Pál Eszter | Eötvös Loránd University Budapest (original) (raw)

Papers by Pál Eszter

New formations, Jun 1, 2024

This article interprets recent changes in the structure of the scientific field, focusing on the ... more This article interprets recent changes in the structure of the scientific field, focusing on the legitimacy of expertise and the division between lay and expert knowledge. It compares aspects of the scientific transition, the professionalisation of the scientific field in Victorian England to developments of the past few decades. Nineteenth-century transformations resulted in the restructuring and decolonisation of the scientific field: clearer internal and external boundaries and relative autonomy. Today, we witness the blurring of these demarcations and the deconstruction of earlier constructs. The conceptual framework of my analysis is that introduced by Harry Collins and his colleagues as the Studies of Expertise and Experience. The article first provides an overview of the most important concepts, altering some emphases to fit the purposes of the present subject. By examining the question of legitimacy and status of expert knowledge under different periods and circumstances, the article points out both similarities and important differences between the two eras of transition. Finally, the paper discusses the recolonisation of the scientific field observed in twenty-first-century autocracies and concludes that the conceptual framework of the third wave of science studies needs to be adjusted to give an entirely satisfying interpretation of this novel development.

New Formations, 2023 (110 & 111 ), 2024

This article interprets recent changes in the structure of the scientific field, focusing on the ... more This article interprets recent changes in the structure of the scientific field, focusing on the legitimacy of expertise and the division between lay and expert knowledge. It compares aspects of the scientific transition, the professionalisation of the scientific field in Victorian England to developments of the past few decades. Nineteenth-century transformations resulted in the restructuring and decolonisation of the scientific field: clearer internal and external boundaries and relative autonomy. Today, we witness the blurring of these demarcations and the deconstruction of earlier constructs. The conceptual framework of my analysis is that introduced by Harry Collins and his colleagues as the Studies of Expertise and Experience. The article first provides an overview of the most important concepts, altering some emphases to fit the purposes of the present subject. By examining the question of legitimacy and status of expert knowledge under different periods and circumstances, the article points out both similarities and important differences between the two eras of transition. Finally, the paper discusses the recolonisation of the scientific field observed in twenty-first-century autocracies and concludes that the conceptual framework of the third wave of science studies needs to be adjusted to give an entirely satisfying interpretation of this novel development.

Routledge eBooks, Jun 19, 2023

Routledge Handbook of Academic Knowledge Circulation, 2023

Pál Eszter A betegek lázadása: orvosok, páciensek, társadalmak "A jó orvos barátként viszonyul a ... more Pál Eszter A betegek lázadása: orvosok, páciensek, társadalmak "A jó orvos barátként viszonyul a betegeihez. Az összeshez. És a beteg is igyekszik legyőzni a pszichológiai és társadalmi korlátokat, hogy orvosának igaz barátja lehessen, ami gyakran sikerül is neki"-írja Dr. Pedro Laín Entralgo Doctor and Patient című művében (idézi: Siegler 2011: 7). Szépen hangzik, de nem túlzás ez? Vajon valódi orvosokról van itt szó és valódi betegekről? S egyáltalán: melyik korról és melyik társadalomról? Lehet, hogy Dr. Laín idealizmusa túlzó, de a kínai orvoslás sem adja alább. Sun Szu-Miao, a tradicionális kínai medicina kiemelkedő alakja a következő elvárásokat fogalmazza meg két és félezer évvel ezelőtti munkájában: az igazi orvosnak nem pusztán részrehajlástól mentesen, egyforma áldozatossággal, saját érdekeit félretéve kell segítenie gazdagon és szegényen, kínain és idegenen, szépen és csúnyán, de "úgy kell tekintenie a szenvedőkre, mintha saját magát érte volna a baj, s szíve mélyéből együtt kell velük éreznie". 1 Eltérő történelmi és kulturális kontextusokban vizsgálódva az ideális orvosról bizonyára számos további leírást találhatnánk, s ezek vélhetően nem esnének tökéletesen egybe. Nem kétséges azonban, hogy a gyógyító tevékenység normatív elemeinek van közös nevezőjük: az orvosnak a beteg javát kell szem előtt tartania, elfogulatlanul és körültekintően kell eljárnia, és semmiképp sem végezhet ártalmas beavatkozást. Ennyiben talán általánosnak mondható az orvosi etika. Ám az, hogy miképp kell a pácienshez viszonyulnia: egyfajta jóindulatú, atyai leereszkedéssel, megfellebbezhetetlen autoritásként vagy a páciens autonómiáját tiszteletben tartva egyenrangú partnerként-ez már nem kis részben az adott társadalmi kontextus függvénye. Az elmúlt évtizedekben sokféle, hagyományosnak gondolt szerep tartalma kérdőjeleződött meg a nyugati társadalmakban. Férfi és nő, gyerek és szülő viszonyát a korábbiaknál többféleképp tudjuk elképzelni. Elmosódnak a határok, s olykor elbizonytalanodnak maguk a szereplők is. Bár a magyar egészségügyet e változás korántsem látszik egészében átitatni, 1 Forrás: http://www.itmonline.org/arts/sunsimiao.htm. A kínai orvoslás etikájához lásd Tsai (1999).

