emellett nyitottá váltak az online oktatás újdonságaira is, és hajlandók voltak erőfeszítést tenni a kihívások megoldására. Az új intézményi szintű célok tervezői gondolkodással való kialakításához összegeznünk kellett
az eredményeket, és átgondolni, hogy a jövőben milyen irányba fejlesztjük intézményünk oktatását, és ehhez milyen oktatói kompetenciákra lesz szükség. Kutatásunk eredménye irányt mutat ahhoz, hogy az oktatóknak
milyen komplex támogatói környezetet és szolgáltatói rendszert kell kialakítanunk ahhoz, hogy a 21. századi felsőoktatási kihívásokat hatékonyan és a szakmai örömöket megélve tudják kezelni.

Educational Review, 2022

Proceedings of the 7th Teaching & Education Conference, London, 2019

Reducing student drop-out rates is a challenge faced in Hungarian higher education. Our research ... more Reducing student drop-out rates is a challenge faced in Hungarian higher education. Our research and development project is intended to contribute to this effort: we analyse the notions and experiences of teachers concerning the possibility of motivating students, as well as their own role models as teachers and their teaching methods. We also explore students' motivation, their experiences and expectations related to classes at the university. It was studied whether the motivation of students appears in the teachers' understanding of their own role. Do they accept or reject the motivation of students as a task? Is there a difference in the teaching methods applied between those who consider a part of their role as teachers to motivate students and those who reject this? We were also curious how the opinions of teachers and students were similar or different concerning the motivating effect of various teaching methods. We collected data from teachers and students at six Hungarian institutes of higher education. The teachers' questionnaire was completed by 210 respondents, and semi-structured, in-depth interviews were also conducted with 41 of them. The students' questionnaire was completed by 1,130 respondents. In the analysis of the data, we used both quantitative and qualitative methods. Based on the results, half of the teachers faced with difficulties in connection with motivating students. In the interpretation of the role models of the majority of them, the intention of motivating students appeared positively. By contrast, in the opinion of 68%, academic success depends on the students alone. There was agreement in that the respondents considered the use of digital tools, interactivity, practicality as having the most motivating effect. In the frequency of encountering various methods, however, there was a difference in the assessment given by students and teachers. The interviews shed light on the fact that, despite the best intentions, the actual achievement of motivation of students in the classrooms is often missing. The reason may be the lack of pedagogical and methodological knowledge and consciousness.

Educational Review, 2022

Based on related academic and semi-academic discourse, this paper aims to investigate the impacts... more Based on related academic and semi-academic discourse, this paper aims to investigate the impacts of the COVID-19 pandemic on important actors and their expectations in the higher education (HE) sector. As open organisations, higher education institutions (HEIs) are influenced and shaped by different stakeholders’ numerous and often controversial demands. While HEIs strive to meet key actors’ needs, these expectations have a determinative role in the future of HEIs. Therefore, the future-oriented horizon scanning method was used for mapping the explicit demands of actors and for analysing alterations in expectations due to the
pandemic. The horizon scanning showed that one of the most pressing expectations of HEIs in Central-Eastern Europe (CEE) was digitalisation even before the pandemic. Due to the pandemic, the awaited digitalisation in HE was realised within a few weeks, and it affected all actors. The tangible daily experience of the digital mode of education changed the priorities and expectations of the actors. In addition, this unexpected situation brought to the surface HEIs’ hidden potentials, resources and
responsibilities. Although the role of digitalisation in the future of HE is clearly manifested, the impacts of social restrictions as well as the effects of the digitalisation of learning and life in general were perceived primarily in the field of socialisation. As a result, the need for socialisation has increased. The article highlights the dynamic interconnection between digitalisation and socialisation, and the changing expectations and voices of stakeholders, which should be considered when HEIs choose their future paths in the post-COVID-19 era.

Pedagógusképzés

Korábbi számunk Eszmecsere rovatában a mentorálás közoktatási alkalmazásának különböző lehetősége... more Korábbi számunk Eszmecsere rovatában a mentorálás közoktatási alkalmazásának különböző lehetőségeivel foglalkoztunk. Szerzőink bemutatták iskolájuk innovatív gyakorlatát nem csak a kezdő, hanem a már hosszabb ideje pályán lévő pedagógusok mentori támogatásával kapcsolatban. A mentorálás témaköréhez kapcsolódunk most is, ezúttal azonban a felsőoktatásban tanítókat támogató kezdeményezéseket ajánlunk Olvasóink figyelmébe. Témánk összefűzi az Eszmecsere és Műhely rovatban megjelenő írásokat, amelyek feltárják a mentorálás felsőoktatási adaptációjának lehetőségeit és indokait. Ezek közt legfontosabbként említik az oktatói gárda folyamatos pedagógus-szakmai fejlesztését, az oktatói pálya vonzóbbá tételét és az utánpótlásnevelést, valamint a színvonalas oktatói munka iránti, egyre artikuláltabb hallgatói igényeket. Cikkeink a felmerülő nehézségekre is rávilágítanak. Milyen a fogadtatása a mentorálásnak az oktatók körében és bevonhatók-e a tanári szereppel küszködő, szakterületükön kiváló ...

