A gondolkodási képesség fejlesztése vizuális módszerekkel (original) (raw)
Gyermeknevelés Tudományos Folyóirat, 2020
Az algoritmikus gondolkodás fejlesztése különböző színtereken és különböző eszközök segítségével valósulhat meg, az egyik lehetséges forma a témához kapcsolódó versenyeken való részvétel. Ezek az alkalmak lehetőséget biztosítanak a résztvevők tudásának összemérésére, önismeretük fejlesztésére és nem utolsó sorban élményt és kihívást jelentenek a számukra. Tanulmányomban egy, a 2017/2018-as tanévben útjára indult kezdeményezést, az Országos Méh-Ész Logikai Versenyt és az ehhez kapcsolódó kiegészítő tevékenységeket mutatom be. Megismerhetjük a verseny létrejöttének előzményeit, bepillantást nyerhetünk a szervezés és megvalósítás folyamatába, nehézségeibe. Bemutatásra kerülnek a megrendezés két éve során elért sikerek a résztvevők számának és a versennyel kapcsolatos visszajelzések tükrében. A megvalósítás során szerzett tapasztalatok közül kiemelt figyelmet szentelek az egyik legnagyobb veszélyforrásnak, a nagymértékű lemorzsolódásnak és az ennek elkerülése érdekében tett lépéseknek.
Rembrandt – A képek színjátéka. Hermeneutikai kísérletek (online képmelléklet)
Rényi András: Rembrandt - a képek színjátéka, 2023
Online képmelléklet a Rembrandt – A képek színjátéka. Hermeneutikai kísérletek c. monográfiához. A mű rendhagyó kísérlet Rembrandt bibliai és mitológiai tárgyakat feldolgozó képalkotó művészetének korszerű újraértelmezésére. Abból a feltételezésből indul ki, hogy a mester személyében – kivételes módon – egyidejűleg kétféle zsenivel – egyrészt a rajzoló-festő-rézkarcoló, másrészt a drámaszerző-dramaturg zsenialitásával – van dolgunk. E kétféle tehetség kombinációja olyan egészen eredeti művészi formát eredményezett, amelynek se előzménye, se folytatása nem volt a művészettörténetben. Rembrandt sajátos módszert dolgozott ki arra, hogy állóképeken konkrét drámai fordulatokat is ábrázolni lehessen: ezzel tette alkalmassá képeit a jól ismert régi történetek akár gyökeres átértelmezésére, a hősök sorsának újragondolására is. Emiatt e művek a művészettörténet bevett módszereivel, a stílusvizsgálat és az ikonológiai jelentéskutatás hagyományos eszközeivel nem is ragadhatók meg. A tanulmány ...
A mérnökhallgatók induktív gondolkodása
Iskolakultúra, 2021
A felsőoktatás feladata kettős: (1) felkészíteni a hallgatókat a munkaerő-piaci elvárások kielégítésére, (2) olyan tanulási környezet, feltételek megteremtése, hogy a hallgatók minél nagyobb számban tudják teljesíteni a tantárgyi követelményeket, vagyis minél alacsonyabb mértékű legyen a lemorzsolódás. E kettős követelmény kielégítéséhez alkalmas eljárás lehet a hallgatók transzverzális kompetenciáinak bemeneti, illetve folyamatos monitorozása. E kompetenciák köre igen szerteágazó. Jelen tanulmányunkban a problémamegoldásban fontos szerepet játszó induktív gondolkodásra, illetve annak komponenseire, az absztrakt következtetéses, illetve a diagrammatikus gondolkodásra fókuszáltunk. A kutatásban 212 BSc képzésben tanuló, első évfolyamos műszaki egyetemista vett részt. A kutatás során egy, a munkaerő kiválasztásában széles körben alkalmazott mérőeszközt alkalmaztunk, amit online formában kellett a hallgatóknak kitölteniük. Így az eredmények mellett lehetőség nyílt a megoldási idő rögzí...