Replika, 2019

A tanulmány Georg Simmel idegenkoncepciójának befogadását tárgyalja a ko-rai amerikai szociológi... more A tanulmány Georg Simmel idegenkoncepciójának befogadását tárgyalja a ko-rai amerikai szociológiában. Az írás röviden áttekinti a korai amerikai szociológia közegét, az európai elméletek megjelenését és ezek átvételének csatornáit. Bemutatja, hogy Simmel amerikai recepciójában a személyes kapcsolatoknak és az általa használt fogalmak adaptál-hatóságának egyaránt jelentősége volt. Különösen igaz ez a Simmel 1908-ban megjelentetett Soziologie című művében használt idegen fogalmára, jóllehet amerikai hatása korábbra nyú-lik vissza. A tanulmány kiemelt figyelmet szentel a chicagói szociológiának, hiszen a szemé-lyes és tematikai kapcsolódásnak köszönhetően Chicago lett az amerikai Simmel-recepció központja. Az írás kitér a chicagói szociológia vezető személyiségeinek, Albion Smallnak és Robert E. Parknak ebben játszott szerepére, majd bemutatja, hogy az idegen fogalmát Park miként értelmezte át a marginális ember koncepciójában, és hogyan alkalmazta ugyanezt a fogalmat Schütz fenomenológiai megközelítésben. Kulcsszavak: Georg Simmel, korai amerikai szociológia, chicagói szociológia, az idegen szo-ciológiája, a marginális ember, Robert E. Park replika 2019 (112): 999-1012. © A szerző(k) 2019 replika.hu/replika/112

Tér, tudomány, történet, 2019

Tér, tudomány, történet, 2019

The article explores a unique chapter of medical history from a comparative angle. It focuses on ... more The article explores a unique chapter of medical history from a comparative angle. It focuses on the first forms of surgical anaesthesia: the writing discusses the so-called magnetic (or mesmeric) and narcotic pain relief methods in Great Britain and Hungary. The overview describes the circumstances of the emergence and diffusion of these two medical innovations in the two countries. The analysis is sociological, that is, it emphasizes social aspects in the historical overview. Hence, the article argues for a broader sociological horizon in the history of science studies.

The Rebellion of the Sick: Doctors, Patients, Societies Numerous traditionally defined social rol... more The Rebellion of the Sick: Doctors, Patients, Societies
Numerous traditionally defined social roles have undergone changes during the past couple of decades in late modern society. The complementary concepts of 'doctor' and 'patient' are ones to have become blurred and somewhat controversial. In this introductory text, I address a few questions related to the changing terminology and expectations in different fields of the health system, while emphasizing the social and cultural embeddedness of the problem. The purpose of this paper is to introduce the historical and sociological articles to follow that situate the issue in different contexts and explore various aspects of the doctor-patent relationship.