Pedagógusképzés, Jun 30, 2020

Pedagógusképzés, Dec 31, 2020

Pedagógusképzés, Oct 13, 2022

Pedagógusképzés, Aug 1, 2023

Pedagógusképzés, Dec 20, 2019

Pedagógusképzés, Sep 30, 2010

Fiatal Müszakiak Tudományos Ülésszaka, 2004

Iskolakultúra

Innovations, Technologies and Research in Education, 2019, 2019

Educational review, Feb 28, 2022

Iskolakultúra, 2023

Educational Review, 2022

Proceedings of the 7th Teaching & Education Conference, London, 2019

Educational Review, 2022

Based on related academic and semi-academic discourse, this paper aims to investigate the impacts... more Based on related academic and semi-academic discourse, this paper aims to investigate the impacts of the COVID-19 pandemic on important actors and their expectations in the higher education (HE) sector. As open organisations, higher education institutions (HEIs) are influenced and shaped by different stakeholders’ numerous and often controversial demands. While HEIs strive to meet key actors’ needs, these expectations have a determinative role in the future of HEIs. Therefore, the future-oriented horizon scanning method was used for mapping the explicit demands of actors and for analysing alterations in expectations due to the
pandemic. The horizon scanning showed that one of the most pressing expectations of HEIs in Central-Eastern Europe (CEE) was digitalisation even before the pandemic. Due to the pandemic, the awaited digitalisation in HE was realised within a few weeks, and it affected all actors. The tangible daily experience of the digital mode of education changed the priorities and expectations of the actors. In addition, this unexpected situation brought to the surface HEIs’ hidden potentials, resources and
responsibilities. Although the role of digitalisation in the future of HE is clearly manifested, the impacts of social restrictions as well as the effects of the digitalisation of learning and life in general were perceived primarily in the field of socialisation. As a result, the need for socialisation has increased. The article highlights the dynamic interconnection between digitalisation and socialisation, and the changing expectations and voices of stakeholders, which should be considered when HEIs choose their future paths in the post-COVID-19 era.

Pedagógusképzés

Korábbi számunk Eszmecsere rovatában a mentorálás közoktatási alkalmazásának különböző lehetősége... more Korábbi számunk Eszmecsere rovatában a mentorálás közoktatási alkalmazásának különböző lehetőségeivel foglalkoztunk. Szerzőink bemutatták iskolájuk innovatív gyakorlatát nem csak a kezdő, hanem a már hosszabb ideje pályán lévő pedagógusok mentori támogatásával kapcsolatban. A mentorálás témaköréhez kapcsolódunk most is, ezúttal azonban a felsőoktatásban tanítókat támogató kezdeményezéseket ajánlunk Olvasóink figyelmébe. Témánk összefűzi az Eszmecsere és Műhely rovatban megjelenő írásokat, amelyek feltárják a mentorálás felsőoktatási adaptációjának lehetőségeit és indokait. Ezek közt legfontosabbként említik az oktatói gárda folyamatos pedagógus-szakmai fejlesztését, az oktatói pálya vonzóbbá tételét és az utánpótlásnevelést, valamint a színvonalas oktatói munka iránti, egyre artikuláltabb hallgatói igényeket. Cikkeink a felmerülő nehézségekre is rávilágítanak. Milyen a fogadtatása a mentorálásnak az oktatók körében és bevonhatók-e a tanári szereppel küszködő, szakterületükön kiváló ...

A kézikönyv a Szent Angéla Ferences Általános Iskolában és Gimnáziumban kidolgozott tanuló támoga... more A kézikönyv a Szent Angéla Ferences Általános Iskolában és Gimnáziumban kidolgozott tanuló támogatási program első, kísérleti évének tapasztalataira épül és abban segíti a pedagógusokat, hogy miként támogassák diákjaikat saját céljaik kitűzésében és elérésében ún. kísérő beszélgetéseken keresztül. Bemutatja a pedagógus kísérői tevékenységének jellemzőit, kereteit, ötleteket és módszereket ad az 1-12. évfolyamos diákokkal folytatott beszélgetésekhez.

Óbudai Egyetem, 2016

Célunk, hogy ezek feldolgozásával a tanárjelöltek felkészüljenek arra, hogy tanári munkájukba épí... more Célunk, hogy ezek feldolgozásával a tanárjelöltek felkészüljenek arra, hogy tanári munkájukba
építsék a diagnosztizálás és a fejlesztés alapvető technikáit, módszereit. El kívánjuk
érni, hogy a tanárjelöltek szemléletében kihívásként jelenjen meg a különleges
bánásmódot igénylő diákok támogatása. Tudatosítani kívánjuk, hogy a felzárkóztatás és
tehetséggondozás – akár egy diákot illetően is – szorosan összekapcsolódik.