Magyar Pszichológiai Szemle, 2021
Tanulmányunk a tehetség és az azt befolyásoló, különböző tényezők koncepcióját járja körül társadalmi-történelmi és aktuális keretek között, az ősi kultúráktól napjainkig követve a jelenség definiálását, meglétének következményeit, mérésének lehetőségeit és fejlődését. Kifejtjük az intelligencia, a kreativitás, a motiváció, a teljesítményigény és egyéb, más tényezők hatását, azt, hogy e folyamatok, képességek hogyan, miben járulnak hozzá (vagy nem) a tehetség kibontakozásához. Végezetül pedig szót ejtünk egy olyan tehetségcsoportról – kétszeresen kivételesek –, akik különösen nagy segítséget igényelnek abban, hogy képességeik a leghatékonyabb módon jöjjenek felszínre és szilárduljanak meg.
Számítógépes, adaptív IQ-mérés: Egy gyakorlati példa
Magyar Pszichológiai Szemle, 2016
Az adaptív számítógépes tesztelés (CAT) a kognitív képességek mérésének legkorszerűbb formája, amely egyfelől a modern tesztelméletre, másfelől az informatikai lehetőségekre épül. Jelen tanulmányban egy gyakorlati példán, a Mensa HungarIQa adaptív IQ-tesztjén keresztül mutatjuk be a CAT elméletét és gyakorlatát. A cikk először áttekinti az intelligencia kutatásának legfontosabb eredményeit és az IQmérés történetét és módszereit. Ezt követően a pszichometria főbb területeit, a klasszikus tesztelméletet és az item-válasz elméletet tárgyalja, valamint a CAT alapjait. Végül bemutatja egy konkrét adaptív IQteszt készítésének folyamatát, az itemek készítésétől az item-paraméterek becslésén és az adaptív algoritmus összeállításán át a teszt validálásáig.
Harmadik generációs információs írástudás-fejlesztés a gyermeki életesélyek javításáért
Információs Társadalom
A cikk a digitális szegénység problémakörének kutathatóságát állítja fókuszba. Nem kérdéses, hogy a versenyképesség fő tényezője nem a technológia, hanem az emberi tényező. Hogyan segíthetnek az infokommunikációs technológiák a szegénység és az információs szegénység felszámolásában? Hogyan csökkenthető a digitális megosztottság, és mi a szerepe ebben a folyamatban a különböző információs írástudásoknak? A súlyos kérdéseket konkrét kutatási terv és nemzetközi kitekintés egészíti ki. --- Third-generation information literacy development for improving opportunities in children’s lives The article focuses on the research carried out on digital poverty issues. It is indisputable that the main factor in competitiveness is not technology but the human factor. How can infocommunication technologies help eradicate poverty and information poverty? How can the digital gap be narrowed, and what role do the various forms of information literacy play in this process? These pressing questions are...
A reflektív naplók alkalmazásának lehetőségei a tanárképzésben
Iskolakultúra
Napjaink gyorsan változó információs társadalmában a tanároknak folyamatosan felül kell vizsgálniuk és kihívások elé kell állítaniuk nézeteiket, módszereiket, mivel a sokszínű osztályközösségek, illetve a változó tanulási formák, források és tanulási környezetek gyors, adaptív pedagógiai reakciókat igényelnek (Lampert, 2010). A reflektív gondolkodás elengedhetetlen kelléke a tanárok szakmai repertoárjának így a 20. század végétől a reflektivitás egyre nagyobb hangsúlyt kap a pedagógusképzésben (Kinsella, 2007; Collin, Karsenti és Komis, 2013). A tanárszakos hallgatók reflektív gondolkodásának támogatására, illetve feltárására számos módszer áll rendelkezésre mind hazai, mind nemzetközi viszonylatban. Ezeknek a tanulmányoknak szisztematikus feldolgozását célul kitűző kutatások azonban kis számban vannak csak jelen a hazai szakirodalomban. Jelen tanulmány, a reflektív naplónak, mint a reflektivitás egyik hatékony eszközének tanárképzésben való alkalmazási lehetőségeit tárja fel a s...