Egyre nyilvánvalóbb ambivalencia övezi a tudományos tudás státuszát, megítélését. Miközben tartja... more Egyre nyilvánvalóbb ambivalencia övezi a tudományos tudás státuszát, megítélését. Miközben tartja magát az a közkeletű és úgyszólván zsigeri vélekedés, hogy a "tudományos" álláspontok valamiképp magasabb rendűek a hétköznapi gondolkodás elemeinél, az egyszerű vélekedéseknél, hogy jobban járunk, ha "szakértők" kijelentéseire alapozzuk egészségünkre, gyerekeink nevelésére és egyebekre vonatkozó gyakorlatainkat, és általában is jól tesszük, ha az ő segítségükkel tájékozódunk a világ dolgai felől, egyre többször találkozunk az e "szakértők" tudásával kapcsolatos szkepszissel is. A tudomány mibenléte, területének meghatározása és megkülönböztetése más területektől, a tudomány és az úgynevezett "áltudomány" határainak kijelölése csak relatív értelemben, vagyis egy adott kontextuson belül, az abban szereplők értelmezéseit és meghatározásait alapul véve lehetséges (Kutrovátz, Láng és Zemplén 2008). Ami egykor áltudománynak minősült, azt később tudományként ismerték el, és fordítva: a tudomány határai állandóan változnak.

The article analyzes the development of scientific thinking and production in England from the ea... more The article analyzes the development of scientific thinking and production in England from the early to the late Victorian period. 19th century England saw a thorough change in every sphere of society including that of science. This was a time when the very idea of science -as understood in the 20th century -started to emerge. The article compares the modus operandi of three scientific bodies of utmost importance: the Royal Society, the British Association for the Advancement of Science, and the so-called X-Club. The first one represented an old-fashioned scientific body with a narrow, aristocratic social basis, whereas the BAAS, a reformist, much newer society was founded with the manifest idea of science as a universal, all-encompassing and neutral field, free of political and religious influences. The article shows that despite this official standing, the BAAS still represented a narrow range of scientific, political, cultural and social interests. In contrast to both of these bodies, the X-Club, an informal but highly influential set of nine scientists, introduced the idea of a modernized science. Largely due to their influence and shrewd strategic action, by the end of the century the scientific sphere had become far more independent of extra-scientific influences than ever before. The article concludes, however, that this independence meant a greater need to disguise the social and cultural embeddedness of science with a new set of criteria for scientific legitimacy, rather than actual, full autonomy.

inglis: What is Worth Defending in Sociology Today? presentism, Historical Vision and the Uses of... more inglis: What is Worth Defending in Sociology Today? presentism, Historical Vision and the Uses of Sociology. Cultural Sociology, 2013. március, 1-20. old. a szociológusok mintha élvezetüket lelnék abban az elképzelésben, hogy tudományuk valami egészen sajátos, a többi diszciplínától lényegileg eltérő terület. annak ellenére támadhat ez a benyomásunk, hogy a sajátosságok legtöbbször a szociológia hiányosságaival látszanak összekapcsolódni: megkésettségével, ingatag módszertani alapjaival, tárgyának tisztázatlanságával, változó relevanciájával és egyebekkel. Ezért aztán nem meglepő, hogy a diszciplína időről időre megszüli a maga Jónásait, akik elzengik dörgedelmüket a szociológiai Ninive bűnei és haszontalansága láttán.

Az evolúció fogalma kevésbé régi, mint a fejlődés vagy a haladás koncepciói. S noha a 19. századi... more Az evolúció fogalma kevésbé régi, mint a fejlődés vagy a haladás koncepciói. S noha a 19. századi társadalomtudományi gondolkodásban ezek kétségtelenül összefonódtak, távolról sem annyira elválaszthatatlanok, mint amennyire az számos tudományos és köznapi elképzelés alapján tűnhet. Ha megpróbáljuk némileg kibogozni az összegabalyodott szálakat, talán világosabban láthatóvá válik, hogy kezdhetünk-e még valamit e némiképp elkoptatott fogalmainkkal.

összEfoglaló: A tanulmány a viktoriánus Anglia tudományos vitáit mutatja be. Némedi Dénes tudomán... more összEfoglaló: A tanulmány a viktoriánus Anglia tudományos vitáit mutatja be. Némedi Dénes tudománytörténeti felfogásával összhangban az áttekintés során elsősorban az intézményes kontextusra esik a hangsúly. Az írás a formális és informális tudományos társaságok, a tudomány-népszerűsítő folyóiratok és egyéb publikációk jelentőségét elemzi az evolúciós elméletekkel fémjelezhető tudományos szemléletváltásban, illetve kitér az ehhez szorosan kapcsolódó konfliktusokra és demarkációs stratégiákra, amelyek a vallás és tudomány, valamint az "amatőr" és "professzionális" tudományosság elválasztását célozták.

The paper analyzes the historical circumstances of the emergence of American sociology in late 19... more The paper analyzes the historical circumstances of the emergence of American sociology in late 19th and early 20th centuries. It doesn't aspire to give a thorough overview of the period, but instead focuses on factors that gave a special context to the first decades of American sociology. The author analyzes the interrelationships of religion, social reform movements, evolutionary theories and the processes of scientific legitimation in the establishment of sociology in America. She argues that the early phase of American sociology was characterized by an intellectual milieu in which theoretical approaches and demarcation strategies were contested, yet which, taken together, strengthened the discipline and added to its diversity. The paper traces the process whereby American sociology went from being a heterogeneous, fluid area that incorporated different concepts, theories and aspirations, to being a firm and recognized university discipline. Összefoglaló: A tanulmány az amerikai szociológia születésének körülményeit vizsgálja. Nem törekszik a korszak teljeskörû áttekintésére, hanem csak azokat a tényezõket elemzi, amelyek az amerikai szociológia elsõ évtizedeinek sajátos kontextusát adták. A szerzõ a val-lás, a társadalmi reformtörekvések, az evolúciós koncepciók és a tudományos legitimitás kérdéseit és ezek összefüggéseit vizsgálja. Állítása szerint olyan szellemi közeg, elméleti megközelítések és demarkációs stratégiák határozták meg az amerikai szociológia korai idõszakát, amelyek olykor egymás ellen hatottak, de összességében mégis hozzájárultak a diszciplína megszilárdulásához és sajátos árnyalatainak kirajzolásához. A tanulmány ebben a szempontrendszerben tekinti végig azt a folyamatot, amelynek során az amerikai szocioló-gia egy heterogén, eltérõ irányzatokat és törekvéseket magába foglaló cseppfolyós terület-bõl szilárd egyetemi diszciplínává vált. Kulcsszavak: amerikai szociológia, evolúciós elméletek, társadalmi reformmozgalmak, tudományos legitimitás Szociológiai Szemle 2009/3, 3–25. TANULMÁNYOK * A tanulmány korábbi változatához fûzött megjegyzéseikért köszönettel tartozom az ELTE TÁTK El-mélettörténeti Tanszékén dolgozó kollégáimnak.

New formations, Jun 1, 2024

This article interprets recent changes in the structure of the scientific field, focusing on the ... more This article interprets recent changes in the structure of the scientific field, focusing on the legitimacy of expertise and the division between lay and expert knowledge. It compares aspects of the scientific transition, the professionalisation of the scientific field in Victorian England to developments of the past few decades. Nineteenth-century transformations resulted in the restructuring and decolonisation of the scientific field: clearer internal and external boundaries and relative autonomy. Today, we witness the blurring of these demarcations and the deconstruction of earlier constructs. The conceptual framework of my analysis is that introduced by Harry Collins and his colleagues as the Studies of Expertise and Experience. The article first provides an overview of the most important concepts, altering some emphases to fit the purposes of the present subject. By examining the question of legitimacy and status of expert knowledge under different periods and circumstances, the article points out both similarities and important differences between the two eras of transition. Finally, the paper discusses the recolonisation of the scientific field observed in twenty-first-century autocracies and concludes that the conceptual framework of the third wave of science studies needs to be adjusted to give an entirely satisfying interpretation of this novel development.

New Formations, 2023 (110 & 111 ), 2024

This article interprets recent changes in the structure of the scientific field, focusing on the ... more This article interprets recent changes in the structure of the scientific field, focusing on the legitimacy of expertise and the division between lay and expert knowledge. It compares aspects of the scientific transition, the professionalisation of the scientific field in Victorian England to developments of the past few decades. Nineteenth-century transformations resulted in the restructuring and decolonisation of the scientific field: clearer internal and external boundaries and relative autonomy. Today, we witness the blurring of these demarcations and the deconstruction of earlier constructs. The conceptual framework of my analysis is that introduced by Harry Collins and his colleagues as the Studies of Expertise and Experience. The article first provides an overview of the most important concepts, altering some emphases to fit the purposes of the present subject. By examining the question of legitimacy and status of expert knowledge under different periods and circumstances, the article points out both similarities and important differences between the two eras of transition. Finally, the paper discusses the recolonisation of the scientific field observed in twenty-first-century autocracies and concludes that the conceptual framework of the third wave of science studies needs to be adjusted to give an entirely satisfying interpretation of this novel development.