Mesterséges intelligencia – a diskurzusok újratervezésének kora
Információs Társadalom
A közelmúltban az intelligens robotokban rejlő egyre növekvő veszélyek a mesterséges intelligenciáról (MI) szóló irodalom központi témájává váltak. Ez az általam „alarmistának” nevezett nézőpont logikus következménye (és erős szövetségese) az „erős MI” korosodó paradigmájának, illetve ezen paradigma legújabb változatainak. A veszélydiskurzus főbb argumentumainak és az ezekkel kapcsolatos problémák ismertetése után felvázolok egy új értelmezési keretet, melyben minden MI-rendszer elválaszthatatlan egységet, hibridet alkot humán komponensével, a funkcióval és környezetével. Véleményem szerint az igazán fontos kutatási, tervezési és fejlesztési kérdések a humán összetevővel, valamint a humán és a mesterséges komponens interakciójával kapcsolatosak. Ez a megközelítés három további diskurzus számára is teret nyit: az automatizáció következő szintje és a foglalkoztatás jövője, az emberi összetevő kiterjesztése és az ehhez kapcsolódó jogi és etikai kérdések, melyeket az MI és a robotika le...
A Család és iskola című lap óvodai képanyagának elemzése
Danubius Noster
Az óvodák magyarországi történetének feltárása fontos feladat a neveléstörténeti kutatások előtt. Számos forrás áll rendelkezésünkre melynek feldolgozása hozzásegít minket, hogy pontosabban megértsük az intézményes kisgyermeknevelés tizenkilencedik és huszadik századi magyarországi tradícióit. Olyan források ezek, melyek információk egész sorát hordozzák – tárgyak, dokumentumok és természetesen a szakmai nyilvánosság fórumaként működő folyóiratokat is ide soroljuk. Jelen elemzés az egyik ilyen forrás, a Család és iskola (Gyermekünk) című folyóirat képi korpuszát teszi vizsgálata tárgyává, hogy áttekintse, miképpen jelenik meg a folyóirat képanyagában az óvoda, az intézményes kisgyermeknevelési környezet. A képi korpusz feldolgozásában a teljességre törekedtünk, feltártuk a folyóirat teljes képi állományát és kigyűjtöttük az óvodával, illetve az iskoláskor előtti életszakasszal kapcsolatos képi anyagot. Első lépésben kvantitatív elemzést végeztünk, hogy fel tudjuk mérni a téma súlyát...
Időskorúak fejlesztése tanulás-módszertani tanácsadással. Szakirodalmi áttekintés
Neveléstudomány, 2019
A kisebbségi oktatás és az arra gyakorolt oktatáspolitika vizsgálata kiemelten fontos szerepet játszik, ugyanis sajátos erőtérben mozognak (Kozma, 2012). Jelen tanulmány a rendszerváltástól napjainkig (1991-2018) mutatja be az ukrajnai oktatáspolitikát. Fel szeretnénk tárni, hogyan alakult az ukrán oktatáspolitika az Európai Uniós normák felé közeledés során, s ezek a törekvések mennyire voltak sikeresek. Munkánkban meg kívánjuk vizsgálni, hogy a különböző politikai fordulatok milyen hatást gyakoroltak az ukrán állam kisebbségpolitikájára és ezen belül a kárpátaljai magyarokra. A főbb irányelveket és tendenciákat kívánjuk az olvasó elé tárni. Az ukrajnai oktatáspolitikát a kisebbségi nemzeti közösségek szempontjából kettősség jellemzi: egyszerre figyelhető meg az európai hatás és az ukránosítás. A politikai és gazdasági változások során számos pozitív célkitűzést hajtottak végre az oktatáspolitika terén. Ide sorolhatók az Európai Unió felé nyitó lépések, mint például a Bolognai-rendszerhez történő csatlakozás. Az ország oktatáspolitikai szempontból az Európai Unió felé törekszik, eredményeim szerint azonban a kisebbségi nemzeti közösségek jogait illetően visszafejlődés tapasztalható.