Routledge eBooks, Jun 19, 2023

Routledge Handbook of Academic Knowledge Circulation, 2023

Pál Eszter A betegek lázadása: orvosok, páciensek, társadalmak "A jó orvos barátként viszonyul a ... more Pál Eszter A betegek lázadása: orvosok, páciensek, társadalmak "A jó orvos barátként viszonyul a betegeihez. Az összeshez. És a beteg is igyekszik legyőzni a pszichológiai és társadalmi korlátokat, hogy orvosának igaz barátja lehessen, ami gyakran sikerül is neki"-írja Dr. Pedro Laín Entralgo Doctor and Patient című művében (idézi: Siegler 2011: 7). Szépen hangzik, de nem túlzás ez? Vajon valódi orvosokról van itt szó és valódi betegekről? S egyáltalán: melyik korról és melyik társadalomról? Lehet, hogy Dr. Laín idealizmusa túlzó, de a kínai orvoslás sem adja alább. Sun Szu-Miao, a tradicionális kínai medicina kiemelkedő alakja a következő elvárásokat fogalmazza meg két és félezer évvel ezelőtti munkájában: az igazi orvosnak nem pusztán részrehajlástól mentesen, egyforma áldozatossággal, saját érdekeit félretéve kell segítenie gazdagon és szegényen, kínain és idegenen, szépen és csúnyán, de "úgy kell tekintenie a szenvedőkre, mintha saját magát érte volna a baj, s szíve mélyéből együtt kell velük éreznie". 1 Eltérő történelmi és kulturális kontextusokban vizsgálódva az ideális orvosról bizonyára számos további leírást találhatnánk, s ezek vélhetően nem esnének tökéletesen egybe. Nem kétséges azonban, hogy a gyógyító tevékenység normatív elemeinek van közös nevezőjük: az orvosnak a beteg javát kell szem előtt tartania, elfogulatlanul és körültekintően kell eljárnia, és semmiképp sem végezhet ártalmas beavatkozást. Ennyiben talán általánosnak mondható az orvosi etika. Ám az, hogy miképp kell a pácienshez viszonyulnia: egyfajta jóindulatú, atyai leereszkedéssel, megfellebbezhetetlen autoritásként vagy a páciens autonómiáját tiszteletben tartva egyenrangú partnerként-ez már nem kis részben az adott társadalmi kontextus függvénye. Az elmúlt évtizedekben sokféle, hagyományosnak gondolt szerep tartalma kérdőjeleződött meg a nyugati társadalmakban. Férfi és nő, gyerek és szülő viszonyát a korábbiaknál többféleképp tudjuk elképzelni. Elmosódnak a határok, s olykor elbizonytalanodnak maguk a szereplők is. Bár a magyar egészségügyet e változás korántsem látszik egészében átitatni, 1 Forrás: http://www.itmonline.org/arts/sunsimiao.htm. A kínai orvoslás etikájához lásd Tsai (1999).

Replika, 2019

A tanulmány Georg Simmel idegenkoncepciójának befogadását tárgyalja a ko-rai amerikai szociológi... more A tanulmány Georg Simmel idegenkoncepciójának befogadását tárgyalja a ko-rai amerikai szociológiában. Az írás röviden áttekinti a korai amerikai szociológia közegét, az európai elméletek megjelenését és ezek átvételének csatornáit. Bemutatja, hogy Simmel amerikai recepciójában a személyes kapcsolatoknak és az általa használt fogalmak adaptál-hatóságának egyaránt jelentősége volt. Különösen igaz ez a Simmel 1908-ban megjelentetett Soziologie című művében használt idegen fogalmára, jóllehet amerikai hatása korábbra nyú-lik vissza. A tanulmány kiemelt figyelmet szentel a chicagói szociológiának, hiszen a szemé-lyes és tematikai kapcsolódásnak köszönhetően Chicago lett az amerikai Simmel-recepció központja. Az írás kitér a chicagói szociológia vezető személyiségeinek, Albion Smallnak és Robert E. Parknak ebben játszott szerepére, majd bemutatja, hogy az idegen fogalmát Park miként értelmezte át a marginális ember koncepciójában, és hogyan alkalmazta ugyanezt a fogalmat Schütz fenomenológiai megközelítésben. Kulcsszavak: Georg Simmel, korai amerikai szociológia, chicagói szociológia, az idegen szo-ciológiája, a marginális ember, Robert E. Park replika 2019 (112): 999-1012. © A szerző(k) 2019 replika.hu/replika/112

Tér, tudomány, történet, 2019

Tér, tudomány, történet, 2019

The article explores a unique chapter of medical history from a comparative angle. It focuses on ... more The article explores a unique chapter of medical history from a comparative angle. It focuses on the first forms of surgical anaesthesia: the writing discusses the so-called magnetic (or mesmeric) and narcotic pain relief methods in Great Britain and Hungary. The overview describes the circumstances of the emergence and diffusion of these two medical innovations in the two countries. The analysis is sociological, that is, it emphasizes social aspects in the historical overview. Hence, the article argues for a broader sociological horizon in the history of science studies.

The Rebellion of the Sick: Doctors, Patients, Societies Numerous traditionally defined social rol... more The Rebellion of the Sick: Doctors, Patients, Societies
Numerous traditionally defined social roles have undergone changes during the past couple of decades in late modern society. The complementary concepts of 'doctor' and 'patient' are ones to have become blurred and somewhat controversial. In this introductory text, I address a few questions related to the changing terminology and expectations in different fields of the health system, while emphasizing the social and cultural embeddedness of the problem. The purpose of this paper is to introduce the historical and sociological articles to follow that situate the issue in different contexts and explore various aspects of the doctor-patent relationship.

Egyre nyilvánvalóbb ambivalencia övezi a tudományos tudás státuszát, megítélését. Miközben tartja... more Egyre nyilvánvalóbb ambivalencia övezi a tudományos tudás státuszát, megítélését. Miközben tartja magát az a közkeletű és úgyszólván zsigeri vélekedés, hogy a "tudományos" álláspontok valamiképp magasabb rendűek a hétköznapi gondolkodás elemeinél, az egyszerű vélekedéseknél, hogy jobban járunk, ha "szakértők" kijelentéseire alapozzuk egészségünkre, gyerekeink nevelésére és egyebekre vonatkozó gyakorlatainkat, és általában is jól tesszük, ha az ő segítségükkel tájékozódunk a világ dolgai felől, egyre többször találkozunk az e "szakértők" tudásával kapcsolatos szkepszissel is. A tudomány mibenléte, területének meghatározása és megkülönböztetése más területektől, a tudomány és az úgynevezett "áltudomány" határainak kijelölése csak relatív értelemben, vagyis egy adott kontextuson belül, az abban szereplők értelmezéseit és meghatározásait alapul véve lehetséges (Kutrovátz, Láng és Zemplén 2008). Ami egykor áltudománynak minősült, azt később tudományként ismerték el, és fordítva: a tudomány határai állandóan változnak.

The article analyzes the development of scientific thinking and production in England from the ea... more The article analyzes the development of scientific thinking and production in England from the early to the late Victorian period. 19th century England saw a thorough change in every sphere of society including that of science. This was a time when the very idea of science -as understood in the 20th century -started to emerge. The article compares the modus operandi of three scientific bodies of utmost importance: the Royal Society, the British Association for the Advancement of Science, and the so-called X-Club. The first one represented an old-fashioned scientific body with a narrow, aristocratic social basis, whereas the BAAS, a reformist, much newer society was founded with the manifest idea of science as a universal, all-encompassing and neutral field, free of political and religious influences. The article shows that despite this official standing, the BAAS still represented a narrow range of scientific, political, cultural and social interests. In contrast to both of these bodies, the X-Club, an informal but highly influential set of nine scientists, introduced the idea of a modernized science. Largely due to their influence and shrewd strategic action, by the end of the century the scientific sphere had become far more independent of extra-scientific influences than ever before. The article concludes, however, that this independence meant a greater need to disguise the social and cultural embeddedness of science with a new set of criteria for scientific legitimacy, rather than actual, full autonomy.

inglis: What is Worth Defending in Sociology Today? presentism, Historical Vision and the Uses of... more inglis: What is Worth Defending in Sociology Today? presentism, Historical Vision and the Uses of Sociology. Cultural Sociology, 2013. március, 1-20. old. a szociológusok mintha élvezetüket lelnék abban az elképzelésben, hogy tudományuk valami egészen sajátos, a többi diszciplínától lényegileg eltérő terület. annak ellenére támadhat ez a benyomásunk, hogy a sajátosságok legtöbbször a szociológia hiányosságaival látszanak összekapcsolódni: megkésettségével, ingatag módszertani alapjaival, tárgyának tisztázatlanságával, változó relevanciájával és egyebekkel. Ezért aztán nem meglepő, hogy a diszciplína időről időre megszüli a maga Jónásait, akik elzengik dörgedelmüket a szociológiai Ninive bűnei és haszontalansága láttán.