A pedagógiai értékelés kiegészítése elektrofiziológiai jelek követésével
Acta Universitatis de Carolo Eszterházy Nominatae. Sectio Biologiae
Az EEG‑eredmények olyan többletinformációval szolgálhatnak a tanulókról, amely kiegészíti a feladatlapok eredményét, felhasználhatók arra, hogy ne csak azt tudjuk meg egy tanulási folyamat végén, hogy a feltett kérdésekre mennyire jól sikerültek a tanuló válaszai, hanem azt is, hogy a tanulási folyamat alatt a tanuló motivált volt‑e, vagy inkább zavart, mennyire unta a feladatot, és mikor fáradt el egy teszt alatt. Az EEG‑mérések kiértékelésénél nehézséget okoznak a mérés alatti műtermékek, emiatt olyan feladatoknál alkalmazható jól az eljárás, amelyek kevés mozgással járnak. Az EEG‑aktivitás egyéni jellemzői miatt a hasonló feladatok alatti regisztrátumok spektrális jellemzői nagyon eltérőek lehetnek, ennek figyelembevételéhez további mérések szükségesek.
A verbális munkamemória fejlődésének vizsgálata 5 éves kortól 85 éves korig
Iskolakultúra
A munkamemória fejődésének vizsgálata nagy relevanciával bír, mind az oktatásban, mind a kognitív tudományok terén. A munkamemória olyan rövidtávú emlékezet, mely az információt rövid ideig (néhány másodperc, vagy perc) megtartja, illetve az információt manipulálja. A munkamemória alegységei közül a fonológiai hurok, más néven verbális munkamemória nagysága jól bejósolja az egyén nyelvelsajátítási képességeit, legyen szó akár az anyanyelvről, akár idegen nyelvről. Az eddigi szakirodalmak alapján a verbális munkamemória kapacitása 7, legkésőbb 10 éves korra kialakul, és fejlődési ívét tekintve fordított U alakot mutat. Mivel a legtöbb szakirodalom külön vizsgálja az egyes életkori csoportokat, jelen kutatás célja a verbális munkamemória fejlődésének vizsgálata egy kutatáson belül az egyes életkorokban. E terület mérésére a Számterjedelem Teszt, Hallási Mondatterjedelem Teszt, a Számlálási Terjedelem Teszt, a Betű Fluencia, Szemantikus Fluencia, valamint a Cselekvés Fluencia Tesztek k...
Cím nélkül. A konkrét és geometrikus művészet esete a számítógéppel és a valósággal
Információs Társadalom
A Nyílt Struktúrák Művészeti Egyesület Kód és algoritmus. Hommage to Vera Molnár című kiállításának megnyitóján elhangzott beszéd tanulmány-változata művészet és mesterséges intelligencia néhány érintkezési pontját tárgyalja. Legfőbb célja, hogy az "algoritmikus képalkotás" művészi tartalmával és a kortárs folyamatokhoz való illeszkedésével kapcsolatban tegyen újnak tekinthető állításokat.
Különleges Bánásmód - Interdiszciplináris folyóirat
Cél: a mesterséges intelligencia alapú rendszerek, eszközök, szolgáltatások begyűrűztek az élet minden területére, így megjelentek az oktatásban is. Jelen tanulmány célja a leendő gyógypedagógusok véleményeinek megismerése a mesterséges intelligencia (röviden MI) pedagógiai célú használatával kapcsolatban. Módszer: A tanulmányban bemutatásra kerülő vizsgálatban n= 157 gyógypedagógia szakos hallgató véleményének elemzésére került sor, kérdőíves kutatás segítségével. Az eredményeket matematikai statisztikai elemzéssel, az SPSS szoftver segítségével értékeltük ki. A programon belül kereszttáblás elemzést, χ2-tesztet és gyakoriságszámítást alkalmaztunk. Eredmények: a leendő gyógypedagógusok csak nagyon kis százaléka (18,5%) találkozott az eddigi tanulmányai alatt MI eszközökkel és alkalmazásokkal. Az MI eszközök alkalmazását inkább a tanórai tevékenységeken kívül tartják elképzelhetőnek. Az MI használatára való hajlandóság tekintetében nincs szignifikáns különbség az életkor viszonylatá...