Az evolúció fogalma kevésbé régi, mint a fejlődés vagy a haladás koncepciói. S noha a 19. századi... more Az evolúció fogalma kevésbé régi, mint a fejlődés vagy a haladás koncepciói. S noha a 19. századi társadalomtudományi gondolkodásban ezek kétségtelenül összefonódtak, távolról sem annyira elválaszthatatlanok, mint amennyire az számos tudományos és köznapi elképzelés alapján tűnhet. Ha megpróbáljuk némileg kibogozni az összegabalyodott szálakat, talán világosabban láthatóvá válik, hogy kezdhetünk-e még valamit e némiképp elkoptatott fogalmainkkal.

összEfoglaló: A tanulmány a viktoriánus Anglia tudományos vitáit mutatja be. Némedi Dénes tudomán... more összEfoglaló: A tanulmány a viktoriánus Anglia tudományos vitáit mutatja be. Némedi Dénes tudománytörténeti felfogásával összhangban az áttekintés során elsősorban az intézményes kontextusra esik a hangsúly. Az írás a formális és informális tudományos társaságok, a tudomány-népszerűsítő folyóiratok és egyéb publikációk jelentőségét elemzi az evolúciós elméletekkel fémjelezhető tudományos szemléletváltásban, illetve kitér az ehhez szorosan kapcsolódó konfliktusokra és demarkációs stratégiákra, amelyek a vallás és tudomány, valamint az "amatőr" és "professzionális" tudományosság elválasztását célozták.

The paper analyzes the historical circumstances of the emergence of American sociology in late 19... more The paper analyzes the historical circumstances of the emergence of American sociology in late 19th and early 20th centuries. It doesn't aspire to give a thorough overview of the period, but instead focuses on factors that gave a special context to the first decades of American sociology. The author analyzes the interrelationships of religion, social reform movements, evolutionary theories and the processes of scientific legitimation in the establishment of sociology in America. She argues that the early phase of American sociology was characterized by an intellectual milieu in which theoretical approaches and demarcation strategies were contested, yet which, taken together, strengthened the discipline and added to its diversity. The paper traces the process whereby American sociology went from being a heterogeneous, fluid area that incorporated different concepts, theories and aspirations, to being a firm and recognized university discipline. Összefoglaló: A tanulmány az amerikai szociológia születésének körülményeit vizsgálja. Nem törekszik a korszak teljeskörû áttekintésére, hanem csak azokat a tényezõket elemzi, amelyek az amerikai szociológia elsõ évtizedeinek sajátos kontextusát adták. A szerzõ a val-lás, a társadalmi reformtörekvések, az evolúciós koncepciók és a tudományos legitimitás kérdéseit és ezek összefüggéseit vizsgálja. Állítása szerint olyan szellemi közeg, elméleti megközelítések és demarkációs stratégiák határozták meg az amerikai szociológia korai idõszakát, amelyek olykor egymás ellen hatottak, de összességében mégis hozzájárultak a diszciplína megszilárdulásához és sajátos árnyalatainak kirajzolásához. A tanulmány ebben a szempontrendszerben tekinti végig azt a folyamatot, amelynek során az amerikai szocioló-gia egy heterogén, eltérõ irányzatokat és törekvéseket magába foglaló cseppfolyós terület-bõl szilárd egyetemi diszciplínává vált. Kulcsszavak: amerikai szociológia, evolúciós elméletek, társadalmi reformmozgalmak, tudományos legitimitás Szociológiai Szemle 2009/3, 3–25. TANULMÁNYOK * A tanulmány korábbi változatához fûzött megjegyzéseikért köszönettel tartozom az ELTE TÁTK El-mélettörténeti Tanszékén dolgozó kollégáimnak.

SZABARI VERA – TAKÁCS ERZSÉBET Előszó Rényi Ági 60. születésnapja közeledtével többünkben felmerü... more SZABARI VERA – TAKÁCS ERZSÉBET
Előszó
Rényi Ági 60. születésnapja közeledtével többünkben felmerült egy ünnepi kötet összeállításának a gondolata. Kissé kapkodva
láttunk a szervezésnek – Ági már 60 éves?! –, ezért is volt örömteli meglepetés, hogy Ági kollégái és tanítványai közül
milyen szép számban vállalkoztak cikkírásra a kötet számára.
A végül összeálló sokszínű kötet egyszerre tükrözi a szociológia és határterületeinek heterogenitását és az ünnepelt
széles érdeklődési körét. Jóllehet e sokszínűség és a szerkesztői szándék eredményeként a kötet nem tagolódik tematikus
fejezetekre – a tanulmányok is szerzőik neve alapján alfabetikus sorrendben követik egymást –, az írások mégsem széttartóak.
Az összefonódás néhány elemét – a jelenkor aktuális társadalmi problémáinak diszciplináris, interdiszciplináris vagy
akár diszciplínán túli megközelítéseinek egymásra fűzésével – talán a tanulmányokat röviden bemutató bevezető néhány
gondolatával is sikerül érzékeltetnünk...

1. Normalitás megsértése esetén (amire nagy esetszámoknál leginkább robusztus az ANOVA eljárása) ... more 1. Normalitás megsértése esetén (amire nagy esetszámoknál leginkább robusztus az ANOVA eljárása) a célváltozók matematikai transzformációkkal történő korrekcióját.

Replika 99.

Teljes lapszám: http://replika.hu/replika/99 Pál Eszter Egyre nyilvánvalóbb ambivalencia övezi a ... more Teljes lapszám: http://replika.hu/replika/99
Pál Eszter
Egyre nyilvánvalóbb ambivalencia övezi a tudományos tudás státuszát, megítélését. Miköz-ben tartja magát az a közkeletű és úgyszólván zsigeri vélekedés, hogy a " tudományos " állás-pontok valamiképp magasabb rendűek a hétköznapi gondolkodás elemeinél, az egyszerű vélekedéseknél, hogy jobban járunk, ha " szakértők " kijelentéseire alapozzuk egészségünkre, gyerekeink nevelésére és egyebekre vonatkozó gyakorlatainkat, és általában is jól tesszük, ha az ő segítségükkel tájékozódunk a világ dolgai felől, egyre többször találkozunk az e " szakértők " tudásával kapcsolatos szkepszissel is. A tudomány mibenléte, területének meg-határozása és megkülönböztetése más területektől, a tudomány és az úgynevezett " áltudo-mány " határainak kijelölése csak relatív értelemben, vagyis egy adott kontextuson belül, az abban szereplők értelmezéseit és meghatározásait alapul véve lehetséges (Kutrovátz, Láng és Zemplén 2008). Ami egykor áltudománynak minősült, azt később tudományként ismerték el, és fordítva: a tudomány határai állandóan változnak. Ha azonban nem tartalmi szempontból közelítünk a kérdéshez, és inkább jellemzőin ke-resztül próbáljuk megragadni és az egyéb tudásfajtáktól megkülönböztetni a tudományos tudást, akkor talán közelebb kerülünk a probléma megoldásához – feltételezhető legalábbis, hogy él valamiféle elképzelés azokról a kritériumokról, amelyeknek a tudományosnak te-kintett tudásforma megfelel. Én mindenesetre ezt tapasztaltam, amikor egy – nyilvánvaló-an semmiféle szempontból nem reprezentatív – kisebb " felmérést " végezve megkérdeztem egyetemi hallgatók egy csoportját, hogy mire gondolnak akkor, amikor egy megállapításról vagy nézetről azt hallják, hogy " tudományos ". Mit jelent számukra a " tudományos " jelző? Tekintetbe véve a fent említett, viszonylag általánosan jelenlévő és gyakran megfogalmazódó szkepszist, a kérdésfeltevés meglepő válaszokat szült. A hallgatók kivétel nélkül a megbízha-tóság, a szakértelem, a tényszerűség, a bizonyosság és az objektivitás fogalmait társították a tudomány képzetéhez. Vagyis még azok is, akik az átlagnál tájékozottabbak, tudománytör-ténetet is tanultak, esetleg szembesültek a posztmodernnek nevezett korszellem bizonyos-ságokat megrendítő aspektusaival is, hajlamosak egy lényegében a 19. századi szemléletet tükröző keretben gondolkodni a tudományról.